Mátyás király 1468-ban Pestet szabad királyi várossá emelte, a következő években pedig megkezdődött a várfal kiépítése. A közlekedést a mai Astoriánál (a Kossuth Lajos utca végén – helyét 1929 óta emléktábla őrzi) állt Hatvani kapu, valamint két közeli szomszédja, a Váci (a mai Vörösmarty térnél) és a Kecskeméti kapu (Kálvin tér) tette lehetővé. Több, mint három évszázadon át álltak, majd a kor divatjának változásával szép lassan eltűntek – közülük utolsóként a Hatvani kapu, mely 1808-ig állt ellen a város terjedésének.

A környező telkek ekkortájt Grassalkovich Antal herceg kezében voltak, de adományként fokozatosan a város tulajdonába szálltak át. 1807-ben az első pesti botanikuskert Reáltanoda, Szép és Kossuth Lajos utcák által határolt területe került a városhoz (az ekkor kialakult Szép utcáról, valamint gyönyörű, máig érintetlenül fennmaradt modern bérházáról nemrégiben írtunk egy igen hosszút), néhány évvel később pedig a nyugatabbra fekvő földdarabok is.
Az első nyugati színvonalú, mozgatható belső falakkal rendelkező magyar irodaház, az Astoriára néző East-West Business Center csodaszarvassal díszített üvegépületének otthont adó telek is erre a sorsra jutott, de a városnak ezzel a sarokkal komoly tervei voltak: 1835-1837 között itt épült fel az első pesti magyar nyelvű színház, a Pesti Magyar Színház (1840-től Nemzeti Színház) egyemeletes, dísztelen épülete, melynek terveit Telepi György rajzai alapján ifj. Zitterbarth Mátyás, a pesti klasszicizmus egyik legnagyobb mestere készítette el.

Az épületet azonban hamar kinőtték, így az állam 1861-1865 közt felvásárolta a szomszédos telkeket, ahol korábban a Szerednyei-féle borcsarnok, Westermayer József magtára és Korompay Sándor bérháza állt.
A munka végül 1865-ben kezdődött meg, melynek során átalakították és bővítették az épületet, sőt, az épület sarkán 1875-ben már a Nemzeti Színház négyemeletes, kupolás bérháza foglalt helyet, ahol többek közt Paulay Ede és Jászai Mari is rendelkezett egy lakással. Az épület adott otthont egyébként a díszletraktárnak is.



1908-ban a színházat tűz- és életveszélyesnek nyilvánították, a társulat pedig – a tervek szerint ideiglenesen (a lenti képeslapon ezért is látszik az Ideiglenes Nemzeti Színház felirat) – a Blaha Lujza téri Népszínházba költözött, és vitte tovább a Nemzeti Színház nevet. Azt az épületet 1964-ben, a metróépítés okozta statikai változásokra hivatkozva bontották le, de ez már egy másik történet.

A veszélyessé vált épületeket 1914 márciusára lebontották, de ekkorra már készen álltak az új épület tervei, melyet a kétfordulós tervpályázaton kiválasztott Tőry Emil-Pogány Móric páros (korábban egy csodás Nádor utcai tervüket már bemutattuk) jegyzett volna.


Ez az első világháború kitörése miatt sosem vált valósággá. A győztes pályamunka egyáltalán nem aratott osztatlan sikert, sokan a rövid életű Lukács-kormány búcsúajándékát látták benne. A körülményekről a Világ 1913 június 4-i száma így írt:

Mások persze oda voltak érte:
A telek sorsa a következő hetvenöt évben igen mostoha volt: az bérház kétszintes maradványában gyógyszertár, divatház, cukrászda, mozi és hadigarázs működött, de a második világháború utáni bontások ezt az épületet is elérték, így az üres telek egy szempillantás alatt füves területté, metróépítési területté, bódévárossá, majd parkolóvá változott, a szomszédos Pannónia-ház oldalán pedig hosszú időre egy OTP- (Érdemes takarékoskodni!) és egy Totó-lottó reklám foglalt helyet.







Tervek természetesen születtek az értékes terület hasznosítására: 1970-ben kiírták a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége (MTESZ) új székházának tervpályázatát, melynek győztes pályamunkája itt öltött volna formát, hiszen a szövetség irodái egyszerűen nem férnek már el többé a Magyar Televízió Szabadság téri székházában, hiszen “a televízió fejlődése szükségessé teszi, hogy az épület összes helyiségeét megkapja. Ezért hozott a kormány Gazdasági Bizottsága olyan döntést, hogy az MTESZ részére új székház felépítéséről kell gondoskodni.” – írta Jécsai Andor a Budapest folyóirat 1970. decemberi számában.
A pályázatra harmincöt pályamű érkezett be, végül ezek közül kettő megosztva kapta az első díjat, így sokadszorra is fellángolt a magyar magasház-vita.

Zalaváry Lajos és munkatársai egy középmagas épületet képzeltek el a területre, melynek főtömege megegyezne a szomszédos egyetemi diákkollégium (most az ELTE BTK Angol-Amerikai és Germanisztikai Intézetének otthona) párkányával, majd erre kerültek volna az óriási előadótermek, melyeket a résztvevők nagysebességű, (a metrókban is használt) háromsávos mozgólépcsőrendszerrel közelíthettek volna meg.

Horváth Lajos és Marussy Ferenc teljesen más úton járt volna: ők egy száz méter magas toronyházat álmodtak meg, ami éppen négy méterrel lett volna magasabb a Parlament és a Szent István-bazilika kupolájánál, ezzel pedig eleget tett volna a pályázati leírásnak, miszerint
Az épület voltaképp néhány nyolcszög alaprajzú vasbeton pilonba szúrt tömbből állt volna, gyökeresen megváltoztatva a környezetének képét és Pest látképét.
Az előadótermek ebben az esetben az alsóbb szinteken kaptak volna helyet, így elhagyásuk a másik terv mozgólépcsős megoldásánál jóval egyszerűbb lett volna.
A bírálóbizottság tagja, az IPARTERV vezető tervezőjeként épületek egész során dolgozó Molnár Péter szerint “városképi szempontból egyelőre semmi sem indokolja, hogy a Kiskörúton magasházak épüljenek, hiszen a Kiskörút párkánymagassága megmerevedett állapotban van”, de a két terv közül mindenképp a flexibilisebbet kell választani, így az épület később könnyebben átalakítható lesz. Azt azonban megjegyezte, hogy a pályázatban leírt funkciók teljesítése ekkora területen nem lehetséges, így hosszabb távon azonban akár a szomszédos műemléképület – az akkori egyetemi kollégium – székházhoz kapcsolása, vagy a lebontása (!!) után a helyén való építés is segíthet a helyhiány megoldásában.
Végül mindkét pályázótól beruházási tervet kértek, melyből kiderült, hogy a Horváth-Marussy páros száz méter helyett immár csak egy 75 méteres tornyot szeretne megvalósítani. Ez egy fokkal jobban alkalmazkodhatott volna a környezetéhez, de végül egyik terv sem öltött formát.
A telek a következő másfél évtizedben továbbra is üresen maradt, de 1989-ben végül megindult a mai, legmagasabb pontján 22,23 méter magas East-West Business Center építése, melynek tervét a fentebb bemutatott 1970-es pályázat egyik győztese, a Kossuth- és kétszeres Ybl-díjas Zalaváry Lajos, valamint a friss diplomás, azóta már Ybl-díjas Zoboki Gábor (Művészetek Palotája, az Erkel Színház és a Dorottya Ház rekonstrukciója, Nanshan Kulturális Központ és Múzeum) készítette el.


A tér ma egyébként igen felemás képet mutat, hiszen négy épülete négy különböző korszakban épült: a fenti, huszonöt éves üveg irodaépület találkozik itt az 1914-ben átadott Danubius Hotel Astoriával (Hikisch Rezső és Ágoston Emil), az 1894-re elkészült Grünbaum és Weiner üzlet- és bérházzal (Hauszmann Sándor, majd Korb Flóris és Giergl Kálmán), az 1935-ben átadott Georgia-bérpalotával (Barát Béla és Novák Ede) és az 1939-es MTA-bérpalotával (Hültl Dezső).