A Professzorok Batthyány Köre konzervatív, jobboldali kötődésű egyetemi tanárok egyesülete. Nyolcvan százalékban természettudósok a tagjai. Nyíltan támogatják a kormány politikáját, ahogy mondják, a „keresztény-szociális, polgári értékrendet”. Egyik alapítójuk, a Széchenyi-díjas Solymosi Frigyes akadémikus, tiltakozásul kilépett a szervezetből, miután a professzorok a kormányt szervilisen támogató felhívást tettek közzé a menekültellenes népszavazással kapcsolatban. Legutóbbi, sorrendben a harmadik országértékelésük ugyanakkor erősebben kritizálta a kormányt, amire a miniszterelnök is válaszolt levélben. A szervezet elnökével, a 74 éves Náray-Szabó Gáborral beszélgettünk.
Mit válaszolt a miniszterelnök?
Különböző megállapításainkhoz fűzött kommentárokat, illetve helyesbítést. Alapvetően egyetértett elemzésünkkel abban, hogy a politikai irány jó, és ezt támasztotta alá számokkal. Például mi azt mondtuk, hogy hazánk az egészségügyre a GDP 3,9 százalékát fordítja, ami nagyon kevés, miközben a környező országok ennél többet költenek. A miniszterelnök úr ezt úgy pontosította, hogy az egészségügy finanszírozása egy év alatt 4,4 százalékra nőtt.
Korábban is ilyen vehemensen kritizálták a kormányt, vagy csak most?
Voltak finomabb kritikák a részünkről korábban is, ez most talán élesebbre sikerült. De meg kell hogy mondjam, ez a dolgunk. Az egyik tagtársunk ezt úgy mondta:
aki alapvetően szereti a gazdáját, de mindig figyelmezteti őt, ha nem jó irányba indul el. Nekünk is ez a dolgunk, ezért kritizálunk.
Figyelemreméltó hasonlat a tücsökről és a gazdáról. Hogyan születnek az országértékeléseik?
A mostani úgy, hogy volt egy nyers szöveg, amelyet körbeküldtünk a tagoknak. A visszaérkező megjegyzéseket átvezettük, majd volt egy vitanap, december elején. Végül online szavazáson döntöttünk a végső szövegről. Három ellenszavazatot kapott a javaslatunk. Tudni kell, hogy nálunk tíz ellenszavazat esetén tilos nyilvánosságra hozni a szöveget. Erre már volt példa korábban. Alapelvünk, hogy konszenzusra, nem pedig kompromisszumra törekszünk.
Ahogy a bevezetőben is említik, irományuk elsősorban nem a kormánynak szól, hanem a társadalomnak, a közvéleménynek. Többek között aggasztónak találják, hogy a kormányt nem érdekli a nép véleménye.
A miniszterelnöki levél elolvasása után egy kicsit árnyalnám ezt a megállapításomat. Úgy pontosítok, hogy bizonyos esetekben a kormány nem veszi figyelembe a nép véleményét. Döntő többségében azonban nagyon komoly egyeztetési fórumok működnek a kormány és a társadalom között. A szakszervezetekkel, a kamarával, más testületekkel. Én azt látom, hogy van társadalmi vita Magyarországon, inkább egyes konkrét intézkedések megvalósításánál tapasztaltunk problémákat.
Az embereket senki nem kérdezte meg, hogy akarnak-e paksi bővítést vagy budapesti olimpiát.
Paksról nagyon széles, politikai jellegű egyeztetés folyt és folyik most is. Az olimpia támogatottsága a közvélemény-kutatások szerint egyre inkább nő. Egyébként nem gondolom, hogy a kormánynak mindenről népszavazáson kellene megkérdeznie az embereket. Szerintem a népszavazás nem mindig jó forma, mert az emberek sok esetben nem arról szavaznak, ami kérdésként fel van téve.
A menekültellenes népszavazást hova sorolja?
Úgy vélem, az emberek támogatták a kormány menekültpolitikáját, de a reklámkampány kudarcba fulladt. A sok ismételgetés visszatetszést keltett.
Az olimpiaellenes népszavazásról, a Momentum aláírásgyűjtéséről mit gondol?
Nincs jó véleményem róluk, mert itt nem arról van szó, hogy ők valami jót szeretnének, hanem eleve arról, hogy nem akarnak olimpiát. Volt már ilyen, az 1996-os világkiállítás, azt is sikeresen megfúrták az SZDSZ nyomására.
Ön miért szeretne olimpiát?
Kizárólag azért szeretnék olimpiát, mert a nemzeti összefogást, a büszkeséget erősítené. Egy kicsit összefognának a magyarok, és lenne egy olyan érzésünk, hogy mi, akiket a világ közvéleménye mindig is lenézett, egyedül is megcsináltuk. Nem mellesleg, lehet, hogy felpörögne a gazdaság is.
A nemzeti összetartozás érzése kétségtelenül fantasztikus élmény, például egy sporteseményen. Az nem zavarja, hogy miközben milliárdokból erősíti a kormány a nemzeti érzését, az ön zsebéből is kilopják a pénzt?
Nem. Mert a nemzeti érzésre áldozni kell. Az olimpiára én a saját zsebemből is áldoznék. Az állampolgárnak, ha, úgy tetszik, az én szemszögemből nézve, az a fontos, hogy időre elkészüljön egy állami beruházás, és biztonságosan működjön.
Másrészt ki mondta, hogy a paksi bővítésnél és a budapesti olimpiánál korrupció lesz? Itt csak feltételezések vannak.
Nem egészen. Lánczi András, a kormány egyik fő ideológusa, azt mondta a nemzeti tőkésosztály helyzetbe hozásával kapcsolatban, hogy amit korrupciónak neveznek, az gyakorlatilag a Fidesz legfőbb politikája.
Sokan mondják, hogy nálunk nincs elegendő nemzeti tőke, azt meg kell valahogy teremteni. Ez a kapitalizmusban sem az elsőáldozó lányok stílusában szokott történni. Ha ebben a kormány valamilyen formában segít, az csak jó lehet. Persze, aki nem kap a pénzből, az kiabál, hogy őt kihagyták.
A kormány segítségét államosított korrupciónak hívják.
Nézze, a miniszterelnök úr a korrupcióval kapcsolatban a levelében úgy reagált, hogy Magyarország a közepesen fertőzött országok közé tartozik. Én ezt elfogadom. Olaszországban sokkal nagyobb a korrupció. Azt is írta, hogy az EU csalás elleni hivatala a korábbi hazai uniós pályázatok 2,1 százalékát tartotta szabálytalannak, míg a mostaniaknak csak 1 százalékát.
A közvélemény mintha kissé másként érzékelné a korrupciót, mint a miniszterelnök.
Pedig a korrupcióban – és lehet, hogy ezen az olvasó fel lesz háborodva – mindannyian benne vagyunk. Például, amikor nem kérünk számlát a lakásunk felújításánál. Az ország mi magunk vagyunk, és a magyaroknak van egy olyan jellegzetessége, hogy ha valami probléma van, mindig felfelé mutogatunk, hogy ott oldják meg.
A kormány van döntéshelyzetben, nem a nép.
Ez nem ilyen egyértelmű. Vegyük például az egészségügyet. A helyzet nem csak azért rossz, mert a kormány nem akarja, vagy nem tudja megreformálni az egészségügyet. Hanem főként azért, mert a magyarok egészségi állapota nem megfelelő. Egészségtelenül élünk, iszunk, dohányzunk, nem mozgunk eleget, nem táplálkozunk megfelelően. A stressz is nagy. Azt gondolom, hogy ezek a tényezők nem a kormánytól függenek. Aztán van az is, hogy a kormány a „jó intézkedéseket” egy érdekcsoport ellenállása miatt nem tudja véghezvinni az egészségügyben.
Kikre gondol? Az orvosbárókra?
Mondhatjuk, hogy igen. Ők is akadályozzák harminc éve az egészségügyi reformot. A hálapénz tartja fenn a hatalmukat, melyből a többi orvos döntő többsége egyáltalán nem részesül. Nemrégiben a bíróság börtönre elítélt egy orvos-nőgyógyászt, aki pénzt halálos betegségben szenvedőktől, azóta több betege meg is halt. A bíróság indoklása szerint az orvos bűnös, de a szaktudására szükség van, ezért tovább dolgozhat a kórházban. Ez abszurdum. Talán ezért is olyan borzasztóan nehéz a kormánynak változást elérnie az egészségügyben.
Ugyanakkor vannak olyan dolgok, amelyekben könnyű lenne változtatniuk. Az urizálásban, a hatalmi arroganciában. Ezek sem zavarják?
De ennél vannak nagyobb problémáink is. Például az emberek közötti, egyre nagyobb jövedelemkülönbségek. Szerintem a kormány a rezsicsökkentéssel és a közmunkával hatékonyan tesz ez ellen.
Hogyan?
A közmunkának kettős jelentősége van. Az illetőnek, aki kapja, némi rend lesz az életében. Minden reggel időben fel kell kelnie, és úgy fekszik le, hogy aznap csinált valamit. Így könnyebben tud felkészülni az álláskeresésre is. Nem szeretik ezt hallani az emberek, de a közmunka egy nevelő célzatú intézkedés. Másrészt a közmunkás nem segélyt kap, hanem dolgozik. Ezért valószínűleg nem szórja el a pénzét szerencsejátékra, a félkarú rablónál. Szerintem a közmunka a szegények megsegítésének egyik módja.
Nagyívű társadalompolitikát vázolt fel, kiemelkedő szolidaritással. A rezsicsökkentésről is tudna ilyen szépeket mondani?
A rezsicsökkentés azért jó, mert egy kicsit megkönnyíti a kisemberek életét. A nagyvállalatoktól el kellett venni az extraprofitot, hogy odaadjuk az embereknek. Nagyon helyes, hogy a közművek működését államosították, nonprofittá tették, ahonnan kizárták a versenyt. Egy áramellátó hogyan is versenyezhetne az árak tekintetében?
Ha már kérdezi: úgy, hogy olcsóban veszi az áramot a szabadpiacról. Az energia és nyersanyagárak világszerte estek. Európában ennek köszönhetően valósult meg a rezsicsökkentés. Nem azért, mert államosították az energiaszolgáltatókat.
Attól függ, honnan nézzük. Most hallottam, hogy az angol vasutat privatizálták, és a szolgáltatás színvonala nagyot zuhant. Mert a tőkések nem az utasok érdekét nézik, hanem a kivehető extraprofitot.
Ez nyilván bonyolultabb ennél. Ahhoz mit szól, hogy a kormány sokak szerint leépítette a jogállamot, kiüresítette a hatalmat ellenőrző intézményeit?
Az új alkotmányra szükség volt, mert a korábbi „láthatatlan alkotmány” elitista felfogást képviselt. Az alaptörvény a népé, a PC beszédmód felett eljárt az idő. Bizonyos gazdasági intézkedéseket nem is lehetett volna meghozni, mert a régi alkotmánybíróság vissza dobta volna. Másrészt a kisebbségek – egyébként túlhangsúlyozott – védelme rendben van, de ha a kisebbség erősebb lesz, mint a többség, akkor már baj van.
Mire gondol?
A menekültekre, a bevándorlásra. Itt öntudatos iszlám tömegek jönnek, akik hisznek valamiben.
Bár egész Európa keresztény alapokon áll, még akkor is, ha a hívők száma sajnálatosan lecsökkent, így nem tudunk ellenállni a népvándorlásnak. Szerintem megjósolható a küzdelem kimenetele.
Ön szerint az iszlám le akarja igázni a keresztény Európát?
Bár nem tudom, hogy ezt kimondta-e így valamelyik kalifa, az eredmény ebbe az irányba mutat. Életerős, egyedülálló muszlim férfiak tömegei jönnek, hogy a bőkezű európai szociális támogatásokból éljenek.
Nyilván sokféle ember akad a menekültek között. Családok is, terroristák is. Ferenc pápa szerint a menekültek többsége nem terrorista, hanem a háború elől menekülő ember, akiket a keresztényeknek segíteni kell.
Azért ennél a pápa árnyaltabban fogalmazott. Azt mondta, hogy a menekülteket meg kell védeni, nekik viszont be kell tartani a befogadó ország törvényeit. Másrészt a pápa nem említett számokat. Én be tudok fogadni egy embert, esetleg kettőt, de sok milliót már nem. A Bibliában perszonáletika, azaz személyes etika van. Egy társadalomra szerintem más törvények vonatkoznak, mint az egyénre. Ha túl sokan jönnek eltérő kultúrából, amiről természetesen nem hajlandóak lemondani, akkor zárványokat fognak képezni, és a konfliktus kódolva lesz.
Érdekes felfogása az Evangéliumnak, amit most mond. Mindenesetre Németországban szétosztják a menekülteket. Magyarországon csak átvonultak, nem is érintett minket a probléma.
De még érinthet minket is. Szerintem az a lényeg, hogy Angela Merkel rossz döntést hozott 2015 nyarán, amikor meghirdette a Wilkomennskulturt, a befogadás politikáját. Szerintem ott kell megoldani a problémát, ahol az felmerül.
A menekültválságnak olyan mély okai vannak, mint a klímaváltozás és a népességrobbanás. Ezeket együtt kell kezelni a menekültválsággal.
