A házasulók és a házastársak egymás közötti vagyoni viszonyaikat a házassági életközösség időtartamára házassági vagyonjogi szerződéssel rendezhetik, azaz közös megállapodással eltérhetnek a törvényes vagyonjogi rendszertől. Vagyoni kérdések alatt értjük a házastársi tartás, a házassági vagyonjog, a házastársi közös lakás használatának kérdéseit.
Ha a házassági vagyonjogi szerződésben másként nem rendelkeznek, a házastársak vagyoni viszonyaiban három, ún. alvagyon keletkezik: a házastársak közös vagyona, a feleség külön vagyona és a férj külön vagyon, és az alábbi szabályok érvényesülnek:
A vagyonközösséghez tartozó, de az egyik házastárs foglalkozásának gyakorlása vagy egyéni vállalkozói tevékenysége folytatásának céljára szolgáló vagyontárgyak használatának és kezelésének joga azt a házastársat illeti meg, aki a foglalkozást gyakorolja vagy a vállalkozói tevékenységet folytatja; feltéve hogy a másik házastárs azt nem kifogásolta.
Ha a házastárs egyéni cég, szövetkezet vagy gazdasági társaság tagja vagy részvényese, tagsági vagy részvényesi jogait önállóan, házastársa hozzájárulása nélkül gyakorolhatja abban az esetben is, ha vagyoni hozzájárulását a házastársi közös vagyonból biztosították; de erről a házastársát rendszeresen tájékoztatnia kell.
Ha a házastársak a házasságkötés előtt élettársként éltek együtt, a törvényes házassági vagyonjogi rendszer az életközösség létrejöttétől hatályos.
A törvény két vagyonjogi rendszer közül enged választani. Egyik az ún. közszerzeményi, a másik az ún. vagyonelkülönítési rendszer.
Az ún. közszerzeményi rendszerben is létrejön a házastársak között egyfajta szerzeményi közösség, de ennek csak akkor lesz jelentősége, ha a házassági életközösség megszűnik. Amíg a házasfelek együtt élnek, javaiknak önálló tulajdonosai maradnak, azaz nem keletkezik a szerzés idején a házasságra tekintettel közös tulajon. Amikor azonban megszűnik az életközösség, mindkét házastárs annak a vagyongyarapodásnak a megosztását követelheti a másiktól, ami a vagyonában közszerzeményként jelentkezik. A közszerzeményi rendszerben is rendelkezhetnek a házastársak különvagyonnal. Ebbe a körbe tartozik az a vagyontárgy, amelyet a házasság előtt szereztek, illetve az is, amelyet már a házasság fennállása alatt örököltek. A közszerzeményi rendszerben a házastárs vagyongyarapodásának megosztása számos problémát vethet fel; ezt az elkövetkezendő évek bírói gyakorlata fogja kimunkálni.
A vagyonelkülönítési rendszerben a házastársak önállósága érvényesül. Ebben az esetben a házastársaknak nem keletkezik közös vagyona abból eredően, hogy életközösségben éltek egymással. A törvény kimondja, hogy férj és feleség közösen kell viseljék a közös háztartás költségeit, továbbá a közös gyermek és a mostohagyermek megélhetésének, felnevelésének költségeit.
A házassági vagyonjogi szerződést a feleknek közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba kell foglaltatniuk; amely szerződéseket a Házassági Vagyonközösségi Szerződések Nyilvántartásának rendszere tartalmazza.
Magyar Országos Közjegyzői Kamara
