Hiába másznak ki mellettünk, továbbra is ülünk a gödör fenekén

Az Eurofound április 19-én publikálta legújabb kutatását A Társadalmi mobilitás az EU-ban címmel. A jelentés az unió 28 tagállamában vizsgálta egyrészt

• az abszolút társadalmi mobilitást, azaz a társadalmi fejlődés és a foglalkoztatottság változásának mértékét és természetét, illetve
• a relatív társadalmi mobilitást, azaz a különböző rétegek közötti mozgás lehetőségét.

A felméréshez 2002 és 2010 között felvett adatokat használtak fel, és egyebek mellett arra keresték a választ, hogy az adott országban ezalatt mennyien tudtak feljebb kerülni a társadalmi ranglétrán. Külön vizsgálták a férfiakat és nőket, de országunk szempontjából ez nem sokat számított:

Magyarország a társadalmi előrelépés tekintetében utolsó helyen végzett.

Íme a nők úgynevezett különbözőségi indexe, az eredeti társadalmi pozíció és az elért helyzet arányát mutatva.

És nincs máshogy a férfiak körében sem:

Mit jelentenek ezek a számok? A 0.2-es különbözőségi index a gyakorlatban azt mutatja, hogy a válaszadók 20 százaléka tudott feljebb kapaszkodni a társadalmi ranglétrán a szüleikhez képest. Minél magasabb ez a szám, annál inkább nagyobb változás történt az osztályok felépítésében. Mint láthatjuk a magyarok indexe 0,1 alatt van, vagyis kevesebb, mint tíz százaléknak van esélye az előrelépésre. A mezőny éllovasai e tekintetben:

• Ciprus,
• Görögország és
• Lengyelország.

Előre megpecsételt sorsok

A jelentés a sereghajtó országokban jellemző kis fokú mobilitást azzal magyarázza, hogy az országok már korábban jelentős mértékben modernizálódtak (Franciaország és Nagy-Britannia) vagy a modernizációs folyamataik stagnálnak. Utóbbi igaz Magyarországra és Bulgáriára.

Azt is megemlítették, hogy Szlovákiára és Magyarországra is jellemző probléma a jövedelmi különbségek növekedése. Úgy tűnik, a középosztály tovább szűkült, tovább nőttek a különbségek a társadalom magasabb és alacsonyabb társadalmi rétegei között, áll a jelentésben.

A felmérés egyik legérdekesebb része az oktatásra vonatkozó adatsor. Számos tanulmány foglalkozik az oktatás szerepével, valamint az oktatási teljesítmény, a szakmai végzettség és a társadalmi mobilitás kapcsolatával, az Európai Bizottság pedig megállapította, hogy az EU-tagországok átlageredményeit nézve

ha a valakinek a szülei felsőfokú oktatásban vettek részt, akkor kétszer akkora eséllyel jut el ugyaneddig, mintha a szülők csak az általános iskolát végezték volna el.

A kutatás azonban felhívja a figyelmet arra, hogy Csehországban, Lengyelországban és Magyarországon ennél sokkal rosszabb a helyzet: a különbség ebben a három országban kilencszeresnek bizonyult.

Egy helyben toporgunk

Ferge Zsuzsa szociológus a kutatás kapcsán a 24.hu-nak azt mondta, a modernizációs folyamatok Magyarországon lassabban haladnak, mint máshol, ennek pedig komplex okai vannak.

Tizenöt éve mondjuk, hogy a társadalmi és oktatási mobilitás stagnál az országban.

Az okok között megemlítette a szegregációt és az ország iskolái között kialakult területi különbségeket. Szerinte aki rossz körülmények közül indul, nem járhat olyan iskolába, ami társadalmi mobilitást biztosíthatna számára.

Úgy véli, olyan társadalomra lenne szükség, ami komolyan modernizálja a magyar mezőgazdaságot, az ipar sem tart eléggé a modernizáció felé, ráadásul hazánkban a szolgáltatások is el vannak maradva. Ferge Zsuzsa azt mondja, másfajta magyar és nemzetközi gazdaságpolitikára lenne szükség, ami

tudja, mit akar.

Példaként Japánt és Finnországot említi, ahol szakmai körökben végiggondolták, mi segít az ország teljesítményének fokozásában, mely területeket kell erősíteni. Így ezekben az országokban 20-30 év alatt a helyükre kerültek a dolgok.

A tudás felé kellene menni.

A szociológus szerint Magyarországnak egy igazi iskolareformra lenne szüksége,

jelenleg viszont csak butítják a rendszert.

Sereghajtóból éllovas

Arra is felhívta a figyelmet, hogy Lengyelország hiába teljesített az oktatás tekintetében Magyarországhoz hasonlóan jóval az átlag alatt a mostani felmérésben, sok éve elkezdtek egy olyan iskolareformot, ami az utóbbi öt évben kezdte el igazán kifejteni a hatását. Így amíg a 2002 és 2010 közötti adatok alapján még velünk egy szinten állnak, a legutóbbi PISA-felmérésen már látható, mennyire lehagytak minket.

Íme a 2015-ös eredmények, a kék vonal ábrázolja a magyar teljesítményt, a narancs a lengyelt. A sorrend: természettudományok, matematika és szövegértés.

Mutatjuk a magyar és a vizsgált országok átlagos teljesítményének viszonyát is, itt is a kék vonal jelzi a hazai szintet.