Gajda Róbert megyei kormánymegbízott közlése szerint az idén az az elsődleges cél, hogy elegendő vetőmagot állítsanak elő.
Az öt településen összesen 101 közfoglalkoztatottnak jut munka a kendertermesztésben. Vésztőn a magtermelésen túl 30 közfoglalkoztatott biotéglát készít majd a növényből Magyarországon eddig nem használt technológiával, Dévaványán pedig biobrikettet fognak előállítani a másra fel nem használható részekből, amellyel az önkormányzati intézmények téli fűtéséhez járulnak hozzá.
Molnár Sándor, Vésztő polgármestere reményét fejezte ki, hogy a jövőben egy feldolgozóüzemet tudnak létesíteni.
A kormányhivatal emlékeztetett arra, hogy a dél-alföldi régióban egykor nagy hagyománya volt a kendertermesztésnek, 1962-ben 23 ezer hektárral a harmadik legnagyobb területen termesztett ipari növény volt a cukorrépa és a napraforgó után; mostanra azonban az ipari célú termesztés leállt.
A kender nagy múltú ipari növény, gyorsan nő, terméshozama jó. Sokoldalúan felhasználható, a kötéltől az étkezési olajig mintegy huszonötezer féle terméket lehet előállítani belőle.
Európában a növényi rost felhasználása ismét felfutóban van, főként az autóiparban, de a kozmetikai és gyógyászati iparban, az élelmiszeripar és a textilipar területén is egyre nő az érdeklődés a kender iránt – jelezte közleményben a Békés Megyei Kormányhivatal.
