Megtudtuk a receptet a populizmus megfékezésére

Konferenciát tartottak kedden délután a populizmus megállításáról Budapest egyik kávézójában. A kerekasztal-beszélgetésen részt vett:

• Szent-Iványi István egykori Európai Parlamenti képviselő, külügyi szakértő (MLP),
• Dr. Stefan Gara képviselő (NEOS),
• Dominik Kwiatkowski a Nowoczesna pomerániai titkára, pártvezetője Gdanskban.
• Kester Eddy újságíró (Financial Times, Business New Europe),
• és Pogátsa Zoltán közgazdász, a Nyugat-Magyarországi Egyetem docense.

Vitaindítójában Tóth Csaba, a Republikon Intézet stratégiai igazgatója elmondta, a populistákat három módon lehet megállítani.

Megérteni az aggodalmaikat, alternatívát teremteni, vagy teljesen ignorálni őket.Pogátsa Zoltán a felütésre reagálva úgy fogalmazott, a liberalizmus képtelen legyőzni a populizmust, mert az emberek alulképzettek és nem érdekli őket a politika.

Szent-Iványi István ebben értelemszerűen nem értett vele egyet. Ő úgy látja, hogy a liberalizmus a magyar kormány jelenlegi legnagyobb ellensége.

Szerinte a populizmusnak három alapköve van: egy vezető, a nép és az alapintézmények, csakúgy mint volt Führernél vagy Ceausescunál.

Az erősségük, hogy elérik azokat az embereket is, akiket egyáltalán nem hoz lázba a politika, de látják a Lokált, a villanyoszlopokon az óriásplakátokat és az tudatosul bennük, hogy a kormány mindent jól csinál. Ehhez pedig rengeteg pénzre van szükség. Ennek a politikának a legyőzése csak és kizárólag tényekkel lehetséges.

A populizmus visszaverésére Hollandia példáját hozta fel, ahol Mark Rutte Európa-párti politikával tudott sikeres lenni a választásokon. Hozzátette, a régi idők populizmusát, a nemzetszocializmust is legyőzték, de Magyarországon különösen nehéz a helyzet, mert a liberális pártok erejüket vesztették.

Dominik Kwiatkowski arról beszélt, hogy Lengyelországban a kilencvenes években kezdődött a populizmus térnyerése, aminek hatása Jarosław Kaczyński megválasztásával felerősödött. Visszaemlékezett, hogy 2004-ben, a lengyelek EU-csatlakozása előtt a csapból is az folyt, hogy milyen előnyökkel jár az Unióhoz tartozni, majd jött Kaczyński és mindenkinek az volt a baja, hogy azt is megszabják, milyen sajtot ehetnek.

Meggyőződése, hogy Kaczyński rossz miniszterelnök, mert képtelen kezelni a médiát és az emberek problémáit.

A populizmus megfékezésére szerinte Emmanuel Macron a legjobb példa. A 39 éves politikus az alapoknál kezdte, beszélt az emberekhez, megkérdezte tőlük, miből szenvednek hiányt, és meghallgatta a válaszokat.

A populizmus remekül tud hatni a nép érzelmeire, de a szükségleteivel nem foglalkozik. Aki pedig nem a populista kormánnyal van, az máris az ellenségévé válik.

A legfontosabb teendő véleménye szerint az, hogy meggyőzzék az embereket, menjenek el szavazni. Franciaországban a második körben 73 százalékos volt a részvételi arány, ami a valaha volt legkevesebb, holott Lengyelországban sosem volt ekkora a szavazók száma.

Kester Eddy újságíró a legnagyobb problémának azt érzi, hogy felejtünk. Az Európai Uniót is például olyan nemzetek alkották, amelyek még emlékeztek a második világháborúra. A populisták gyors válaszokkal hatnak az érzelmekre, dominálják a médiát és nincsenek gyökereik.

Magyarországról mosolyogva annyit mondott, szerinte nonszensz a kormány azon állítása, hogy Paks II-vel nem lépünk közelebb az oroszokhoz. 

A közösségi médiáról szólva Stefan Gara azt mondta, ha sikerül az emberekre pozitív érzelmekkel hatni, akkor határ szabható a populizmus a szavazókra összpontosító marketingstratégiájának.

Pogátsa Zoltán nem értett vele egyet, mert ez csak egy platform. Említette a skandináv országokat, ahol az emberek 73 százaléka a hagyományos médiából “táplálkozik” és minden szükséges információt onnan szed.

Sokan mondtak sokfélét, de abban mindannyian egyetértettek: óriási feladat a populizmus leküzdése.