A kormány szerint 8,6 milliárd forintba került a kvótaellenes népszavazással kapcsolatos lakossági tájékoztatás. Ezzel szemben a kormánypártok 2014-es, a népszavazási kampánnyal nagyjából azonos nagyságrendű parlamenti választási kampánya, saját bevallásuk alapján, csak 984 millió forintot kóstált. A Political Capital (PC) és a Transparency International Magyarország (TI) szerint ezért az a kérdés,
hogy a kormány mikor mondott igazat: 2014-ben vagy 2016-ban?
Mint írták, a kampányköltések szabályozatlansága nemcsak a korrupció melegágya, hanem aláássa a választási rendszer megbízhatóságát is. A 2016-os kvótanépszavazási kampány újfent igazolta, hogy Magyarországon kampánykiadások címén, átláthatatlanul lehet a közpénzt költeni.
A Kormányzati Tájékoztatási Központ bruttó 7,5 milliárd forintot költött a „népszavazással kapcsolatos tájékoztató kampányokra és politikai hirdetésekre”. A „népszavazással kapcsolatos tájékoztató levelek és a háztartásokba eljuttatott kiadványok” 1,1 milliárdba kerültek, tehát bruttó 8,6 milliárd forintba került a kampány.
Azt továbbra sem tudni, mennyi ment óriásplakátokra, televíziós reklámokra, egyéb hirdetési formákra, de a PC és a TI nem zárja ki, hogy a kormány most igazat mondott, hiszen ellenőrizte a közterületi hirdetések és a választókhoz közvetlenül eljuttatott kampányüzenetek, szóróanyagok költségeit. A piacon elérhető adatokból megállapították, hogy a kormány 2016. augusztus és október között összesen 12 585 darab közterületi plakáton hirdette a népszavazási üzeneteit.
A kormányoldal olyannyira letarolta a plakátpiacot, hogy a vizsgált időszakban bő 1000 darabbal több óriásplakáton hirdetett, mint a 2014-es parlamenti választási öt hónaposra nyúlt kampánya során. A népszavazási kampány idején minden harmadik plakáthelyen kormányüzenetet olvashattunk, míg az országgyűlési választási kampány során a plakátoknak „csak” kevesebb mint a negyede népszerűsítette a kormánypártokat. Listaárakkal számolva (az óriásplakátok esetében ez 233 ezer forint, a kisebb méretű, ún. citylight plakátok esetében pedig 160 ezer forint) a kormány népszavazási plakátkampánya bruttó 2,7 milliárd forintba került.
Ehhez jönnek még a politikai direktmarketing költései, a kampányban a kormány 6,2 millió postai levelet küldött a polgároknak és 5 millió szórólapot osztott szét, 930 millió, illetve 100 millió forint értékben. A többi kisebb tétellel együtt a PC és a TI 1,3 milliárd forintos költést kalkulált, míg a kormány szerint 1,1 milliárd forint ment el erre. Közterületi hirdetésekre és a háztól házig történő kampányolás eszközeire tehát összesen 4 milliárd forintot költött a kormány a népszavazási kampány során.
A PC és a TI vizsgálatai nem terjedtek ki a tévés és rádióreklámokra, sem a nyomtatott sajtóban megjelent hirdetésekre. A Kreatív Online számításai szerint azonban ezeken a felületeken csak 2016. május és augusztus között 3,6 milliárd forintnyi reklám jelent meg. Ha ehhez hozzászámítjuk az órásplakátok és a lakossági közvetlen kampányolás költségeit, valamint figyelembe vesszük, hogy a televíziós és rádiós reklámok, meg az újsághirdetések egészen a népszavazás napjáig folytatódtak, reálisnak tűnik a kormány által közölt 8,6 milliárd forint.
A Fidesz-KDNP – saját bevallása szerint – csak 984 millió forintot költött a 2014-es parlamenti választási kampányra, ami már akkor is hihetetlen volt, mivel a civil kampánymonitor számításai szerint a kormányoldal kampányköltései 4 milliárd forintra rúgtak.
Ebből, listaáron számolva, 2 milliárd forint ment óriásplakátokra, ideértve a Fidesz-KDNP-n túl a kormány és a Civil Összefogás Fórum plakátjait is. Ekkor, öt hónapon át, összesen legalább 11 562 óriásplakát népszerűsítette a Fidesz-KDNP-t Magyarország közterületein.
A választónak címzett közvetlen kampány is azonos méretű volt a 2014-es választási kampány és a 2016-os kvótanépszavazási kampány idején. Két éve a kormányoldal 200 millió forintot költött 10 millió szórólapra és 642 millió forintot 4,3 millió postai levélre. A kormánypártok parlamenti választásokat megelőző teljes politikai direktmarketing kampányát a népszavazási kampány ilyen költéseivel megegyezően 1,3 milliárd forintra becsülték.
Ezeket összevetve, a PC és a TI arra jutott, hogy a kormánypártok választási kampánya és a kormány kvótanépszavazási kampánya közel azonos méretű volt.
Bárki joggal teheti fel a kérdést: tényleg elhiggyük, hogy 2016-ban 8,6 milliárd forintba került az, ami 2014-ben 984 millióért megvásárolható volt? Okkal feltételezzük, hogy a kormányoldalon valaki, valamikor nem mondott igazat.
A megoldás: becsületesség.
Na jó, akkor törvénymódosítás
Ahhoz, hogy a 2018-as parlamenti és az azt követő helyhatósági, valamint európai parlamenti választások, no meg a jövőben megtartandó népszavazások ne a kampánykorrupciótól legyenek hangosak, újra kell írni a kampányfinanszírozás szabályait. A PC és a TI az átlátható, hiteles kampányfinanszírozási rendszerhez az alábbiakat javasolja:
1. Készpénztilalom: a pártok kincstári kártyán kapják meg és csak ezen a kártyán keresztül költhessék el az állami kampánytámogatást.
2. Nyilvános kampányszámla: minden párt, a kormány és a politikai kampányt folytató civil szervezetek legyenek kötelesek a világhálón elérhető, részletes kampányköltési beszámolót készíteni.
3. Kockázat a pártok oldalán: a pártok legyenek kötelesek visszafizetni az állami kampánytámogatást, ha nem szerzik meg a szavazatok legalább 2 %-át.
4. Álcivilek ne kampányolhassanak: a kormány, az önkormányzatok és a valódi vagy álcivil (pld.: CÖF) szervezetek politikai kampányainak az értékét le kell vonni az adott párt által elkölthető kampánypénzek összegéből.
5. Nyilvános árak: a sajtóreklámokon túl az óriásplakátok és a közterületi hirdetések tarifáit is legyen kötelező nyilvánosságra hozni, a reklámcégek minden politikai hirdetőnek csak azonos, nyilvános árakon adhassanak reklámfelületeket.
6. A kampány ≠ társadalmi célú hirdetés: meg kell tiltani, hogy a kormány társadalmi célú reklámnak álcázva kampányoljon.
Bár a kormánypártok saját ígéretükhöz képest is késésben vannak, de a kívánt új szabályozás még éppen elkészülhet 2017 tavaszáig, akkor minden párt és választási szerv felkészülhet a szabályos és átlátható kampányra – emlékeztettek.
