A csettegő népi lelemény szülötte, házilagos készítésű, munkagépet, lassú járművet jelent. Jellemzően platós, teherszállításra alkalmas járművet jelent. Az Alföld déli részén használatosak még a mai napig is, azonban újak nem nagyon készülnek. Egyrészt a csökkenő igény miatt másrészt egyre kevesebb rendelkezik érvényes műszakival és sokan kockázatnak érzik a használatát a megnövekedett közúti felügyelet mellett.
A csettegőket jellemzően hozzáértő autószerelők építették „házilag”, faluhelyen használatosnak mondható a mai napig. Építésük jellemzően abból történik, amit éppen fel tud használni az készítője. Felhasználnak kiszuperált autók alkatrészétől kezdve a mindenféle hulladékon át bármit. Mivel nem sorozat-gyártott jármű, így egyedi gyártmányúaknak tekinthetőek. Népszerűsége a nagy autógyárak konstrukcióinál jelentősen olcsóbb árában keresendő.
Földes István és Trabant motorral szerelt csettegője.
Nehéz Tamás és WL7 motorral szerelt csettegőe.
Szevcsik József és a Perkincz motorral szerelt csettegője.
Takács János és Trabant motorral szerelt csettegője.
Tugyi Mihály és Mia motorral szerelt csettegője.
Tóth Tibor (b) és Tóth Dániel és Trabant motorral szerelt csettegőjük.
Lakatos László a Deutz motorral szerelt csettegője.
Lajkó László és az Urszusz motorral szerelt csettegője.
Duzmath Péter és Slavoa motorral szerelt csettegője.
Forrás: MTI, Wikipédia
