A szálló por mennyiségének háromnegyedéért a rossz minőségű szilárd tüzelő a felelős, a Levegő Munkacsoport javaslata szerint a rendőrség közreműködésével lehetne hatásosan fellépni az illegális hulladékégetés ellen – írtuk meg kedden. Ahogyan a Magyar Nemzetnek a civilszervezet szakembere elmondta: a szociális problémák mellett az információhiány is felelős azért, hogy olyan anyagok kerülnek a kályhákba, amelyekből egészségkárosító anyagok jutnak a kéményeken át a levegőbe.
Keddi cikkünk után több olyan visszajelzés is érkezett, ami azt firtatta, hogy a szálló por (más néven PM10) magas koncentrációjáért milyen mértékben felelős az ipar, a közlekedés, a hulladékkezelés, illetve a háztartások. A kormány 2011-ben rendeletben fogadta el a PM10 kibocsátásának csökkentését célzó ágazatközi intézkedési programot, amelynek 2015-ös beszámolóját itt találja. A dokumentumban az Országos Meteorológiai Szolgálat 2013-as értékeire hivatkozva arról írtak, hogy a szállópor-kibocsátás
- 44,7 százalékáért a háztartások,
- 28,8 százalékáért a mezőgazdaság,
- 10,9 százalékáért az ipar,
- 7,6 százalékáért a szállítás, illetve a közlekedés,
- 2,8 százalékáért az intézmények,
- 2,2 százalékáért a hulladékkezelés,
- 2,1 százalékáért egyéb tényezők,
- 0,9 százalékáért pedig az energiaipar felelős.
A láthatatlan gyilkos
A PM – az angol particulate matter rövidítéséből – a levegőben lebegő szilárd és folyékony részecskék gyűjtőneve. Magyarországon a „szálló por” elnevezés terjedt el az ülepedő portól való megkülönböztetés érdekében – olvasható a Földművelésügyi Minisztérium honlapján. A FM tájékoztatása szerint a városi szállópor enyhe légúti elváltozásokat, allergiát, károsodott légzési funkciót okozhat, nőhet a légzőszervi, szív és érrendszeri tünetek megjelenésének és súlyosbodásának valószínűsége, ami miatt indokolttá válhat a sürgősségi ellátás vagy a kórházi kezelés, és emelkedhet a tüdőrák kialakulásának kockázata.
A kis szemcseméretű részecskék, aerosolok belélegezve jutnak a tüdőbe, a léghólyagocskákon át a vérbe jutva vérrög-képződéshez is vezethetnek, így nőhet a szív- és érrendszeri megbetegedések következtében fellépő halálozás. Az égésből származó, szénalapú részecskéknek gyulladást előidéző hatásuk van. A por részecskékhez kötődő nitrátok, szulfátok és kloridok alacsonyabb toxikus potenciállal rendelkeznek. A porrészecskék a toxikus anyagokon kívül – például fémek, karcinogén, mutagén anyagok – baktériumokat, vírusokat, gombákat adszorbeálhatnak, és így elősegítik bejutásukat a szervezetbe.
A legkisebb PM10 koncentráció is hatással van a szervezetre, a legalacsonyabb szintű szennyezés is veszélyt jelent az érzékeny emberekre. A leginkább veszélyeztetett csoportokat a csecsemők, az időskorúak, és az aktív és passzív dohányosok képezik.
A Magyar Nemzet keddi cikkében a Levegő Munkacsoport munkatársa arról beszélt, hogy vidéken és gyakran a nagyvárosok peremkerületeiben is bevett szokás, hogy a lakosság háztartási hulladékkal, PET-palackokkal, festett ajtó- vagy ablakkerettel, esetleg pozdorja bútorokkal is fűt.
Csak rá kell nézni a kéményekre, bele kell szagolni a levegőbe
Mónika két éve egy Nógrád-megyei kisvárosban dolgozik szociális munkásként, kérésére teljes nevét nem közöljük. Elsősorban a város szélén, jóval a létminimum alatt élő családokkal foglalkozik, akiknél a fontossági sorrend sokadik helyén szerepel a tüzelővásárlás: fontosabb az étel, a gyógyszer, az áram- és vízszámla kiegyenlítése, több kiadással nem is nagyon lehet tervezni, nincs miből. Több család a 90-es években ugyan eljutott odáig, hogy a gázcsonkot önkormányzati támogatással elvezették a telekhatárig, de a gázfűtés kiépítésére már nem volt keret. Sok esetben a ház is olyan rossz állapotban volt, hogy a falak nem bírták volna el az átépítést.
A gázszámlát sokan úgysem tudnák befizetni. Marad a vegyes tüzelés: az önkormányzati, minimális szociális fa mellé jól jön a háztartási hulladék, kár szépíteni: válogatás nélkül. Elképesztő találékonyságra kényszerít a szegénység, ezt talán a városiak el sem tudják képzelni.
-magyarázza a szakember, aki hangsúlyozza: képtelenség didergő emberektől számon kérni a környezettudatosságot, ez a szempont nem jelenik meg akkor, amikor üres fatárolóval, esetleg több gyerekkel vágnak neki a mínuszoknak.
A háztartási hulladék viszonylag gyorsan elfogy, aki nem nagyon tud vásárolni, az nem is nagyon szemetel. Ezért többen átjárnak a nagyvárosba ruhákat lomizni, illetve hozzánk is jönnek a szociális ruháért, hogy elégethessék azt. Csak végig kell menni a szegényebb részeken, és ránézni a kéményekre, beleszagolni a levegőbe. Mindenki tudja, hogy megy ez.
-mondja a szociális munkás, aki nem találkozott még olyan esettel, amikor ellenőrzésen bárki is fennakadt volna. Gyaníthatóan sokan azt sem tudják, hogy kényszerhelyzetben, az illegális szemétégetéssel nemcsak a törvényt sértik meg, hanem saját egészségük ellen is dolgoznak.
Nem csak energetikai vagy környezetvédelmi, hanem elsősorban szociális kérdésről van szó
-mondta el Király Zsuzsanna, az Energiaklub projektvezetője, mikor a lakossági szemétégetés adatairól kérdeztük. Szerinte az hogy kerti hulladékot is elégetnek a kertben komposztálás helyett, szemléletformálással és szabályozással rendezhető, de a szegények ruhaégetése kifejezetten szociális ügy.
A szakember szerint a jelenség jellege miatt nincsenek pontos statisztikák arról, hogy hány háztartásban, mennyi szemetet füstölnek el. Az azonban beszédes lehet, hogy bár egy EU-s rendelet értelmében egyre szigorúbb követelményeknek kell megfelelniük a frissen beszerelt gázkazánoknak, a Magyar Energiahatékonysági Intézet 2016-os felmérése szerint is reneszánszát éli a rendkívül szennyező vegyes tüzelés:
Pedig Magyarországon 8-14 ezer ember hal meg idő előtt a légszennyezettség következtében, fontos lenne tehát, hogy a nagyobb hatékonysággal működő szerkezetek kerüljenek be a háztartásokba.
Az Energiaklub egy négyzetméterre vetítve készített felmérést arról, hogy mennyibe kerül a fűtés a különböző energiahordozókkal. A szervezet olyan személyeket kérdezett, akik pontosan tudták, hogy mennyi a havi fűtésszámlájuk. Adataik szerint:
Create your own infographics
Láthatjuk, hogy például egy 50 négyzetméteres ingatlan havi fűtése még akkor is több mint 8300 forint, ha a felsoroltak közül legolcsóbb tűzifát használják. Ha pedig egy ház szigetelése nem megfelelő, ez az összeg jóval magasabb is lehet – a korszerűtlen épületekkel ugyanis kvázi az utcát fűtik a tulajdonosok.
De nem csak azok tömik tele a kályhát hulladékkal, akiknek nicsen más választásuk:
Egy évig dolgoztam egy dél-budai ruhaüzemben. A selejtes vagy el nem adott kínai gumipapucsokat, el nem adott, rossz ruhákat elégették a kazánban, pedig a cégnek lett volna volna pénze rendes tűzifa vásárlására. Nem sokra mentünk a hulladékégetéssel, a varrónők így is egy 15 fokos helyiségben dolgoztak
-mondta egy névtelenséget kérő forrásunk, aki szerint egykori munkáltatói nem igazán tartottak az ellenőrzésektől: a gondnok zsákszámra horda a rongyokat, lábbeliket a tűzre. Igaz, az ellenőrzéstől valóban nem kellett félniük, abban az évben egy sem volt.
Sajószentpéteren nem érzik
Az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat összesítése szerint 2015-ben a 24 órás adatok alapján Sajószentpéteren összesen 73 alkalommal haladta meg a határértéket a szállópor koncentrációja. Dr. Faragó Péter, Sajószentpéter polgármestere a 24.hu megkeresésére elmondta: a gyakori szmogriadók hátterében az időjárási jelenségeket sejtenek, sokat ront a helyzeten, hogy keresztülhalad rajtuk a 26-os út forgalma, sokan pedig fával, illetve szénnel fűtenek. A határértéket meghaladó szmogot a településvezető szerint nem lehet érezni, ha nem lennének a mérőállomás értékei, valószínűleg fel sem tűnne számukra, hogy szennyezett a levegő. Szemétégetésről nem érkezett bejelentés az önkormányzathoz, a polgármester nem tud arról, hogy Sajószentpéteren a hulladéktüzelés jellemző gyakorlat lenne.
Bár a szemétégetéshez képest kevesebb károsanyag-kibocsátással jár, a széntüzelés sem kecsegtet sok jóval. Magyar László, az Energiaklub munkatársa beszédes infografikán szedte össze, hogyan is állunk háztartási szénhasználattal az ezzel összefüggésbe hozható halálesetek tekintetében visegrádi országok között:
Mint írta, a szállópor különböző méretfrakciókba sorolható: az emberi egészségre a PM2,5, vagyis a 2,5 mikrométernél kisebb szemcseméret a legveszélyesebb,
A szakember szerint
a probléma orvoslásában rendkívül fontosak a városi zöldfelületek, melyek képesek megkötni a szállópor jelentős hányadát. Ehhez elsősorban a fás parkok megőrzése, újak kialakítása szükséges, minél nagyobb területen, minél sűrűbben.
