Már írtunk arról, hogy nyilvánosságra hozták a Transparency International Magyarország Globális Korrupciós Barométer felmérésének eredményét, aminek lényege:
- a lakosság véleménye szerint Magyarországon a korrupció egyre súlyosabb probléma
- a magyarok közel harmada szerint a kormánytisztviselők és a miniszterelnök egyaránt érintette korrupciós ügyekben
- a magyarok számára a korrupció és a menekültügy egyformán súlyos kérdés
- a magyarok tehetetlennek érzik magukat a korrupcióval szemben
- Magyarországon egyre kevesebben jelentenék a visszaéléseket
Apátia, félelem, pesszimizmus,
Mi az oka ennek a reakciónak, ha Magyarországon a korrupcióról van szó
– kérdezte Burai Petra, a Transparency International Magyarország kutatási igazgatója, aki a sajtótájékoztató utáni kerekasztal beszélgetés moderátora volt.
Stumpf András, a Mandiner főmunkatársa szerint ennek oka a tehetetlenség és a tapasztalat.
Sehol nem történt meg, hogy a valódi felelősök börtönbe jutottak, maximum a stróman. A politikus lop, ez a közvélekedés
– mondta.
Fotó: Berecz Valter
Pulai András, a Publicus Intézet ügyvezető, stratégiai igazgatója Hofi Gézát idézte:
Az a korrupció, amiből kimaradok.
A helyzet viszont, úgy látja, nem volt mindig ennyire súlyos,
Magyarországon már államosították a korrupciót.
Juhász Attila, a Political Capital igazgatója szerint az a gond, hogy leginkább a bejelentőnek lehet baja abból, ha felhívja egy korrupciós ügyre a figyelmet, Hadházy Ákos esete is ezt mutatja, inkább csak rászállnak az emberre. Ezt pedig mindenki látja és kihat a társadalomra.
Fotó: Berecz Valter
Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Csoport vezérigazgatója azt mondta, nincs változás a magyar politikai kultúrában, és szerinte nem érdemes aktuálpolitikai példákat felhozni korrupciós ügyben. Úgy látja, hogy például a NAV komoly sikereket tud felmutatni.
Nincs politikai következmény
57 százalék gondolja azt Magyarországon, hogy a korrupció tekintetében rosszabb a helyzet, mint négy éve. Nemrég pedig egy felmérés azt mutatta, a magyarok 79 százaléka gondolja azt, hogy a dolgok rossz irányba mennek.
Mráz folytatta, szerinte a helyzet 2010 előtt se volt jobb. Nem látja, hogy itthon romlásról beszélnek, szerinte a választók se így gondolják.
A magyar emberek elégedettsége nő,
állapította meg a Nézőpont Csoport vezérigazgatója. Szerinte a médiának nagy hatása van abban, hogy az emberek azt gondolják, itthon rossz irányba mennek a dolgok.
Fotó: Berecz Valter
Juhász Attila azt mondta,
a kormány jól látja, hogy a felmérések nem koptatják támogatottságukat.
Még akkor se, ha ma már a Fideszt tartja a többség a legkorruptabb pártnak.
Pulai András szerint az, hogy 66-67 százalékos az elégedetlenség itthon, jól mutatja, hogy a társadalom érzékeli ezeket az ügyeket. Az igazán nagy ügyekbe viszont nem látnak bele, ezt kutatások is bizonyítják, ilyen például az MNB-s alapítványok ügye. A korrupciónak nincs politikai következménye:
Kétszer annyian mondják korruptnak a Fideszt, mint korábban az MSZP-t, de nem eszerint választanak az emberek pártot.
Fotó: Berecz Valter
Stumpf azt mondta, a nagy beruházások, mindig nagyon drágák voltak Magyarországon,
mint mondjuk a horvátok, ezért abból indul ki a magyar: Kell a pálya? Igen! Lesz? Igen! Miközben megy mindenhova a pénz, Simicskához, Mészároshoz, de a magyar úgy van vele: megépül és tudja használni.
Szerinte van egy olyan attitűd is a fideszeseknél, hogy inkább ide jöjjön a pénz, mint külföldre. Vagyis inkább magyar lopja el, mint nem magyar,
a lényeg: egy a tábor, egy a zászló. Ez itthon igazából nem is korrupciónak számít, hanem politikának.
Hálapénz=megkenés
Kinek a feladata küzdeni, hogyan lehet visszakapcsolni az állampolgárokat, kérdezte Burai Berta.
Pulai kutatásokra hivatkozva elmondta, elsősorban a sajtótól várják az emberek a korrupciós ügyek felgöngyölítését, másodsorban pedig a pártoktól.
Ráadásul minden szavazó saját pártjában bízik,
még a fideszesek is azt remélik, hogy majd Orbánék csökkentik a korrupciót.
A sajtó rá van szorulva, hogy tegyen valamit, mert az állam nem tesz semmit, véli Pulai András, Publicus Intézet igazgatója. A nézőpontos Mráz azonban továbbra is azt mondta, hogy a gazdaság fehérítésében komoly előrelépések vannak.
Ilyen ügyek mindenhol vannak. Nem szabad csodákat várni. Ez egy politikai-kulturális dolog.
Juhász úgy látja, társadalmi szinten nehéz változást elérni, szerinte is a sajtó tud szemléletet formálni.
A sajtó teszi a dolgát, reagált Stumpf, mint a kerekasztal-beszélgetés egyetlen újságírója. Szerinte nem kérdés, hogy van felelősségük, de a jó hír nem hír, az hirdetés.
A hálapénz kérdésében abban mindannyian egyetértettek, hogy ez egy téves fogalom.
Azt hazudja, hogy hálából adják, miközben ez megkenés.
Pulai is azt mondta, a magyar nyelv felmenti az állampolgárokat, miközben úgy tűnik a kormány jól el van ezzel a rendszerrel.
Juhász úgy látja, külön kellene választani a hálapénzt a politika aktuális szintjétől. Az egyik legnagyobb gond szerinte az, hogy a várólisták a legsúlyosabb esetekben a leghosszabbak, ez pedig növeli a kenőpénz fizetésére a hajlandóságot.
