Az önkéntes pénztártagoknak nem tetszik a cafeteria-rendszer átalakítása

Elmondta: eddig mintegy 25 ezer válasz érkezett a szövetséghez arra a kérdőívre, amelyet a pénztárszövetség állított össze a cafetéria változtatásairól, hozzátéve, a válaszadók többsége egészségpénztári és önkéntes nyugdíjpénztári tagsággal is rendelkezik. Kiemelte:

a válaszadók döntő többsége nem ért egyet a cafeteria-rendszer jelenlegi módosításával, meglepő a válaszok alapján, hogy a nyugdíjra és egészségügyi kiadásokra való előtakarékoskodást még a nyaralásra fordított összegeknél is fontosabbnak tartják.

A válaszadók 42 százaléka válaszolta azt, hogy egyéni befizetéssel gyarapítja a számláját, ugyanakkor a munkáltatói támogatás kiesése esetén a megkérdezetteknek már csak 12 százaléka válaszolta, hogy teljes egészében kipótolná a kiesett összeget.

Nem tudnák, nem akarnák pótolni

Kravalik Gábor kiemelte: a válaszadók 17 százaléka úgy ítélte meg, hogy egyáltalán nem tudná vagy nem akarná pótolni a kiesett munkáltatói befizetéseket.  Az ÖPOSZ elnöke szerint az is látszik:

a pénztártagok számára a legfontosabb előny a pénztári tagságnál a 20 százalékos adóvisszatérítés, ezt követi a nyugdíjpénztári hozam, majd a munkáltatói hozzájárulás.

Úgy vélte: az adótörvényeknél még van lehetőség a finomhangolásra. Elmondta: kétirányú kezdeményezéssel szeretne fellépni az ÖPOSZ a kormánynál. Kravalik Gábor rámutatott: a Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége azt szeretné elérni, hogy az öngondoskodást célzó megoldások kedvezményt kapjanak.

A cél az, hogy egyrészt a munkáltatói támogatást ne a magasabb, 49,98 százalékos adóteher sújtsa, ha ilyen jellegű terméket adnak a dolgozóiknak a munkáltatók. Kedvező lenne, ha az egyéni befizetések növelése érdekében az eddig 20 százalékos adójóváírás mértékét 30 százalékra emelnék fel, illetve az adójóváírás éves maximum 150 ezer forintos felső határát 200 ezer forintra növelné a kormány – húzta alá az ÖPOSZ elnöke.