Különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás és más bűncselekmények miatt vádat emeltek pénteken Simon Gábor volt szocialista országgyűlési képviselő ellen. Keresztes Imre ismertette: a főügyészség letöltendő börtönbüntetés kiszabását indítványozza az egykori politikusra, akit hamis magánokirat nyolc rendbeli felhasználásának vétségével, valamint felbujtóként elkövetett közokirat-hamisítással is vádolnak.
Keresztes Imre ismertette: a főügyészség letöltendő börtönbüntetés kiszabását indítványozza az egykori politikusra, akit hamis magánokirat nyolc rendbeli felhasználásának vétségével, valamint felbujtóként elkövetett közokirat-hamisítással is vádolnak. Mellékbüntetésként pénzbüntetést és közügyektől eltiltást kért a vádhatóság. A főügyész a költségvetési csalásról azt mondta: Simon Gábor ismeretlen forrásból 267 millió forint bevételt szerzett, ami után nem tett eleget a személyi jövedelemadóra és az egészségügyi hozzájárulásra vonatkozó fizetési kötelezettségének, ezzel 120 millió forint vagyoni hátrányt okozott a költségvetésnek.
Hamis magánokirat felhasználásának vétségével azért vádolják a politikust, mert 2008 és 2012 közötti adóbevallásaiban és képviselői vagyonnyilatkozataiban kizárólag a képviselői tisztségéből, valamint államtitkári megbízatásából származó jövedelmeit tüntette fel, ezeket az ismeretlen forrásból származó jövedelmeket nem.
Az ügynek van egy másodrendű vádlottja is. A főügyész azt mondta róla, hogy felbujtóként elkövetett közokirat-hamisítás bűntettével vádolják és pénzbüntetést indítványoznak vele szemben. A vád szerint ugyanis egy kimutathatóan hamis adatokat tartalmazó útlevelet készíttetett és azzal egy kereskedelmi bankban eljárt.
Keresztes Imre elmondta: az ügyészség kiterjedt vagyonkutatást folytatott, de az említett jövedelmek forrása ismeretlen maradt. A főügyészség külföldi hatóságokhoz fordult jogsegélykérelemmel egy svájci és több osztrák bankszámla ügyében. Segítséget nyújtottak a nyomozáshoz a házkutatáson lefoglalt adatok és egy magyarországi pénzintézetben történt befizetés is – sorolta. Hozzátette: a vagyonkutatás nem igazolta azokat a vádlotti nyilatkozatokat, amelyek szerint a fel nem tüntetett jövedelem ingatlaneladásból, cégeladásból, megtakarításból származik.
A főügyész ismertetése szerint a jogsegélykérelmek esetében csak részben jártak sikerrel, a svájci bankszámla esetében például nem tudták megállapítani, hogy mikor, milyen megjegyzéssel, milyen összegek kerültek rá, így bizonyíték értékű adathoz nem jutottak.
Felidézte: már a gyanúsításkor történt ideiglenes zár alá vétel. Amikor azonban Simon Gábor befizette az államkasszát ért hátránnyal arányos összeget, a zár alá vételt megszüntették.
Beszélt arról is, hogy számos olyan iratot foglaltak le, amelyek pénzeszközök eredetének igazolására utalnak. Ezek ugyan a főügyész szerint nem bizonyítékok, de konkrétumot tartalmaznak arra, hogy miként tervezték igazolni a pénzösszegek forrását. Példaként említette, hogy találtak egy emlékeztető összefoglalónak elnevezett iratot, amelyet “legendának” nevezett. Ez az emlékeztető – amelyet nem a vádlott készített – visszautal egyebek mellett arra, hogy 2006-ban kerülhettek a svájci bankba olyan pénzösszegek, amelyeket készpénzben, befektetési céllal adhattak át Magyarországon. Az emlékeztetőhöz tartozik olyan dokumentum is, amely a svájci és az osztrák számlák egyesítésének tervéről szól. Találtak egy kommunikációs tervet is, amely “hasznos tanácsokat tartalmaz (…) például alaptalan információ kiszivárogtatására is”. A dokumentumból idézte az alábbiakat is: “nem kell semmit túlmagyarázni és nem kell mindenre emlékezni”, “kerülni kell az olyan hivatalos helyeket, ahol nyilatkozatra ösztönöznék”.
Azt mondta: korlátlan enyhítést tesz lehetővé a hátrány megtérítése, de ezt a bíróság lehetősége mérlegelni. Hozzátette: az ügyészség szerint az ügy tárgyi súlya indokolttá teszi a letöltendő szabadságvesztést.
A bissau-guineai útlevélre vonatkozó kérdésre válaszolva azt mondta: a vád felbujtóként elkövetett közokirat-hamisítás, amely egy nem valós személy részére kiállított útlevéllel függ össze.
Arra a kérdésre, hogy más országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozatai miatt miért nem indít eljárást a főügyészség, Keresztes Imre azt mondta: ebben az eljárásban teljesen egyértelmű, hogy a volt országgyűlési képviselő szándékosan nem tüntette fel vagyonnyilatkozataiban a vádbeli vagyonelemeket. Minden más esetben, ha feljelentés érkezik, azt elbírálják és megindokolják döntésüket – tette hozzá.
Arra a kérdésre, vizsgálták-e a korrupció lehetőségét, vagyis azt, hogy az ismeretlen forrásból származó jövedelem fejében Simon Gábor tett-e bármit képviselőként, a főügyész azt mondta: semmi ilyen konkrét nyomra nem bukkantak.
Szintén kérdésekre válaszolva azt mondta: nem találták bizonyítékát annak, hogy pártpénzekről lenne szó, és más politikusok érintettsége sem merült fel.
Simon Gábor kényszerintézkedésével kapcsolatban azt mondta: első fokon megszüntette a bíróság a lakhelyelhagyási tilalmat, de az ügyészség fellebbezett, a másodfokú bíróság végzését pedig még nem kapták meg.
Mint ismert, az MSZP volt elnökhelyetteséről 2013. február elején derült ki, hogy több száz millió forintot tart egy bécsi számlán, és azt nem tüntette fel vagyonnyilatkozataiban. Később az is nyilvánosságra került, hogy egy bissau-guineai útlevéllel Magyarországon is nyitott számlát, amelyen szintén milliók vannak. A Központi Nyomozó Főügyészség csaknem 100 millió forintos költségvetési csalással és öt rendbeli hamismagánokirat-felhasználás vétségével gyanúsította a volt képviselőt.
Simon Gábort 2014. március 12-én helyezte előzetes letartóztatásba a bíróság, két hónappal később azonban a házi őrizetét rendelte el, majd ezt lakhelyelhagyási tilalomra változtatták. Végül azt is megszüntették.
Az ellene folyó nyomozást többször meghosszabbították.
