A tekintélyes konzervatív német lap szerzője, Stephan Löwenstein írásában úgy vélte: jellemző a mai magyarországi helyzetre, hogy “még történelmi szereplőket is táborhoz tartozás szerint méltatnak”.
Az 1989-es fordulat “úttörői” közül Horn Gyula “a baloldalnak és a liberálisoknak minden, a nemzeti konzervatívoknak semmi”, Pozsgay Imrét pedig “a baloldal hatalma idején +elfelejtették+”, holott a napokban elhunyt politikus “a diktatúrától a demokráciába vezető fordulat úttörője volt, mert megkérdőjelezte a kommunisták egyeduralmi igényét”, írta Stephan Löwenstein.
Kifejtette, hogy Pozsgay Imrét a nyolcvanas években “kitaszították a kormányból”, és egy “fogatlan” intézmény, a Hazafias Népfront élére helyezve “félreállították”, de a politikus reformtörekvéseinek eszközévé változtatta a szervezetet.
Hozzátette, hogy Pozsgay Imre nyilvánosan népfelkelésnek nevezte az ellenforradalomnak pecsételt 1956-os forradalmat, és fővédnöke volt a páneurópai pikniknek, amely az egykori NDK sok lakójának lehetővé tette “a spontán menekülést Nyugatra”.
Ugyanakkor “a liberális pártok keresztülhúzták” azt a tervét, hogy megpályázza az államfői tisztséget, írta a Frankfurter Allgemeine Zeitung szerzője. Hozzáfűzte egyebek között azt is, hogy Pozsgay Imre a Magyar Demokrata Fórum “kezdeményezője” volt.
Stephan Löwenstein nekrológjában hozzátette, hogy Orbán Viktor 2010-es választási győzelme után bevonta Pozsgay Imrét az alaptörvény kidolgozásának folyamatába, ez azonban “valójában Orbán pártügye maradt”.
Pozsgay Imre volt államminiszter, egyetemi tanár életének nyolcvanharmadik évében pénteken hunyt el. 1976-80-ig kulturális, 1980-82-ig művelődési miniszter volt, a kormányba 1988-ban került újra államminiszterként. 1989 januárjában, a pártvezetők közül elsőként, az 1956-os forradalmat népfelkelésnek nevezte. 1989 augusztusában ott volt a soproni páneurópai pikniken, amelynek keretében több száz keletnémet jutott ki Nyugatra.
(MTI)
