Gyurgyák János történész, szociológus már felhagyott az eszmetörténet kutatásával. Az Osiris Kiadó vezetője, a Fidesz és a Századvég őskorszakának meghatározó alakja a Heti Válaszban ezt azzal magyarázza, hogy azt értelmetlennek tartja.
A magyar értelmiség két szekértáborának kommunikációja süketek párbeszédére hasonlít, egymás vérét akarják, attól, hogy feltárom az okokat, semmi sem fog változni.
Ma már inkább értelmes emberekkel beszélget, izgalmas dolgokról. Két könyvön dolgozik. Egy esszéköteten és egy másikon, amely arra keresi a választ, Európa miért jutott oda, ahova. Miért érti például teljesen félre az oroszokat, akik becsapva érzik magukat, mert komolyan vették a „közös Európa-házra” vonatkozó nyugati ígéreteket.
Oroszországba azért ment, mert nem kedveli a propagandát, saját tapasztalatai alapján akarja megírni Európa-könyve orosz fejezetét. Éppen oroszországi kutatásai döbbentették rá, mennyire hamis az úgynevezett magyar kompszerepről folytatott vita. Magyarország a periférián van, de mélyen európai, individualizmusunk, egoizmusunk a nyugati nemzetekén is túltesz.
Ha akarnánk, akkor se lehetnénk újra „Kelet”.
Gyurgyák János szerint Európának meg kellene értenie, hogy legalább olyan fontos a távolságtartás Amerikától, mint Oroszországtól. A migránsválság miatt nem temeti Európát, de az elkeseríti, hogy a magyar kormányfő kivételével az európai politikusok többsége a legutóbbi időkig nem ismerte fel a krízis civilizációs tétjét.
Életveszélyes helyzet
Azzal ugyanakkor nem ért egyet, hogy a válság az európai politika középpontjába helyezte Orbán Viktort, mert Magyarország lekerült a világpolitika térképéről.
Lényegében azt állítja, hogy Magyarország „szűkös” Orbánnak. Számára ez magyarázza az ellenzék engesztelhetetlen gyűlöletét, a kormányfő türelmetlenségét, kompromisszumképtelenségét. A miniszterelnök
fejben és akarata szerint máshol tart, mint amit az ország lehetőségei megengednek. Ez azonban életveszélyes helyzet, mert csábít a hübriszre.
Az elbizakodottság, gőg számos jelét látja Orbán Viktoron, akire ez régen nem volt jellemző. Most bármi történik az országban, ő áll a háttérben. Kiépült egy rezsim, amely nem hasonlítható össze olyan korábbi rendszerekkel, mint Horthyé, Gömbösé. Az, hogy minden szálat a kormányfő mozgat veszélyes. Azzal jár, hogy
minden probléma, ami kicsit is élesen jelenik meg a közéletben, felhelyeződik az ő szintjére.
Érthetetlen ügyek
Orbánnak az aprómunka helyett a koncepcionális ügyekkel kellene foglalkoznia, mert abban igazán jó, a személyre szabottság pedig nagyon kockázatos.
Gyurgyák János érthetetlennek tartja, hogy Orbán miért nem az oktatást helyezi középpontba, hiszen az ország jövője szempontjából ez a legfőbb teendő, és még népszerű is lehetne. Számára értelmetlen utódlásról beszélni. A rezsim addig tart, amíg ő porondon van.
Ez az utódlás dolog már Ferenc Józsefnek, Horthynak és Kádárnak sem sikerült.
A rendszer konszolidációja már kevés, az ország jövője a tét – mondja Gyurgyák, aki szerint a polgárosodás az egyik legjobb politikai cél. Nemzedéke azonban három kulcsterületen – a polgárosodásban, a nemzetegyesítésben és a közjó mindenek fölé helyezésében – kudarcot vallott.
Elveivel nem fér össze, hogy néhány év alatt milliárdosok nőjenek ki a földből. Gyurgyák az interjúban beszél a következő értelmiségi generáció legfontosabb teendőjéről és arról, miért nem tartható tovább fenn kiadója.
