Közélet

„Üzenem mindenkinek, nem fogunk kordonok közt vonulni a Pride-on”

„Üzenem mindenkinek, nem fogunk kordonok közt vonulni a Pride-on”

Bárhogy dönt is a rendőrség, nem lesz lezárás a Pride-on – mondja a szóvivő, aki a korábban kordont bontó Orbán Viktor szavait idézte. Azt is mondja, a szabad vonulás nagy vizsga lesz a magyar demokrácia számára, és nem hagyják magukat megfélemlíteni szélsőséges szervezetek által. Szóba került a Vona Gábor elleni melegvád is. Nagyinterjú Karlik Cintiával.

Mitől lesz különleges az idei Pride?

Attól, hogy sok év után először nem kordonok között fogunk vonulni.

Ez alatt azt értem, hogy nem lesz hermetikus területlezárás.

Miért?

Korlátozza a gyülekezési jogunkat az, hogy a rendezvényhez nem lehet szabadon csatlakozni, illetve nem lehet azt elhagyni. Ez sérti alkotmányos jogainkat. Lehet azon vitatkozni, hogy a biztonság felülírja ezeket a jogokat, de azt gondolom, létezik költséghatékonyabb és az alkotmányos jogainkat kevésbé sértő megoldás is.

Gondolom, nem a vélt vagy valós jogsértés a fő oka a kordonnélküliségnek.

Már évekkel ezelőtt eldöntöttük, hogy számunkra nem szükséges a teljes lezárás. De ezzel eddig a rendőrség nem értett egyet. Tavalyelőtt és tavaly is kértük a rendőrséget, hogy amennyiben lehetséges, ne ezzel a módszerrel biztosítsák a felvonulást.

Fotó: 24.hu / Berecz Valter

Mi változott idénre?

Sokkal konstruktívabban álltak hozzánk, gördülékenyebb volt az egyeztetés. Ráadásul most először került be a hivatalos jegyzőkönyvbe, hogy a rendőrség vizsgálja azt, hogyan lehetne egyéb módszereket alkalmazni a biztosításra.

Mire jutottak?

Erről nincs információnk. Valószínű, hogy az utolsó pillanatig nem is derül ki, hogyan döntöttek, de bízunk benne, hogy szem előtt tartják az arányosságot. Az utóbbi évek azt mutatják, hogy amíg a felvonulók száma nő, az ellentüntetőké csökken. Tavaly egyetlen erőszakos tüntető sem akarta megzavarni a rendezvényt.

Nem gondolják, hogy emiatt a bejelentés miatt sokkal több lesz a tüntető? A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom már szervezkedik is.

Szögezzük le: a kordon sem jelent teljes biztonságot. Azt tapasztaljuk – a korábbi, például CEU-s tüntetésekből is kiindulva –, hogy a rendőri állomány tökéletesen képes biztosítani egy rendezvényt, lezárások nélkül is. Az egész csak attól függ, a tömeg békés-e.

Nem attól, hogy a tüntetők békések-e?

Biztosak vagyunk a rendőrség és a saját magunk felkészültségében is.

Nem felelőtlen lépés ez? Nem veszélyeztetik ezzel a felvonulók testi épségét?

Évről évre több, az idén 250 menetkísérővel készülünk, és lesz 50 kamerás jogi megfigyelő is. Nekik az a feladatuk, hogy minden esetleges atrocitást rögzítsenek.

Ez csak utólagos jogszolgáltatás.

De elrettentő és egyben visszatartó erejű. Ám nem számítunk arra és nem is tartunk attól, hogy erőszakossá válnának a tüntetők. Amíg pedig nem válnak azzá, egy demokráciában teljesen természetes, hogy a különféle vélemények teret kapnak. A lényeg, hogy mindenki békés legyen.

A HVIM nem tűnt békésnek. Azt írták, hogy „ezt a liberális világtrenddel szembeszállva Mozgalmunk nem fogja szó nélkül hagyni. Felszólítunk minden, nemzetünk megmaradásáért és tradicionális értékrendünk védelméért tettekre képes szervezetet és nacionalistát, hogy tiltakozzon megjelenésével a súlyosan közerkölcssértő és a társadalom számára rendkívül ártalmas deviánsmenet ellen.” Majd hozzátették, „a deviáns törekvések ellen a leghatározottabban fel fognak lépni.” Hallottak más szélsőséges szervezet akciójáról is?

Nem tudunk semmi ilyesmiről, erről is csak a sajtóból értesültünk. De nem szabad hagynunk, hogy ilyen fenyegetésnek felüljünk, és ennek engedve azt mondjuk, akkor az idén is kordonok között vonulunk. Ráadásul ennek az egésznek van egy szimbolikus üzenete is. Egy elképzelt biztonságot jelképez, de megfoszt a szabadságtól. Attól, amivel leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű és queer emberek egyébként a hétköznapokban is találkoznak. A biztonság és a szabadság között választanak, amikor azon gondolkodnak, megfoghatják-e egymás kezét, megcsókolhatják-e egymást, kitehetik-e a párjuk fotóját a munkahelyükön, előbújhat-e a családjuk előtt.

Mi a Pride-nál azt gondoljuk, hogy ahol dönteni kell e kettő között, ott valójában egyik sem valósul meg.

Az idei Pride-on mégis a szabadság mellett döntöttek.

Igen, de nem elhanyagolva a biztonságot. Azt szeretnénk, hogy a felvonulás azt szimbolizálja, hogy létezik szabadság és biztonság egyszerre.

Készen állunk arra társadalmi szinten, hogy a Pride kordonok nélkül vonuljon?

Sokáig kordonok és teljes lezárás nélkül vonult a Pride, csak a 2006-os forró ősz utáni 2007-es Pride óta van ez a jellegű biztosítás.

Nem hiszem, hogy az elmúlt tíz év közállapotai közelebb vittek minket a kordonmentes Pride-hoz.

Véleményünk szerint elérkeztünk oda, hogy nem kell kordon, főleg, hogy egyre több a résztvevő, az elmúlt években volt, hogy a húszezret is elérte. A társadalom hozzáállása is biztató az LMBTQ emberek felé.

Fotó: 24.hu / Berecz Valter

Kincstári optimizmus ez vagy felmérés?

Tavaly decemberben készítettünk egy reprezentatív felmérést, amiből kiderült, az emberek hatvan százaléka egyetért azzal, hogy azonos jogok illetik meg az LMBTQ embereket. Harminchat százalék támogatja az azonos neműek házasságát, az örökbefogadást pedig negyvenhat. Ezek nagyon jó eredmények, a társadalom sokkal elfogadóbb, mint a politikai környezet.

A politika szintjén nem ilyen látványos az előrelépés elfogadás terén.

Ott nem történt semmilyen előrelépés, sőt. Kormánypárti, jobboldali politikusok egyáltalán nem riadnak vissza attól, hogy homofób és transzfób kijelentéseket tegyenek.

Ráadásul baloldali politikust elvétve, jobboldali, valamint kormánypárti politikust egyáltalán nem látni a Pride-okon. Gulyás Gegely nemrég büszkén hirdette, ő messziről elkerüli a felvonulást.

Ezt végtelenül elszomorítónak tartjuk. De mi mindenkit várunk, aki egyetért a rendezvény céljaival.

A július 8-i felvonulás eseményében felvetik a kérdést, szabad-e az ember, ha kerítést húznak köré. Tudatos utalás a déli határ mellett futó menekültellenes kerítésre?

Mindenkinek meghagyjuk a gondolat szabadságát, arra asszociálnak az emberek erről, amire akarnak.

Nem erre akartak utalni?

Mi itt elsősorban a kordonok közti vonulásra gondoltunk, de ettől vagyunk sokszínűek, hogy ön a határzárra. Egyébként feminista és antirasszista szervezetként határozottan kiállunk amellett, hogy a mindenkit megillető egyetemes emberi jogok biztosítása semmilyen körülmények között nem elengedhető vagy félretehető, ez vonatkozik a menekültekre is.

A rendőrség az utolsó pillanatban hozhat olyan döntést, hogy mégis kordonok közé tereli a Pride-ot?

Igen, ez egy elképzelhető forgatókönyv.

És akkor?

Akkor sem fogunk kordonok között vonulni.

Bontanak, mint Orbán Viktor 2007-ben?

Csak őt tudom idézni, „vártunk, türelmesek voltunk, de mindennek van határa.” Ő akkor hozzátette, elérkezett az a pont, amikor példát kell mutatni demokráciavédelemből. Tíz év telt el az akkori kijelentése óta, most mi is így gondoljuk.

Bontanak?

Sok minden elképzelhető.

Kész forgatókönyvük van?

Van jó néhány. Az esetleges lezárással kapcsolatos elégedetlenségünk pedig elő fog törni. Fontos szimbolikus üzenete lesz annak, hogy ha kordon nélkül vonulunk. Érintkezni tudunk a többségi társadalommal.

Nem félnek attól, hogy lesznek olyan interpretációi a követelésüknek, hogy hergelik a tömeget?

Lehet ezt hergelésként felfogni és tálalni, csak nem érdemes. Nem szabad elfelejteni, hogy ez az egyetlen olyan felvonulás, amit csak teljes biztosítás mellett rendeznek meg évek óta. Mi csak az alkotmányos jogaink hiánytalan megvalósulását szeretnénk.

Fotó: 24.hu / Berecz Valter

Jó előjel, hogy a nemrég véget ért kijevi Pride szinte atrocitások nélkül fejeződött be.

Ráadásul ott, tőlünk keletebbre területlezárás nélkül vonult a tömeg. Jó lenne, ha a Budapest Pride esetében is inkább Európa, mintsem Oroszország lenne a példa.

Más ország: Szerbiának nyíltan leszbikus miniszterelnöke lehet. Mit jelenthet ez a térség számára LMBTQ-szempontból?

Nehéz megmondani, de bízom abban, hogy pozitív hatása lesz össztársadalmilag és az LMBTQ közösségek számára is. Előbbieknek az elfogadás, utóbbiaknak az identitásuk felvállalása szempontjából.

Itthon mi lehet annak az oka, hogy eddig Szetey Gáboron kívül szinte senki nem coming outolt?

Talán az, hogy még a politikusok sem érzik biztonságos közegnek a politikát, ahol nyíltan fel lehet vállalni azt, hogy valaki meleg.

Főleg úgy, hogy Orbán Viktor a Parlamentben utalgathat arra, hogy Vona Gábor homoszexuális, a TV2 pedig Terry Blacket megszólaltatva folytathatja a témát.

Ez eszméletlenül káros. Ez mindennek a legalja.

Felfoghatatlan, hogy 2017 Magyarországán sértésnek minősül az, hogy valaki talán meleg, és ezzel le lehet őt járatni, függetlenül attól, hogy mit gondolok Vona Gáborról.

Lehet, ezek után ott lesz a Pride-on.

Kétlem.

Mármint nem a tüntetők, hanem a vonulók között.

Ha itt, ha ott feltűnne, az nagyon meglepne. De mi őt is és az összes politikust örömmel várjuk a felvonuláson, ha egyetértenek a felvonulás békés eszmeiségével és céljaival.

Végül is néppártosodik a Jobbik. Egyébként tartanak attól, hogy az, hogy valakinek a szexuális identitását támadják, a politikai kampány része lehet?

Sajnos elképzelhető. Ahogy most kinéznek a dolgok, főleg, miután megbélyegezték a civil szervezeteket, bármi elképzelhető.

Több vagy kevesebb felvonulóra számítanak a kordonmentes Pride-on?

Lényegesen többre. A szabad vonulás nagy vizsga lesz a magyar demokrácia számára. Ha most sem sikerül kordonok nélkül megtartani a Pride-ot, húsz év múlva is ugyanitt fogunk tartani. Fontos hangsúlyoznom és üzenem is minden résztvevőnek, hogy

úgy jöjjön ki, idén nem fogunk kordonok közt vonulni, bármit is tegyenek a hatóságok.

Olvasói sztorik