A tekintélyes konzervatív német lap szerzője, Stephan Löwenstein írásában úgy vélte: jellemző a mai magyarországi helyzetre, hogy „még történelmi szereplőket is táborhoz tartozás szerint méltatnak”.
Az 1989-es fordulat „úttörői” közül Horn Gyula „a baloldalnak és a liberálisoknak minden, a nemzeti konzervatívoknak semmi”, Pozsgay Imrét pedig „a baloldal hatalma idején +elfelejtették+”, holott a napokban elhunyt politikus „a diktatúrától a demokráciába vezető fordulat úttörője volt, mert megkérdőjelezte a kommunisták egyeduralmi igényét”, írta Stephan Löwenstein.
Kifejtette, hogy Pozsgay Imrét a nyolcvanas években „kitaszították a kormányból”, és egy „fogatlan” intézmény, a Hazafias Népfront élére helyezve „félreállították”, de a politikus reformtörekvéseinek eszközévé változtatta a szervezetet.
Hozzátette, hogy Pozsgay Imre nyilvánosan népfelkelésnek nevezte az ellenforradalomnak pecsételt 1956-os forradalmat, és fővédnöke volt a páneurópai pikniknek, amely az egykori NDK sok lakójának lehetővé tette „a spontán menekülést Nyugatra”.
Ugyanakkor „a liberális pártok keresztülhúzták” azt a tervét, hogy megpályázza az államfői tisztséget, írta a Frankfurter Allgemeine Zeitung szerzője. Hozzáfűzte egyebek között azt is, hogy Pozsgay Imre a Magyar Demokrata Fórum „kezdeményezője” volt.
Stephan Löwenstein nekrológjában hozzátette, hogy Orbán Viktor 2010-es választási győzelme után bevonta Pozsgay Imrét az alaptörvény kidolgozásának folyamatába, ez azonban „valójában Orbán pártügye maradt”.
Pozsgay Imre volt államminiszter, egyetemi tanár életének nyolcvanharmadik évében pénteken hunyt el. 1976-80-ig kulturális, 1980-82-ig művelődési miniszter volt, a kormányba 1988-ban került újra államminiszterként. 1989 januárjában, a pártvezetők közül elsőként, az 1956-os forradalmat népfelkelésnek nevezte. 1989 augusztusában ott volt a soproni páneurópai pikniken, amelynek keretében több száz keletnémet jutott ki Nyugatra.
(MTI)
