Indul az Együtt elnöki tisztségéért, miközben Szigetvári Viktor, az eddigi pártelnök Rogán Antal mumusát, Juhász Pétert javasolja. Mi történt? Vagy ez már az ön „Több nő” projektjének a része?
Mi hárman az Együtt alapítása óta dolgozunk együtt, elég jól ismerjük egymást. De az, hogy Szigetvári úgy döntött, hátrébb lép, engem és másokat is elgondolkodtatott. Többen is megkerestek, hogy mérkőzzek meg az elnökségért. Nekem az Együtt politikájáról mindig is határozott véleményem volt.
Jaj, de hivatalos. Mégsem arról van szó, hogy több nőt a politikába?
Tartalmi alternatívát kínálok Juhász Péterrel szemben. Meg persze stílusbelit is, és ez tagadhatatlanul összefügg azzal is, hogy nő vagyok.
Tartalmi alternatíva Juhásszal szemben? Konfliktust szimatolok. Ebből szokott az lenni, hogy az egyébként sem nagy ellenzéki pártok elkezdenek osztódni, még kisebbé válni.
Minden ellenzéki pártban vannak viták arról, milyen stratégiával lehet áttörni a Fidesz által uralt alkotmányos és politikai térben.
Vagyis?
Nem működik az Alkotmánybíróság, az ügyészség pedig a kormányt szolgálja, nem az igazságot. Minden hónapban eltűnik egy kormánnyal kritikus médium. És arra is gondolok, hogy a Fidesz a választási törvényt úgy változtatta meg, hogy blokkokba kényszerítette az ellenzéki pártokat egy olyan országban, ahol többpártrendszerű a politikai kultúra. De visszatérve az Együttre: teljesen normális, hogy vannak viták. Senkinek nincs a zsebében a bölcsek köve arról, hogyan győzhető le a Fidesz.
Van jelentős különbség Szigetvári, Juhász és Szelényi stratégiája között abban, hogyan győzhető le a Fidesz?
Itt karakterekről is szó van, de vannak tartalmi szempontok is.
Szóval a Juhász-féle „radikalizmus” távol áll öntől.
Talán G. Fodor Gábor beszélt arról, hogy szerinte a hatalom gyakorlása a pillanat uralásának a képessége. Orbán Viktor ezt csinálja.
És láthatóan szinte minden pillanat az övé.
Egy olyan párt esetében, mint a Fidesz, ami majdnem harminc éve létezik lényegében egyetlen vezérrel, erős branddel és nagy hatalommal, lehet, hogy a pillanat megragadásával sok mindent el lehet érni. De egy kicsi, nem túl erős branddel rendelkező párt esetében szerintem ez nem elég. Akinek távlatos politikai ambíciója van, annak politikai javaslatot kell tennie, hogyan oldaná meg a ma problémáit. Méghozzá másképp, mint Orbán Viktor. Engem ez érdekel, ez mozgat. Abban sem hiszek, hogy populizmusra populizmussal kell válaszolni.
Továbbra sem látom, mi a különbség az eddigi pártelnök által javasolt Juhász Péter és Szelényi Zsuzsa között.
Bizonytalanságokkal teli világban élünk. Orbán rendpárti rezsim kiépítésével, TEK-es tankokkal, félelemkampánnyal próbálja elérni, hogy az emberek azt gondolják, itt az ő irányítása alatt minden rendben van. Semmi sincs rendben. Magyarország versenyképességben leszakad a régiótól, emberek százezrei szegényednek el, az iskolák képtelenek megfelelő képességeket adni a gyerekeknek, a nemzetközi szövetségesi rendszerünk szétzilálódik. Ezekre a problémákra egyetlen pártnak sincs megoldási javaslata. Én az Együtt-tel azt szeretném megmutatni, hogyan lehet Magyarországon biztonságot teremteni úgy, hogy a szabadságunk, a személyes autonómiánk ne vesszen el. Juhász radikálisabb, alapvetően kormánykritikára építő politikát ígér.
Ha Szelényi a tartalom, ki Juhász és Szigetvári?
Ha én leszek a párt vezetője, olyan csapatban gondolkodom, ahol három különböző karakter három különböző arcot tud mutatni, mindenkiből a legjobbat hozzuk ki.
Eddig ez nem így volt?
A munkánk alapján nem állt még össze egy erős kép.
Ha ön lesz az elnök, mi lesz az ellenzéki összefogással?
Amióta beléptem Bajnai Gordonnal a politikába, azt mondom, az összefogás taktikai kérdés, önmagában nem mozgósít. Ráadásul ma világszerte azt látjuk, hogy a politikában mindennél többet jelent egy párt hitelessége.
Már miniszterelnök-jelölt is van, több is. Meg van, aki előválasztást akar, szóval rövid távon azért csak érdekes, mi a terv?
Nem vitatom, hogy ezek a taktikai kérdések sokakat érdekelnek, de szerintem más kérdések sokkal fontosabbak az embereknek. Azt látom, olyasmi miatt izgulnak, hogy milyen iskolába vigyék a gyereküket, hogy húsz év múlva is érvényes tudást szerezzenek. Hova vigyék az idős szüleiket, mit válaszoljanak a tinédzser gyereküknek, amikor azt mondja, hogy ez egy lúzer ország. Vagy, hogy akkor most Putyintól vagy Trumptól kell félni. Ezer fontos kérdés, amire az összefogás dilemmája nem ad választ. Sőt, félreviszi a politikai párbeszédet.
A realitás azonban mégis az, hogy ha más oktatást és egészségügyet szeretne egy párt, akkor valahogy csak meg kell nyerni a választást, ami rohamosan közelít.
Szerintem meg akkor fognak ránk szavazni az emberek, ha láthatóvá tesszük, megértjük őket és válaszolunk a fontos kérdéseikre. Ha valami a politikában világszerte változott az elmúlt években, akkor az a hitelesség és az újdonság elképesztő igénye.
Mi a válasz Trumpra és Putyinra, amikor Orbán azt mondja, hogy Oroszország, Törökország és Kína nagyon fontos nekünk?
Ezeknek a nagyhatalmaknak a vezetői erőpolitikusok, akik nem szövetségesi viszonyrendszerben gondolkodnak, hanem a hatalmi érdekeik határozzák meg, kit tekintenek partnernek, riválisnak vagy eszköznek céljaik megvalósításához. Magyarországot leginkább eszköznek tekintik. Ezt játssza velünk Putyin, amikor állandóan idejön a hatalmas kíséretével. Ezért Magyarországnak minden erejével azon kell dolgoznia, hogy az euroatlanti szövetségesi rendszer erősödjön, amely egy olyan hatalmi blokkot tud képezni, ami ki tudja védeni ezeket a befolyási kísérleteket. Ez védelmet jelent minden benne lévő ország számára. Az Európai Unió sok problémával küzd, de ezeket megoldani kell, nem szétverni az uniót. Egyik országnak sincs esélye egyedül, még a legnagyobb és leggazdagabb európai országnak sem. Az EU történelmi esély Magyarországnak, ráadásul benne vagyunk, formálhatjuk.
A külpolitika mellett a másik fontos témája a nőügyek. Ha cinikus vagyok, azt mondom, az a párt sikeresek Magyarországon, ahol a nők nem kapnak szót, ilyen a Fidesz. Azok pedig alig mérhetőek, ahol kapnak, ilyen az LMP és a Párbeszéd.
Magyarország és a politikája rendkívül férfidomináns. De vannak női politikusok, az emberek is igénylik, hogy a nők láthatóbbak legyenek a politikában. Jobban bíznak bennük, ez nemzetközi tapasztalat.
Miből látszik ez?
Mi egy liberális, progresszív, európai párt vagyunk, amely szemben a hierarchikus viszonyokkal, az emberek közötti partneri kapcsolatokban hisz. A nők és férfiak közötti együttműködés ezt tökéletesen szimbolizálja, ezt az emberek értik Magyarországon is. Egy pártban a nők ülhetnek a kirakatban vagy a férfiak mellett, a döntéshozó asztalok körül.
Tudnak?
Arra törekszem, hogy az Együtt ilyen párt legyen. Európában nagy változás történt ezen a téren az elmúlt évtizedekben, és nemcsak Skandináviában, hanem mondjuk Spanyolországban, Romániában és a konzervatív Lengyelországban is. Nem könnyen, de nők mindenhol kerülnek érdemi pozíciókba. Több nő meg tudja változtatni a politikai kultúrát. Egyelőre Magyarországon nem így állunk.
Még az isztambuli egyezményt sem írta alá a kormány.
Ez az egyezmény konkrét javaslatokat tesz, mit tegyen egy kormányzat, hogy visszaszorítsa a nők elleni és a családon belüli erőszakot. A nők elleni erőszak még ma is nagyon elterjedt és embertelen, emellett politikai szempontból is szimbolikus kérdés.
A családon belül is ez a helyzet: hogyan bánok a társammal, hogyan élünk együtt, kialakulnak-e függőségi viszonyok. A világon szinte mindenhol komolyan foglalkoznak ezzel a kérdéssel, nálunk nem. Miért? Mert ez a kormány maga is a lappangó erőszak eszközeivel tartja fent a hatalmát, szereti, ha félnek tőle. Épp úgy, mint egy bántalmazó családfő. Szóval nemcsak azért fontos nekem ez a kérdés, mert nap mint nap szívszorító történetekkel találkozom, hanem azért is, mert annyira szimbolizálja a politikai kultúrát, melyet politikusként szeretnék megváltoztatni.
Egy év múlva ilyenkor már elég durva kampány lesz. De az erőforrások nem az ellenzékhez csoportosulnak. Honnan lesz felületük?
Folyamatosan bővítjük a teret, ahol szólni tudnunk. Sok ötletünk van. Karakteresebb politikával jobban fogjuk tudni képviselni az embereket és mindenhova odamegyünk.
Hány emberről beszélünk?
Nagyon sokan vannak, akik már megértették, hogy ez a kormány nem a közjó, nem az emberek javára tevékenykedik, hanem szűk hatalmi csoport érdekeit szolgálja. Viszont nem választottak még pártot maguknak. Feléjük kell fordulnunk, az a célunk, hogy bennünket találjanak meg.
Erre gyúr az MSZP, a DK és a Párbeszéd is.
Nem látom náluk azokat az erőfeszítéseket, amelyek túl akarnának lépni a hagyományos ellenzéki szavazótáboron. A régi elitet pedig sokan elutasítják.
Karácsony Gergely a Párbeszédből most biztos a szívéhez kap, mint korábbi elit. Velük sincs közösködés?
Ők nem a régi elit tagjai. Nyilván a Párbeszéddel más a helyzet.
Na, csak dereng valami összefogás.
Akivel érdemes, együttműködünk majd. De én másokkal szemben tényleg azt gondolom, hogy a változás esélye nem ettől fog előállni. Inkább attól, hogy milyen előremutató megoldásokat mutatunk, hogy ott vagyunk-e mindenhol, hogy tudunk-e beszélgetni az emberekkel, hogy a politikusaink hitelesek-e. Minden egyéb csak a túlélésről szól.
Szóval nem lesz Botka László közös ellenzéki miniszterelnök-jelölt.
Az Együtt eldöntötte, hogy önálló listával indul a választásokon.
Kell annál több, mint egy nem Orbán Viktorra?
Hanem?
Egy jobb Magyarország igazságos, érdemelvű, előretekintő és odafigyel az emberekre. Ezt a politikai kultúrát ütköztetjük a Fideszével, amely arrogáns, igazságtalan, érdemteleneket támogat, eltékozolja a jövőt, kiszolgáltatja az országot. Meg kell mutatnunk, hogy a Fidesz egy tekintélyelvű világot képvisel, de mi annál jobbat tudunk. Mi egy ambiciózus, tervekkel teli politikát képviselünk, szemben azokkal, akik csak túlélni szeretnének.
