Belföld
Budapest, 2004. január 14. 
Etikailag és jogilag is kifogásolható, ha az orvos előre kér pénzt a betegtől a kivizsgálásért - közölték a Magyar Orvosi Kamara (MOK) sajtótájékoztatóján. Ez azonban nem egyenlő a hálapénzzel, hiszen azt a vizsgálat után, önként adja a beteg. Más a helyzet a szülészek esetében. Szüléseknél ugyanis a nők extra szolgáltatást kérnek az orvosoktól, például hogy az orvos bármikor elérhető legyen. Ez a plussz szolgáltatás a kamara elnöke szerint legálisan nem finanszírozható, az ügyeleti rendszerben nem illeszthető be. 
A képen: illusztráció a sajtótájékoztatóhoz.
MTI Fotó: Kovács Tamás

Orvost, beteget, mindenkit megaláz a hálapénz

Pető Péter
Pető Péter

felszerk. 2017. 03. 10. 10:48

Korábban a témában:

Megalázó a betegnek, megalázó az orvosnak, megalázó ez mindenkinek

– fakadt ki egy budapesti nőgyógyász, amikor a hálapénzről beszélgettünk vele. Azután kerestünk meg orvosokat, hogy kiderült: a Semmelweis Egyetem klinikáján felfüggesztettek egy nőgyógyászt, miután 160 ezer forintot kért egy sürgősségi császármetszésért. Persze a konkrét üggyel kapcsolatban mindannyian hangsúlyozták, nincs érdemi köze a paraszolvencia problémájához, mert a sürgősségi, életmentő beavatkozás “beárazása” erkölcsileg, jogilag is védhetetlen, sőt visszataszító. Ugyanakkor az eset hiába különbözik alapjában a hálapénzes esetek elfogadott, tűrt műfajától, mégis fókuszba küldte az ügyet.

De mit hálálunk meg a pénzzel?

Semmit – legalábbis Rácz Jenő szerint. A korábbi egészségügyi miniszter kiemelte, szó sincs itt háláról, ezért is szerencsésebb paraszolvenciáról beszélni.

A veszprémi kórház egykori igazgatója azt is fontosnak tartja, hogy tévedés hungarikumként azonosítani a hálapénz intézményesülését.

Emlékeztet arra, hogy a Világbank tanulmánya szerint a jelenség a korábbi szocialista országokban terjedt el, de jól ismert például Kínában is. Ott jelenik meg, ahol az egészségügyi közkiadások aránya alacsony, a szektorban nincsenek megfelelő szinten a bérek, ismert módszer a kiskapuk keresése a problémák megoldására, miközben a politika és a társadalom egyaránt hajlamos az átláthatatlan rendszerek elfogadására.

Volt olyan nőgyógyász, aki félmondatban összegezte a hálapénz létezésének, csöndes elfogadásának okát:

a bizalom teljes hiánya miatt van.

Azaz a beteg azért keresi az orvost a pénzzel, mert nem feltételezi, hogy személyes előnyszerzés nélkül hozzáfér a megfelelő színvonalú ellátáshoz. Az biztos, hogy a Republikon Intézet kutatása alátámasztja azt, hogy a polgárok bizalmatlanok: a vizsgálat szerint – a szociális mellett – az egészségügyi biztonságot tartják a legnagyobb kihívásnak.

Image: 73413532, Tökölön található az ország egyetlen rabkórháza. Az ország összes büntetés-végrehajtási intézetéből irányítanak ide beteg fogvatartottakat, ha az anyaintézmény már nem tudja őket ellátni. Az egyszerű gyomorrontástól a végstádiumú rákig minden betegséget kezel a személyzet a háromszáz ágyas intézményben., Place: Tököl, Hungary, License: Rights managed, Model Release: No or not aplicable, Property Release: Yes, Credit: smagpictures.com
Fotó: Neményi Márton

Ennek ismeretében még különösebb rejtély, miként lehetséges, hogy a téma hosszú évek óta nem dominálja a politikai napirendet, miközben korábban, például a 2008-as népszavazás előtt a vizitdíj miatt meghatározó téma volt a hálapénz. Ha most előterében lenne a téma, akkor újra érdemi vita alakulhatna ki.

Forrásaink között volt, aki például felvetette azt: ahogyan a szabad iskolaválasztás a szegregációt, úgy a szabad orvosválasztás a hálapénz létezését garantálja.

Elvégre ennek nyomán a kiválasztott szabad idejében, munkaidőn kívül is foglalkozik a várandós nővel, siet a kórházba, ha indul a szülés, ezért az érintettek kötelességüknek érzik, hogy kompenzálják extra munkáját, ha már a rendszer ezt semmilyen formában nem teszi meg.

Pénzt, pénzt, pénzt!

Ebből kiderül, hogy a rendszer kódolja azt, hogy a szülészet-nőgyógyászat a hálapénzzel leginkább fertőzött ágazat legyen. Több nőgyógyász is elmondta, nem nagyon van más olyan terület, amely ennyi készenlétet, munkaidőn kívüli munkát igényelne.

Egy orvos egyszerre akár 6-7 szülő nővel is lehet kapcsolatban, és nincs olyan eset, amely a szülés előtti utolsó hónapban ne igényelne teljes készenlétet. 

Arról nem szólva, hogy ha indul a szülés, indul a doktor is. Ám nem találkoztunk olyan véleménnyel, amely szerint az egyszerű fizetésemelés megoldást jelentene. Az egyik – karrierje elején járó – orvos, akivel beszéltünk, például azt mondja, az átláthatóság növelése kulcskérdés.

Azaz szerinte a szabad orvosválasztás is fenntartható, ha formalizálják: a család a kórházban szabályozott keretek között választana orvost, amiért fix összeget adna az intézménynek, amely aztán abból fizethetné legálisan az orvos extra munkáját.

Persze a szabad orvosválasztás betiltása még gyorsabb eredményt és – nem mellesleg – egyenlő hozzáférést hozna, mert így mindig az ügyeletes orvos vezetné le a szülést.

Igaz, ennek a változatnak alighanem csekély támogatása lenne a családok körében, elvégre az élet legintimebb pillanatainak egyike a gyermek születése, így mindenki számára fontos kérdés, kivel osztja meg azt.

Rácz Jenő – aki a Gyurcsány-kormányban egészségügyi miniszter volt – is kitér arra, hogy ha önmagában a pénz lenne a megoldás, akkor már nem létezne a hálapénz, hiszen a Medgyessy-kormány ötvenszázalékos béremelést hajtott végre a szektorban. Rácz szerint a probléma sokkal összetettebb és nagyobb annál, mint hogy egy “varázsintézkedéssel” megoldható lenne.

Több egészség, jobb egészségügy

Rácz úgy véli, nagyon nehéz addig előrelépni, amíg

mi vagyunk a legkövérebb európai nemzet.

Ez ugyanis kódolja a betegségeket: a magyarok többet használják az egészségügyi rendszert, mint egészségesebb nemzetek tagjai. Márpedig a kereslet csökkentése vezethet oda, hogy csökken a teher a rendszeren, így a betegek nem szorulnak rá, hogy “kiskapukon közlekedve” próbáljanak jobb ellátáshoz jutni. Persze az állam e téren sem végzi el a feladatát, idehaza alacsony az egy főre jutó, államilag finanszírozott egészségügyi kiadások nagysága.

Ha valaki most azért fizet hálapénzt, mert nem nyolcágyas, zuhanyzó nélküli kórterembe, hanem négyágyas, fürdőszobásba tették, akkor kevésbé érez majd késztetést a boríték átadására, ha egyből oda kerül, ezért kell fejleszteni az egészségügyi infrastruktúrát

– mondja Rácz. Meg persze minden mást. A képlet ugyanis bonyolult, hiszen nagy állami befektetéssel kellene jobb egészségügyi rendszert létrehozni, miközben javul a lakosság egészségi állapota, mert szemléletváltozás nyomán “mozgóbbá” válik a nemzet, és ezzel párhuzamosan növelni a bizalmat, átláthatóbbá, ellenőrizhetőbbé tenni a rendszert.

Budapest, 2017. február 23.
Egy beteg az óbudai  Szent Margit Kórház megújulás előtt álló gasztroenterológiai osztályán 2017. február 23-án. Ezen a napon az egészségügyi intézmény fejlesztéséről tartottak sajtótájékoztatót, amelyen elhangzott, hogy idén több mint kétszázmillió forintból folytatódik a kórház megújulása.
MTI Fotó: Bruzák Noémi
Fotó: MTI/Bruzák Noémi

Házi feladat: bátorság

Ugyanakkor a Semmelweis klinikán történt eset is rámutat: nem csupán az államnak, az orvostársadalomnak van teendője, hanem a többi kórházhasználónak is.

A minapi botrány következményének kulcsa ugyanis az volt: a kismama Facebook-bejegyzésben nyilvánosságra hozta történetét.

Rácz saját praxisából is emlékeztet olyan esetre, amikor a beteg hajlandó volt írásba adni a történteket, majd miután az igazgató megtette a feljelentést kollégája ellen, tanúskodni a bíróságon. Merthogy a “kikényszerített hálapénz” bűncselekmény.

A hálapénz akkor legális, ha a beteg önként és a szolgáltatás után adja át. Ha megkérik a szolgáltatás árát az állami intézményrendszerben, az bűncselekmény. Azok a nőgyógyászok, akikkel beszéltünk, lesújtóan nyilatkoztak azokról az orvosokról, akik például a sürgősségi beavatkozást árazzák be. A Semmelweis-klinikán történt esetről egyikük megvetően csak annyit mondott:

Sose volt, sose lesz orvos, aki az életmentésért pénzt kér.

Beszélgetőpartnereink közül volt, aki utólag fogad el borítékot, de olyan is, aki teljesen elutasítja a hála e formáját. Utóbbi azt mondta, tapasztalata szerint a fiatalok között egyre többen vannak, akik lázadnak a rendszer ellen. Ugyanakkor szerinte nincs semmi esély a radikális változásra, amíg senki nem törekszik arra, hogy a munkaidőn kívüli munkát, a készenlétet átláthatóan szabályozzák.

Amíg a hálapénzt az állam lényegében beleszámolja az orvosi jövedelmekbe, asszisztál a fekete-szürke zóna fennmaradásához, addig minden marad úgy, ahogyan van.

Egyik forrásunk mesélt arról is, hogy kollégájának a NAV-val is meg kell küzdenie egy lakásvásárlás után, mivel bevallott jövedelméből nem jött ki a matek.

Így végül a rendszer megbüntette saját gyermeke, a hálapénz miatt. 

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.