A párt elnöke még a tavasszal beszélt arról, hogy a Jobbikban zajló, a sajtóban “cukiságkampányként” pejoratív módon emlegetett folyamat – a sugalmazásokkal szemben – nem szerepjáték, hanem 2013 szeptemberében eldöntött politikai stratégia.
Ennek lényege – húzta alá Vona Gábor -, hogy a Jobbik, programjának alapértékeit megőrizve, olyan politikai stílussal és hozzáállással, polgári formában fordul az emberek felé, hogy azzal a legszélesebb társadalmi rétegek számára vonzóvá váljon. “A néppárti Jobbik lényege a határozott program és a nyugodt erő, ezt képviseljük, ennek elegyét kínáljuk a magyar társadalom számára” – mutatott rá. Azt is mondta, hogy az irigykedők rendszeresen nácizzák, nyilasozzák a Jobbikot. Ezt a lejárt lemezt már le kell venni a lemezjátszóról, hiszen nem vezet sehová.
Intő példa: Csurka csörtéje
A korábban a Jobbik bölcsőjét is ringató Csurka István aktív főszereplője volt egy radikalizmus vezényelte frakciószakadásnak, még 1993-ban. Az MDF etikai és fegyelmi bizottsága 1993. június 22-én kizárta a pártból Csurkát, aki korábban megszervezte a Magyar Út Köröket, ami a Magyar Igazság és Élet Pártja (MIÉP) előszobája volt. A Fórum akkori frkacióvezetője, Kónya Imre akkor úgy fogalmazott, az első pillanattól világos volt, hogy Csurka távol áll a párt centrumától.
Az akkori MIÉP-frakció tagjai, Fenyvessy Zoltán és Balczó Zoltán (aki ma a Jobbik EP-képviselője) úgy gondolták, azért tartanak Csurkával, mert Antallék elárulták a rendszerváltást, megállapodtak az ellenzékkel és a felelősségre vonásból sem lett semmi. A MIÉP aztán az 1994-es választásokon 1,6 százalékot ért el, 1998-ban bejutottak, ellenzéki erőként, aztán szépen lassan mindenki elfelejtette a radikálisokat, de sok egykori miépes jobbikos lett.
A migránsokon akadtak ki
Jobbikos önkormányzati képviselő szónokol
Kép: MTI
Információink szerint az egyik legjelentősebb törésvonal a migránsok miatt van a pártban. Persze, a Jobbik is megállítaná, visszafordítaná, nem engedné be a menekülteket, de a párt legfelsőbb vezetése sosem állt bele teljesen az ultrák és a radikális szervezetek által összehozott tüntetésekbe. Vonáék hivatalos követelése között előkelő helyen szerepel a határőrség visszaállítása, de
a felszín alatt
sokan tovább mennének. 2014-re kikerültek a parlamenti frakcióból (többek között azért, mert a képviselők száma is csökkent) a szélsőséges megnyilvánulásaikról is ismert, Bertha Szilvia (róla később még lesz szó), Zagyva György Gyula és például Gaudi-Nagy Tamás is.
Közben a fővárosban is akcióba lendült a párt, szervezik a Budapest-csapatot, mivel rájöttek a pártban, a város nélkül nem lehet választást nyerni, a párt pedig saját ifjúsági szervezetére támaszkodna a toborzásban. Igen, csak támaszkodna, mert információink szerint ők hallani sem akarnak a néppártosodásról, főleg nem “a bevándorlók árnyékában”, ahogy fogalmazott egyik forrásunk.
“Most ennek nincs itt az ideje, a bevándorlók ellen kell harcolni” – mondta el a Hír24-nek egy fővárosi Jobbik-tag, majd hozzátette, inkább azzal az iránnyal tartana, akik tüntetéseket szerveznek a migránsok ellen, majd példaként hozza a Zagyva-féle Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalmat, valamint Tyirityán Zsolt-féle Betyársereget.
Ők legutóbb “Fehér Magyarországot!” kiabálásokkal tarkított demonstrációt tartottak a Keletinél.
Jobbról előzni
Bertha Szilvia, állítólag a Magyar Gárda volt kapitányával, Kiss Róberttel fog össze, miután mindketten csalódtak a Jobbikban. Bertha szerint az mostanra marketing-párttá vált, csak egy a sok politikai formáció közül, amely az embereknek médiatermékeket ad el. Úgy véli, a Jobbik talpasait cserbenhagyta a pártvezetés, amely a felszíni politizálást választotta, hogy mielőbb eljuthasson a hatalomig, írtuk korábban.
A korábbi képviselő azt mondta, napi szinten kap beszólásokat, hogy miért szervezkedik a csalódott jobbikosok között, de megkereséseket is, hogy mentse meg a „nemzeti radikális” oldalt a széthullástól. Ő senkinek nem ígér semmit, még nem kötelezte el magát egyetlen erő, szerveződés mellett sem. A volt gárdakapitánnyal magánemberként ápol kitűnő kapcsolatot. Azt elismerte, hogy Kiss Róbert megpróbálja azt a mozgalmat feléleszteni, amit a Jobbik kidobott az ablakon.
Bertha Szilvia, még képviselőként
Kép: MTI / Szigetváry Zsolt
Az egyelőre névtelenségbe burkolózó, párt- és frakcióközeli forrásaink hallottak a Bertha-féle szervezkedésről, tudnak róla, többen pedig helyeslik is a korábbi irány visszahozatalát. “A radikalizmusnak köszönhetjük, hogy a Parlamentbe jutottunk, tőlünk ezt várják el. Nem csak Budapestet kell nézni, ott a vidék is, nekik ez kell. És nekünk is, nekünk ez áll jól” – mondta egyikük. Egybehangzó vélemény az a Jobbik háza tájáról, hogy küszöbön a szakadás, akár már a politikai uborkaszezonnak számító nyáron, de legkésőbb az ősszel.
Vona és az ő nix ugribugrija
Megkerestük a pártelnököt, hogy próbálja megzabolázni és egyben tartani sajátjait. A Hír24-nek azt mondta, “természetesen viták, belső árnyalatok, különféle karakterek vannak a Jobbikban, ahogy minden pártban, különösen egy olyan nagy néppártban, mint a miénk. Szakadásról viszont nincs tudomásom.”
Ha Vonának egyelőre nincs is tudomása egy készülő szakadásról, azt a fent leírt MDF-es példa is jól mutatja, hogy a radikális eszméket valló pártok (illetve azok egy része) az idő előrehaladtával egyre hajlamosabbak lesznek a szétválásra.
Javítás: a cikk eredeti verziójában Farkas Gergelyt a párt ex-képviselőjeként említettem, de ő még mindig a frakció tagja. A hibát javítottam, az érintettektől elnézést.
