Belföld

Pokoli hajtás vár a bolti dolgozókra, szabadság szóba sem jöhet

Újabb, jogszabályba ütköző korlátozást vezetett be több áruházlánc – írta a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezetére (KDFSZ) hivatkozva a Magyar Idők nemrégiben. Utasításaik szerint az idén várhatóan erős lakossági fogyasztással járó karácsony előtti bevásárlási szezonban, illetve a két ünnep között nem mehetnek szabadságra az áruházi dolgozók, helyette egyes cégeknél október, míg másutt november végéig kötelezően ki kell venniük a még meglévő szabadnapokat.

Mivel a cikkben nem nevesítették, melyik cégekre igaz a hír, körkérdést intéztünk a nagyobb láncokhoz. Nem mindenhonnan kaptunk választ. A szakszervezet elnökét is faggattuk, hol jellemző, amit állított.

Tesco: minden jogszerű

A szabadságkiadás a Tescónál a szabadságtervezési folyamatnak megfelelően működik – írta a lánc válaszában. A szabadság-tervezési folyamat során a munkahelyi vezetők a forgalmi időszakok és a kapacitás függvényében hagyják jóvá a munkatársak által leadott szabadságterveket.

Végül leszögezték: a Tesco a hatályos jogszabályokat mindig betartja, az ünnepi beosztások és szabadságok tervezésekor pedig a lehetőségeihez mérten próbál a rugalmasan alkalmazkodni.

Az ALDI Magyarország Élelmiszer Bt. annyit válaszolt, hogy nem kíván nyilatkozni a témában.

CBA, SPAR, Lidl: nálunk nincs ilyen

A CBA hangsúlyozta megkeresésünkre, hogy franchise rendszerben működő hálózatként a munkáltatói jogok gyakorlói náluk a hozzájuk csatlakozó vállalkozások.

Azonban azt is hozzátették: a CBA-nál nincsen arról információjuk, hogy hálózatukban a dolgozóknak előre kellett volna kivenniük a szabadságukat.

Igaz-e, hogy létszámproblémák miatt előre ki  kellett venni a dolgozóiknak a szabadságot, hogy az év végi nagyobb forgalmat teljes létszámmal tudják kiszolgálni? Mikortól nem mehetnek szabadságra a dolgozók, meddig? Ezekre a kérdésekre a SPAR azt válaszolta, náluk nincsen ilyen megkötés.

A Lidl Magyarország válaszát utólag tudtuk beilleszteni, azt válaszolták: nem igaz az állítás, miszerint a létszámproblémák miatt előre ki kellett venni a dolgozóknak a szabadságot, hogy az év végi nagyobb forgalmat teljes létszámmal lehessen kiszolgálni. Hozzátették, természetesen, mint minden kiskereskedelmi profillal rendelkező vállalat, a decemberi megnövekedett forgalomra való tekintettel a lehető legmagasabb számú munkavállalóval próbálják a vásárlói igényeket magas színvonalon kielégíteni.

Mivel a válaszadók gyakorlatilag hárították a szakszervezet „vádjait”, a KDFSZ elnökét, Bubenkó Csabát kérdeztük, árulja el, konkrétan melyik áruházláncokra jellemző az, hogy nem engedik el a dolgozókat szabadságra karácsony előtt.

Mindenhol probléma ez, már évek óta

A szakszervezet elnöke megkeresésünkre azt mondta, senkit (=egyik áruházláncot sem) akarja kiemelni, nevesíteni. Mégpedig azért nem, mert mint hozzátette: általános, minden egységre kiterjedő a probléma, mindegy, hogy külföldi, vagy magyar cégekről van-e szó. Ugyanúgy, ahogy a létszámhiány is általános probléma – jegyezte meg.

Megemlítette azt is, hogy a probléma nem új keletű, évek óta jellemző, hogy nemigen engedik el a dolgozókat decemberben szabadságra. De erre még ráerősített a munkaerőhiány is.

Tulajdonképpen érthető

Mint mondta, a vállalatoknál szabadságtervezés működik (lásd Tesco válasza). A kiindulópont az, hogy a törvény szerint a dolgozó csak hét nap szabadsággal rendelkezhet szabadon. A munkáltató pedig igyekszik a kevésbé húzós időszakokra (pl. január-február, esetleg március, attól függően, hogy a húsvét hova esik) időzíteni a szabadságkiadást.

A szabadságstatisztikákból pedig áruházakra és személyekre lebontva mindig napra készen látják, kinek hány napja van még – és arra különösen ügyelnek, hogy ne állhasson elő olyan helyzet, hogy valakinek decemberre maradjon sok szabadsága.Ami, ha úgy vesszük, logikus, hiszen nyilván akkor kell a legnagyobb létszámot biztosítani, amikor a legnagyobb forgalom várható – tette hozzá.

Viszont az a baj, hogy a körülmények negatív értelemben egyre jobban erősítik egymást: a létszámhiány, az abból adódó túlórák, a túlterheltség, a szabadságkiadás rendje egyre jobban igénybe veszi a dolgozók tűrőképességét – közölte Bubenkó.

A szakszervezet azt szeretné, ha ez a rendszer változna, és normális béremelés lenne. Az elnök szerint nem az a fontos, hogy pl. vasárnapra 100 százalékos műszakpótlék legyen (bár természetesen ha lenne, akkor támogatnák), hanem elsősorban az, hogy a bérek legyenek rendben. Mint emlékeztetett, szakszervezetük már 2010 óta két számjegyű béremelést sürgetett, és a létszámhiányra is felhívták a figyelmet.

Mi lenne a „normális” béremelés?

Erre is rákérdeztünk, kiemelve azt, hogy nem egy cégnél kétszámjegyű volt a béremelés az idén (volt ahol a 20 százalékot is elérte a mérték).

Mint Bubenkó hangsúlyozta,

az a gond, hogy a két számjegyű emelések nem terjedtek ki minden munkavállalóra.

Leginkább azokban a pozíciókban emeltek, ahol már vállalhatatlanul alacsony volt a kereset, illetve ott, ahol területileg volt muszáj felzárkóztatni. Így aztán a meglévő különbségek (pl. vidék, nagyváros, Budapest) tovább nőttek.

A szakszervezet általános, 20 százalékos béremelést javasolt.

Ami, mint az elnök elismerte, nem oldotta volna meg azt a problémát, hogy egy adott cégnél egy nyíregyházi árufeltöltő kevesebbet keressen, mint egy budapesti. De a 20 százalékos emelés legalább mindenkit elért volna. Ehelyett szerinte az történt, hogy eltérő mértékű emelések voltak többnyire, és voltak, akiknek alig emelkedett a bére.

Pedig most már vidéken sem az a helyzet, hogy ne lenne munka, és sorban állnának egy áruházi posztra – jegyezte meg.

Nem csak a bért kellene emelni

Normálisnak, vagy másképp fogalmazva versenyképesnek akkor tartaná a fizetéseket a kereskedelemben, ha hasonlóan az iparhoz, (bruttó) kétszázezer forinttól indulnának a keresetek. Azért pont ezt a példát hozta, mert jellemző, hogy a kereskedelemből nem kevesen az iparba mentek el dolgozni, ahol betanított munkásként 20-30-40 ezer forinttal magasabb lehet a kereset, és még a fizikai leterheltség is kisebb, mint mondjuk árufeltöltőként.

Emellett szükség lenne arra is, hogy hosszú távú lehetőséget, karrierutat kínáljanak a dolgozóknak, olyan pluszt (képzés, szabadidő, stb.), amivel meg tudják őket tartani. És nemcsak a pénz számít, hanem a munkahelyi légkör is – mint megemlítette, egy kutatás szerint a munkakörülmények javításába befektetett 1 forint 6 forintos megtérülést hozhat.

Pár százan hiányoznak itt is, ott is

Az áruházláncoktól kérdeztük azt is, hányan hiányoznak náluk a létszámból. Erre a kérdésünkre ketten reagáltak. A Spar azt írta, náluk jelenleg 200 fő körüli létszám hiányzik a hálózatból.

A Lidl pedig azt válaszolta, hogy Magyarországon jelenleg körülbelül 300 betöltendő pozícióval rendelkezik, mely tartalmazza mind a fizikai, mind pedig a szellemi munkavállalóknak szóló nyitott pozíciókat is. Ezekre igen nagy számban érkeznek folyamatosan a jelentkezések, melynek egyik kiváltó oka lehet az, hogy a vállalat 2016-ban két lépésben, összesen 20 százalékkal emelte meg a fizikai munkát végző munkavállalóinak bérét  – emelte ki a német diszkontlánc megkeresésünkre.

Rengeteg ember kellene

Bubenkó Csaba szerint minimum 15-20 százalékos létszámemelésre lenne szükség ahhoz, hogy megszűnjön a túlterheltség. (Összevetésül: a Blokkk.com írta nemrégiben a KSH adataira hivatkozva, a 4 fő fölötti boltokban a kiskereskedelemben az alkalmazott dolgozók létszáma 192 ezer fő körül mozgott. Ebből a fizikai dolgozó 139 ezer fő körül volt. Ebből kiindulva 20-28 ezer fizikai dolgozóra lehet szükség, hogy ne legyenek túlterheltek a dolgozók. Európai szinten 55 ezer állást hirdettek meg csak a foglalkoztatási szolgálatokon keresztül, amiből több mint 6 ezret magyar munkáltatók töltöttek fel.)

A szakszervezeti vezető magyarázata szerint azért kellene ilyen sok ember, mert ha összességében nem is csökkent az utóbbi időkben a létszám, ez nem jelenti azt, hogy ne lenne egyre rosszabb a helyzet.Hiszen közben nyitottak új üzleteket is, nőtt a forgalom (a legfrissebb, hétfői KSH-adat szerint szeptemberben ismét 5 százalékkal), vagyis egyre több pozícióra, munkára jutott ugyanannyi dolgozó. Azaz nem hogy enyhült volna a leterheltség, hanem fokozódott.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik