Helybenhagyta a Pécsi Ítélőtábla kedden az első fokon eljárt Zalaegerszegi Törvényszék korábbi döntését és jogerősen elítélte emberölés bűntette, testi sértés bűntette és személyi szabadság megsértésének bűntette miatt azt a nagykanizsai fiatalt, aki 2013 nyarán rátámadt nagyanyjára és az asszony élettársára, és az eljárás alatt kiderült, hogy gyilkolt és erőszakolt is. Büntetése tizennégy év börtön és tíz év közügyektől eltiltás.
A vádirat szerint a jelenleg a huszonéves 2013 nyarán – mint korábban máskor is – segített a nagykanizsai ház körüli munkákban apja volt élettársának, akivel a szakítás után is baráti maradt a viszonya. Fát vágtak, majd a a nő étellel, itallal kínálta a fiatalt, és elmondta neki, hogy a volt élettársát akarja megkérni tetőcserére.
Csaknem egy év elteltével, 2014 nyarán a fiatal nagyanyjának élettársát más betegsége miatt mentővel kórházba vitték. Ott derült ki, hogy néhány nappal korábban súlyosan bántalmazták. Testén és fején számos bevérzést találtak, valamint többszörös bordatörést állapítottak meg, ami miatt ötven napig ápolták.
Az idős embert pár nappal korábban a vádlott többször is megrúgta, ököllel ütötte, a nyakához kést szorított és a földre kényszerítette, miközben katonai parancsokat osztogatott neki. Mindezt azért, mert neheztelt rá, amiért a férfi élősködőnek tartotta őt iszákos és erőszakos életmódja miatt. Másnap a fiatal férfi a nagyanyjának is nekitámadt, a pincébe hurcolta, egy matracra fektetve fojtogatta, de az idős asszony ki tudott szabadulni.
Még az első fokú tárgyaláson a nyomozati iratok ismertetésekor elhangzott: a családtagok meghallgatásakor derült ki, hogy a fiatal korábban nekik már beszélt a gyilkosságról, így a nyomozást arra a bűncselekményre is kiterjesztették. A vádirat kitért arra is, hogy a fiatal férfinak – akit 2008-ban lopásért négy hónapos felfüggesztett szabadságvesztésre ítéltek – gyerekkora óta magatartási problémái voltak, állami gondozásba került,
A fiatal – akit az eljárás alatt – az Igazságügyi Megfigyelő és Elemgyógyító Intézetbe küldtek kényszergyógykezelésre – akkor azt állapították meg, hogy nem gyengeelméjű, de elmebetegségben és személyiségzavarban szenved, továbbá bizarr szexuális gátlástalanság alakult ki nála. A gyilkosság idején elveszítette realitásérzékét, s ebben az átmeneti kóros állapotában nem ismerte fel cselekményei következményét.
Pécsi Ítélőtábla keddi közleményéből kiderült: az eljárás alatt a vádlott beszámítási képességét tekintve ellentétes vizsgálati adatok születtek. Az első vizsgálat szerint disszociális személyiségzavara van, de ez nem volt olyan súlyos fokú, hogy az a beszámítási képességére kihatással lett volna. A későbbi vizsgálat ennek ellenkezőjét, a vádlott beszámíthatóságának hiányát állapította meg. A bíróság így végül egy harmadik szakértői vizsgálatot rendelt el,
és ez egyértelműen megállapította, hogy a vádlott beszámítási képességére nem volt kihatással az állapota a cselekmény elkövetése idején: elmebetegsége csak az eljárás során alakult ki, a cselekmény idején nem állt fenn, akkor képes volt felismerni a cselekményét, s e felismerés tudatában cselekedett.
A büntetés kiszabásnál a vádlottnak az eljárás alatt felmerült elmebetegségét enyhítő körülményként vette figyelembe a bíróság, csakúgy, mint a részbeni beismerő vallomást. A testi sértés és személyi szabadság megsértése esetében súlyosbító tényező volt, hogy tettét hozzátartozó sérelmére, kitartóan, megalázó módon követte el – áll a Pécsi Ítélőtábla tájékoztatásában.
