A Magyar Hírlap publicistája következetesen „orális elnök” úrnak nevezi Clintont. Írásában felidézi a hidegháború éveit és arra a következtetésre jut, hogy a republikánus Ronald Reagan volt az utolsó, értékelhető teljesítményt nyújtó amerikai elnök. (Korábban Orbán Viktor beszélt arról, hogy új Reagan kell Magyarországnak – a szerk.)
Mondja, orális elnök úr, miért képzelik maguk azt, hogy Putyinnak kötelessége eltűrni azt az amerikai agressziót, amely fegyvereket telepít Oroszország hátsójába, Ukrajnába, és egyéb helyekre is? Csak azért, mert maguk úgy gondolják, hogy Amerikának mindent szabad?
Ha már szabadság, akkor Bayer úgy látja, hogy az amerikaiak annak idején
bármelyik kommunista diktátort örömmel lepippantották, a legnagyobb odaadással Ceausescut, (…) De az Egyesült Államoknak köszönhette a világ Szaddám Huszeint is, Oszama bin Ladent is,
És a felemelteknek és likvidáltaknak van egy feltűnően nagy közös halmazuk, amely halmazban előbb befülledt, majd lassan el is rothadt az Egyesült Államok minden erkölcsi tőkéje.
Egy “szellemi mélyföld” oktat?
Bill Clintonnal ellentétben a Fidesz-alapító úgy látja, egyáltalán nem a magyaroknak lett elegük a demokráciából, éppen mi vesszük komolyan, mert még nem bíbelődtünk vele annyit, mint az amerikaiak, akik azt önmaga karikatúrájává tették. Nálunk nem legális a kínvallatás, az elnök nem likvidáltathat senkit, nem divat ítélet és tárgyalás nélkül évekig, sőt évtizedekig fogva tartani embereket, a határainkon nincs érvényben tűzparancs, nem a mi rendőrségünk szokott hetente agyonlőni valakit a nyílt utcán.
Sem Magyarország, sem pedig Lengyelország nem vágyik tekintélyelvű diktatúrára. Ezt a hülyeséget kizárólag maguk szeretik öblögetni, mert ez is egyike azoknak a toposzoknak, amelyeket sem indokolni, sem megmagyarázni nem kell, elég kimondani őket,
Az újságíró csak a becsület végett emlékezteti rá Clintont, hogy a magyarok, lengyelek éppen eleget harcoltak szabadságukért, nincs szükségük rá, hogy „elpuhult és elhülyült amerikai elnökök és megmondóemberek, pláne újságírók elmagyarázzák” nekik, mi a szabadság.
Trump egy amerikai ősbunkó, de…
Bayer megérti, hogy Trumpot a demokraták nem értik, hiszen eddig minden olajozottan működött.
, ezalatt begyűjtötték az „adományokat”, aztán a győztes kedvére tett az adományozónak (ennél durvább korrupció nincs is a világon!), ha valamelyik elnöki családnak érdekeltségei támadtak olajban, fegyverben, akkor kirobbantottak háborúkat is akár (Irak rémlik még, orális elnök úr?),
Aztán eljött a világvége, a népeknek elegük lett az establishmentektől Európában és Amerikában is.
Ez Trump és Sanders titka. A végjátékot a lecsúszó amerikai középosztály fogja játszani, meg a Detroit és Chicago elnéptelenedett és elnéptelenedő külvárosaiban lézengő holt lelkek.
Bayer szerint Trump ugyan “egy igazi festett hajú, amerikai ősbunkó”, aki még a hőskorból felejtődött itt, de van egy ígérete, éspedig az, hogy a birodalmi helyett nemzetállami Amerikát akar.
A középosztály is, a holt lelkek is és a világ establishmenttől okádó többsége is erre vár.
Végül a nyílt levél végén Bayer arra figyelmezteti Clintont, hogy ne akarjon soha többé kioktatni senkit semmiről és semmiből, inkább élvezze a napsütést, amíg teheti…