A kormány kedden az új adócsomaggal fogadta el azt módosítást, hogy a Magyarországon foglalkoztatott sportolók az eddigi 125 millió forint helyett 250 millió forintos jövedelemig élhetnek az ekho (egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás) nyújtotta előnnyel.
Az ekho alapvetően a művészek, a médiában dolgozók, illetve a sportból élők számára elérhető kedvező adózási forma. Alapja a teljes ekhós bevétel, a munkáltató ennek 20 százalékát fizeti be a költségvetésbe a 23,5 százalék helyett, a munkavállaló pedig 15 százalék ekhót fizet a bruttó bére után, szemben a normál adózás esetében megfizetett 33,5%-os adó- és járulékteherrel .
Nem a mi ötletünk
A szakember szerint az adókedvezmény nem hungarikum, sok országban bevett szokás valamiféle manipuláció. Példaként említette a válság előtt Spanyolországban beiktatott „Beckham-törvényt”. Ez arra szolgált, hogy az EU-tagállamokból érkező profi labdarúgók úgy tudjanak sokat keresni, hogy mellette alig adóznak.
Felturbózni az NB I-et
A labdarúgásra levetítve a módosítás ereje abban rejlik, hogy az élvonalbeli kluboknak egyszerűbb lesz idehozni külföldön középkategóriásnak, itthon csillagnak számító játékosokat.
Ez
- egyrészt nézőcsalogató lehet,
- másrészt valamelyeset növelheti a játék színvonalát,
- harmadrészt megnő az esély az európai kupaporondon a főtáblára kerüléshez.
A legjobb példa erre, hogy a Ferencváros tavaly nyáron mindent megtett a veterán holland Rafael van der Vaart megszerzéséért, de az üzlet végül kútba esett, mert nem tudtak eleget tenni évi 1,2 millió eurós (átszámítva körübelül 350 millió forintos) fizetési igényének. Most viszont már mindkét fél számára kedvezőbbek lennének a feltételek.
Muszbek Mihály sportközgazdász úgy látja, a kormány egy jövőképet próbál felépíteni a törvénymódosítással. Most viszont szerinte még senki nem látja előnyét, mert legjobb tudomása szerint Magyarországon egy futballista sem keres250 millió forintot.
Nem egy kasszasiker
A módosítás a többi csapatsport közül leginkább a kézilabdát érintheti pozitívan.
Világklasszis sportolókból eddig sem volt hiány a sportágban, elég csak ránézni a férfiaknál a Veszprém, vagy a nőknél a Győr keretére is idei teljesítményére, de a fizetések egyelőre itt is jócskán a 250 millió forintos határ alatt mozognak.
Nagy László, a Telekom Veszprém (b) és Uwe Gensheimer, a Paris Saint-Germain játékosa a férfi kézilabda Bajnokok Ligája kölni négyes döntőjének elődöntőjében 2017. június 3-án. (MTI/EPA/Sascha Steinbach)
A magyar válogatott és a veszprémiek kiválósága információink szerint évi 800 ezer eurót, átszámítva 240 millió forintot vihet haza. Az ő esetében tehát már most érzékelhető lesz anyagiakban is a változás. (A veszprémi csapat anyagi helyzetét elemző cikkünkben arról is írtunk, az évi 1,6 milliárd forint bért kifizető klub milyen jól jár az ekho adta lehetőséggel.)
Hosszú Katinka külföldön adózik a versenyeken összeúszott pénzdíjai után, míg Babos Tímea, az egyik legjobban kereső magyar sportoló az adott teniszverseny után már adózva kapja meg a jutalmát. Nincs golfozónk és nincs dartsosunk, aki hasonló kaliberben gondolkozhatna, a síelő Miklós Edit versenybevételei pedig nem ütik meg a felemelt összeghatárt.
Honosítani lenne jó
Dénes Ferenc kérdésünkre elmondta, ő az igazolási és honosítási politikában látja a jövőt, és ezt szolgálhatják a különféle adókedvezmények is. Mint fogalmazott, a fejekben úgy él, hogy a klubversenyrendszer és a válogatott versenyrendszerek egymást egészítik ki, de nem igaz, hogy a Bajnokok Ligája-győzelemhez párosul a világbajnoki cím is.
Ha ránézünk a svájci válogatottra, nem a svájci hagyományok jutnak elsőre eszünkbe.
Erősödik a munkaerő-piaci verseny a sportban, egyre könnyítik a honosítási feltételeket a szövetségek. Vad példa a curling, de ha a budai jégtologatók leigazolnának három profit, éveken belül a válogatottban lehetne a helyük.
