A Fővárosi Ítélőtáblán, másodfokon megkezdődött annak a volt kórházigazgatónak a pere péntek délelőtt, aki a vád szerint lúggal támadt szeretőjére egy budai lakásban még 2013-ban. A férfi ügyében első fokon májusban született döntés, a gyermekorvos akkor négy év letöltendő börtönbüntetést kapott, illetve öt évre eltiltották a hivatása gyakorlásától. Ebbe az időbe beleszámít az az idő is, amit rács mögött, előzetes letartóztatásban töltött.
Se ki, se be
A 24.hu tudósítója arról tájékoztatott, hogy addig húzódott a beléptetés, míg végül elkezdődött a per – a sajtó munkatársai nélkül. Helyszíni információk szerint iskolások ültek be a tárgyalásra, emiatt sem engedték már be őket.
Gyorsan lezavarták
Az első tárgyalási napot gyorsan lezavarták, 11 órakor már arról tájékoztatták a kint ragadt újságírókat, hogy a per jövőre folytatódik az orvosszakértői vizsgálatok miatt.
Tüntetés, vonulás
A tárgyalás kezdete előtt “Néma Tanúk Felvonulás 2016” néven tüntetést szerveztek a bíróság Markó utcai épülete elé. A NANE egyesület emlékeztet: A 16 Akciónapot 1991 óta világszerte november 25-én – a nők elleni erőszak felszámolásának világnapja – és december 10-én – az emberi jogok világnapja között – rendezik meg civilszervezetek és magánszemélyek, hogy felkeltsék a nyilvánosság figyelmét, tájékoztatást nyújtsanak a nők elleni erőszakról, kifejezzék szolidaritásukat az áldozatok iránt, és nyomást gyakoroljanak a döntéshozókra a nők elleni erőszak minden formájának megszüntetése érdekében.
Nem volt elég bizonyíték, aztán mégis
A nem mindennapi ügyet 2013 márciusában hozta nyilvánosságra a rendőrség. Tájékoztatásukban akkor mindössze az állt, a III. kerületi San Marco utcában rontott rá egy nőre volt párja. Megragadta és visszatuszkolta őt a lakásba, ahol brutális módon bántalmazta. Miután megverte, összeszedte a lakásban található értékeket és elment. A gyanúsítottat hat órán belül elfogták, mindent tagadott. Már akkor tudni lehetett, hogy a támadó leütötte és megverte az asszonyt, kábító anyagot fecskendezett a combjába, maró anyaggal öntötte le, végül pedig pokrócba csavarta a testét. Az értékeit pedig azért vihette el, hogy elhitesse, rabló járt a lakásban. Akkor megtudtuk azt is, hogy az elfogott B. Krisztián az egyik budai kórház igazgatója, csecsemő- és gyermekorvos.
A nyomozás tehát folyt a brutális bűncselekmény ügyében, ám a Fővárosi Főügyészség 2014 augusztusában azt közölte: megszüntették az eljárást a gyanúsítottal szemben. Nem volt elegendő bizonyíték ellene, ezért döntöttek így. Ám a megszüntető határozat ellen panasz érkezett, a doktorból pedig – Mikola István unokaöccséből – végül vádlott lett. Tavaly augusztusban derült ki, hogy a férfit mégis bíróság bíróság elé állítják. Megkeresésünkre a Fővárosi Főügyészség akkor azt közölte: az ügy terheltjével szemben életveszélyt okozó testi sértés és más bűncselekmények miatt emeltek vádat a Fővárosi Törvényszéken.
Nem akart közös életet a nővel, de nem bírta elviselni, hogy elhagyta ezért
Az ügyet tehát első fokon a Fővárosi Törvényszék tárgyalta. Megállapították: az érintettek általános iskolából ismerték egymást, osztálytársak voltak. Szeretők 2007-ben lettek. Általában heti kétszer találkoztak, leginkább a férfi munkahelyén “bonyolították le a szexuális együttléteket”. Évekig nem buktak le, ám 2011-ben a nő, 2012-ben pedig házastársa is tudomást szerzett a viszonyról. Az asszony – Erika – ezután elvált, az orvos pedig elköltözött otthonról és bérelt egy lakást nem messze a szeretőjétől.
A nő szerette volna, ha közösen folytatják az életüket, de az orvos elzárkózott ettől, az asszony kiskorú gyermekére hivatkozott. Erika végül úgy döntött, szakít. Ám orvos ezt nem tudta feldolgozni, hívogatta volt szeretőjét, e-maileket írt neki és személyesen is kereste. Tudta, mikor merre jár, hogy mit csinál. A nőnek 2012 novemberében új kapcsolata lett, egy internetes társkeresőn ismerkedett meg valakivel. Egykori szeretője 2013. január 25-én jelentkezett utoljára, egy e-mailt írt neki.
Fotó: Pál Anna Viktória
Műtétnél használt szer és altató, hogy ne hallucináljon
A támadás 2013. március 12-én történt. A férfi reggel fél 7-kor kocsiba ült, elment a munkahelyére, a parkolóban letette az autót, majd biciklivel indult el. Nem sokkal fél 8 után érkezett meg a nő lakásához bukósisakkal a fején, arcát maszkkal eltakarva, dzsekiben, hátizsákkal. Tudta, hogy a nő két gyermeke hamarosan – 8 óra körül – iskolába megy.
Erika éppen le akarta vinni a kutyáját sétálni, amikor – ahogy a vádiratban áll –
Így is történt, a nőt támadója a combján szúrta meg, egy olyan szert adott be neki, amit kifejezetten műtéteknél használnak, majd egy másikat is: egy altatót, ami csökkenti az előbbi szer hallucinogén hatását. Az asszony öntudatlan állapotba került a befecskendezett anyagoktól.
A férfi valóban igyekezett rablásnak beállítani a támadást, ezért elvett egy laptopot és két telefont, összesen körülbelül 250 ezer forint értékben, majd eltűnt. Ezután visszament a munkahelyére, ahol fél 11 kör megtartotta a szokásos napi értekezletet.
Bűnös
Az ügyész májusi perbeszédében kiemelte, nem véletlen, hogy a férfi áldozata telefonját és laptopját is vitte, mert azokon számára terhelő bizonyítékok lehettek. Azt is kiemelte, hogy az az injekció, amit a sértett kapott, olyan szakszerűen volt összeállítva, hogy csakis szakember, orvos készíthette. Szerinte az is a bűnösségét bizonyította, hogy az elkövető pontosan tudta, melyik kulcs melyik zárba való a lakásban, ahogy azzal is tisztában volt, hogy mi lehet a nő napirendje. Meglátása szerint pedig az, hogy két hónapig nem jelentkezett a támadás előtt, a terv része volt. Az ügyész akkor azt kérte, a doktort életveszélyt okozó testi sértésben találják bűnösnek és örökre tiltsák el az orvosi hivatás gyakorlásától.
Ártatlan
A védelem szerint azonban az, hogy a férfi két hónappal a támadás előtt “eltűnt”, éppen azt bizonyítja, hogy az orvos már túltette magát a szakításon. Az ügyvéd kitért arra is, hogy az asszony lakásából – ellentétben az ügyész állításával – sokkal több dolog tűnt el. Arra építettek, hogy a nő nem ismerte fel egyértelműen a maszkos támadót, aki elváltoztatott hangon és ragok nélkül beszélt. A férfi jogi képviselője – aki ekkor még Bánáti János volt – azt kérte a bíróságtól, hogy mentsék fel a vádlottat.
A férfi az utolsó szó jogán májusban azt mondta, nem ő a támadó. Arról beszélt, hogy ellentétben a perben elhangzott szavakkal, érzelmileg igenis stabil és jól tudja kontrollálni a kudarcait. Vagyis sértő számára, hogy mindenki arról beszél, ő lehetett a támadó, mert nem tudja kezelni az ilyen válságokat az életében. Azt is hozzátette, hogy az szerinte is életszerűtlen, hogy ha ő volt a tettes, akkor egykori szeretője miért nem ismerte fel.
Közvetett bizonyítékok alapján ítélték el
Testi sértés, de nem életveszélyes
Az ügyészség bár azért harcolt, hogy a férfit életveszélyt okozó testi sértésben találják bűnösnek, a bíróság ezt nem találta megállapíthatónak, mert álláspontja szerint
-
- nem következett be életveszélyes sérülés
- az elkövető szándéka sem az volt, hogy ilyen fokú sérülést okozzon
Azt azonban bizonyítottnak látták, hogy a vádlott
Erika egyébként az elsőfokú döntésig hat műtéten esett át, új hüvelyt kell kialakítaniuk az orvosoknak.
Nem féltékenység, bosszú
Az ítélet szerint a vádlott nem szerelemféltésből, hanem bosszúból okozta ezeket a sérüléseket, amiért a nő elhagyta őt. Ez az elkövetési mód pedig a maradandó fogyatékosság, illetve az aljas indok megállapítására volt alkalmas. Bűnösnek találták továbbá kifosztásban is, annak ellenére, hogy a nő értékeit csak azért vitte el, hogy leplezze a valódi okot, pontosabban, hogy rablótámadásnak állítsa be a történteket. A hivatásától pedig azért tiltották el, mert “a cselekmény elkövetéséhez az orvosi képzettségét szándékosan használta fel”
Mindenki fellebbezett
A döntéssel sem a vád, sem a védelem nem volt elégedett. Utóbbi azonnal fellebbezett felmentésért, az ügyész pedig három nap gondolkodási időt kért, végül ő is hasonlóképpen döntött, csak a súlyosabb büntetés, a hosszabb börtönbüntetés reményében.
Az áldozat és ügyvédje másodfokon azt akarják bebizonyítani, hogy a férfi valójában ölni akart és nem rajta múlt, hogy a nő végül nem vesztette életét.