Belföld

Sok konyhán tanácstalanul állnak a menzareform előtt

Szeptemberben lép életbe a rendelet, de van, ahol már egy éve önként bevezették. Ott pozitívak a tapasztalatok, de a közétkeztetést végzők nagy része előkészítetlenségről beszél.

Már tavaly szeptemberben be kellett volna vezetni, de csak idén indul el a menzareform – számol be a HVG. A lap szerint borítékolható az ellenállás a gyerekek és a szülők részéről a csicseriborsókrémes kenyér és a napi fél liter tej ellen, de van pozitív tapasztalat is.

Lépni mindenképp muszáj volt, mert egyre több gyermek küzd elhízással, de sok kérdést nem lehet egyszerűen azzal áthidalni, hogy egy rendeletben felsorolják: miből hány gramm lehet az ételben. Kevesebb só és cukor, egészségesebb és drágább alapanyagok, jobb konyhatechnológiai megoldások szerepelnek az elvárások közt.

Az egyik közétkeztető cég, az Elamen Zrt. Szombathelyen, Kőszegen és Sárváron elébe ment az új szabályozásnak, már egy éve a rendelet előírása szerint főznek. Törekedtek arra, hogy tájékoztassák a szülőket, velük is megkóstoltatták az új menüt, hogy rajtuk keresztül is elfogadtassák a gyerekekkel. A szülők és a pedagógusok visszajelzései alapján 70-75 százalékban pozitív volt az új ételek fogadtatása. A legnagyobb gondnak a sótlanságot tartották, de az is problémás, hogy az általános iskolásoknak napi három deci, a középiskolásoknak fél liter tej fogyasztását írják elő – ez nagyon sok, inkább teát vagy gyümölcslevet innának a gyerekek, de így nehéz a megfelelő kalciummennyiséget biztosítani.

A kisebb települések konyhaüzemeltetői viszont tanácstalanok: azt sem tudják, hogy álljanak neki, se képzést, se mintaétrendet nem kaptak, amiből ki lehetne indulni. A Turisztikai és Vendéglátó Munkaadók Országos Szövetsége, melynek tagjai a közétkeztetés forgalmának több mint felét adják, többször figyelmeztetett, hogy nincs megfelelően előkészítve az új rendelet. Ők ötezer gyerek bevonásával két hétig tesztelték a rendszert és arra jutottak: már csak azért is elutasítják a diákok a reformot, mert nem tájékoztatták őket arról, hogy miért van rá szükség és milyen változások vannak.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma viszont úgy látja: a közétkeztetőknek volt elég idejük felkészülni, a rendeletet tavaly áprilisban hirdették ki és több éves előkészítési folyamat előzte meg. A tapasztalatok alapján lehetnek még finomhangolások, de a só kérdésében például biztosan nem fognak engedni: a sok só magas vérnyomást okoz, ami hazánkban két és félmillió felnőttet érint, és agyvérzéshez, szív- és érrendszeri megbetegedésekhez vezet.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik