Az ideiglenes biztonsági határzárral, valamint a migrációval összefüggő törvények Pintér Sándor belügyminiszter javasolta módosítását – amelyet kivételes eljárásban tárgyaltak – 151 igen szavazattal, 42 nem ellenében fogadta el a Ház. Az előterjesztést a kormánypártiak és a jobbikosok támogatták, míg a szocialisták, az LMP-sek és a függetlenek nemmel szavaztak, ahogyan egy fideszes képviselő, Kovács Zoltán is nem gombot nyomott. Később a Fidesz-frakció közleményt adott ki, melyben az áll: Kovács igennel kívánt szavazni, tévedésből nyomott mellé.
A tárcavezető indoklása szerint Magyarország történetének legnagyobb mértékű migrációs nyomásának van kitéve, az intézményi rendszer 130 százalékosan túlterhelt, a menedékkérők számának radikális emelkedése miatt erősíteni kellett a schengeni külső határ ellenőrzését, és növelni kellett az idegenrendészeti őrzött szállások számát.
Pintér Sándor úgy határozta meg törvénymódosítási javaslata célját, hogy akiknek megalapozott nemzetközi védelmi igényük van, azokat minél gyorsabban és hatékonyabban be lehessen azonosítani, az ilyen védelmi igénnyel nem rendelkező, tipikusan gazdasági bevándorlókat viszont mielőbb ki lehessen toloncolni.
A jogszabály változtatásával korlátozzák az ismételt menedékkérők területen maradási jogát, ami azt jelenti, hogy ismételt kérelem előterjesztése esetén a kérelmezőt nem illeti meg automatikusan, hogy korlátlanul Magyarországon maradjon.
A menekültkénti elismerést kérők személyazonosításra alkalmas, hiteles okmányok hiányában kötelesek minden tőlük telhetőt megtenni személyazonosságuk tisztázásáért, így például felvenni a kapcsolatot családtagjaikkal, származási országuk hatóságaival, amennyiben nem azok üldözik.
A jelenleg kétfokozatú – előzetes és részletes vizsgálati – szakra bontott eljárás a két szakasz összevonásával egyszerűsödik, ezzel az eljárási idő lerövidül. A menekültügyi eljárás a kérelemről hozott döntés végrehajthatóvá válásáig tart, így a kérelmező a bírósági eljárás végéig menekültügyi őrizetben maradhat.
A hatóság megszünteti az eljárást, ha a kérelmező a neki kijelölt szálláshelyet vagy tartózkodási helyet 48 óránál hosszabb időre engedély nélkül elhagyja.
A menekültkénti elismerést kizáró okok kiegészülnek a terrorcselekménnyel, a terrorizmus finanszírozásával, illetve az ezekre való felbujtással, s nem lehet menekültként elismerni azt a külföldit sem, akinek magyarországi tartózkodása a nemzetbiztonságot sérti vagy veszélyezteti. Ez utóbbi szigorítás mindössze pár embert érint évente – olvasható az indítványban.
Módosul a visszatartási idő is: 12 óráról 24 órára emelkedik. Ezt a belügyminiszter az idegenrendészeti hatóságok regisztrációval összefüggő terheivel indokolta.
Ugyancsak az eljárás gyorsítását várja a kormány attól a rendelkezéstől, amely szerint a kérelmezőket az őrizet helyén hallgathatja meg a bíróság.
Kép: MTI
A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló jogszabály a többi között azzal egészül ki, hogy az idegenrendészeti hatóság lefoglalhatja az érintettek által szándékosan okozott kár ellenértékét, illetve bizonyos esetekben a tartásukra, ellátásukra fordított összeget. Utóbbi alól kivételt jelentenek a humanitárius célú tartózkodási engedéllyel rendelkezők és a nemzetközi védelemben részesített külföldiek.
A törvénycsomagban szerepel – a szerb-magyar határra tervezett ideiglenes biztonsági határzárral összefüggésben – az államhatárról szóló törvény módosítása is. Ennek értelmében a magyar államot schengeni külső határokon a határvonaltól számított 10 méteres sávon belül közérdekű használati jog illeti meg. Ez a honvédelmi, nemzetbiztonsági és rendvédelmi szerveket “sajátos építményfajták létesítésére és üzemeltetésére” – azaz például ideiglenes biztonsági határzár létesítésére – jogosítja fel. Ennek megvalósítása érdekében rendelkeznek a határ menti ingatlanok tulajdonosainak kártalanításáról, a használati jog tartalmáról, valamint a joggyakorlás egyes kérdéseiről.
Az augusztus 1-jén hatályba lépő törvénycsomag lehetőséget teremt arra is, hogy az elismerését kérő, valamint kijelölt tartózkodási helyen élő harmadik országbeli állampolgár közfoglalkoztatási jogviszonyban munkát végezzen.
Az ülés többi érdekessége lentebb olvasható
Írtunk már a mai rendkívüli ülésről, több mint húsz előterjesztés zárószavazása szerepel az Országgyűlés hétfői rendkívüli ülésének javasolt napirendjén, a képviselők emellett a jegybank felügyelő bizottságát is megválaszthatják a nyári szünet előtt.
A házelnök előzetes napirendi javaslata alapján az ülés reggel 9 órakor, napirend előtti felszólalásokkal kezdődik, majd a belügyminiszter határzárral, valamint migrációval összefüggő legfrissebb módosítását tárgyalják kivételes eljárásban, amit az ezt követő határozathozatali időszakban el is fogadhatnak.
Négymillió szegény ne vásároljon
Tóbiás József napirend előtt bírálta, hogy a határidőkre hivatkozva a Nemzeti Választási Iroda (NVI) visszautasította az MSZP népszavazási kérdését a vasárnapi zárva tartásról, mondván a honlapján közzétett információk nem minősülnek hitelesnek. Csalással vádolta a kormánypártokat, az irodát pedig azzal, hogy adminisztratív eszközökkel akadályozza a szocialisták kezdeményezését.
Egy véletlenszerűen elhelyezett kép Rogán Antalról és Tállai Andrásról
MTI / Máthé Zoltán
Értékelése szerint a Jobbik kezdeményezésére – szerepel a programjában – fogadták el a vasárnapi zárva tartásáról szóló törvényt, pedig már akkor látszott, hogy a társadalom jelentős része – jelenleg 73 százaléka – nem ért egyet azzal.
L. Simon László, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára rámutatott, hogy a KDNP volt a kezdeményező, és a szocialista politikus össze akarja mosni a kormánypártokat a Jobbikkal, ezzel a szélsőséges politikai erővel, amikor azt állítja ő volt a kezdeményező.
Felhívta a figyelmet az értékrendi eltérésre: a szocialisták zárva tartásról beszélnek, míg a kormány pihenőnapról, mert szerintük mindenkinek jár egy nap, amikor pihenhetnek. Hozzátette: a szocialisták a multik, míg a kormánypártok a munkavállalók érdekeit nézik. Ha azt mondják, hogy 4 millió szegény él az országban, miért követelik, hogy vasárnap is lehessen vásárolni – kérdezte.
Majd jött az LMP-s Szél Bernadett a felszólalása után transzparenst emelt az égbe, Kövér egyből elvette tőle a szót.
Aztán Harrach Péter emelkedett szóra, Rétvári válaszolt volna, de Kövérnek sikerült egyből megadnia neki a szót. „Ha nem a testbeszéddel jeleznének, ki válaszol, sokkal könnyebb dolgom lenne.”
És még hol az ülés vége?
Messze. Most megy a vita a migrációs törvényről és eszünkbe jutott, vajon ki játszik kinek a kottájából? Múlt pénteken Orbán a Kossuth rádióban azt ecsetelte, népvándorlás zajlik. A Jobbik tagjai közül Z. Kárpát Dániel és Mirkóczki Ádám is következetesen népvándorlásról beszélt, de ki játszik kinek a kottájából vajon?
Az ellenzék éles kritikája mellett tárgyalta meg az ideiglenes biztonsági határzár létesítésével, valamint a migrációval összefüggő törvények módosítását a Ház hétfőn.
Szelényi Zsuzsanna is felszólalt a vitában, ő nemrég meglátogatta a debreceni menekülttábort, majd a Házban kijelentette, a menekültek nemcsak jönnek, mennek is, ezért a problémát csak a kormány fújja fel. Az Együttben politizáló független képviselő arra mutatott rá: aki ide érkezők 90 százaléka három héten belül elhagyja az országot. Magyarország tranzitország, az emberek átmeneti ellátását kell megoldani – indítványozta. Élesen bírálta a kerítés építését, amely szerinte csak időlegesen csökkentené az ide érkezők számát.
A kormánypárti Pósán László válaszolt és kipörgette az egyik legellenszenvesebb választ. „Szelényi képviselőtársam nem válaszolt arra a kérdésre, lakna-e a menekülttábor mellett?”
Bárándy Gergely (MSZP) ultimate érvvel támadja a kormányt, szerinte, aki egy kerítéssel akarja megoldani a menekültproblémát, az bolond. Szerinte a gazdasági bevándorló fogalma nem létezik, ez a Fidesz által kreált fogalom, ami az uszító-politikájuk része. Nem azt mondják, hogy ez nem probléma, de ma létezik egy legalább ekkora, vagy még ennél is nagyobb probléma, az, hogy több százezren vándoroltak ki az unió országaiba, illetve az Egyesület Államokba a jobb megélhetés reményében – mondta.
Az ellenzéki politikus szerint a Fidesz bevett módszere, hogy talál egy bűnbakot, egy társadalmi csoportot, akit ellenségnek titulál. Ilyenek voltak korábban a korán nyugdíjba vonuló rendvédelmisek, a külföldi karvalytőke, a multinacionális vállalatok vagy éppen a fogyatékkal élők. “Most pedig a migránsok ilyenek, remélem a zsidók nem kerülnek majd sorra” – fogalmazott.
A bűnbakkeresés a jóféle diktatúrák bevett módszere – jegyezte meg a szocialista politikus, és szintén uszító retorikának nevezte a Fidesz vezérszónokainak felszólalását.
Feri alszik, vagy úgy tesz
Kulcsár Gergely, a Jobbik képviselője szólal fel. Fröcsög. “A menekültek felborogatják az ótókat.” Ő így mondja. Gyurcsány eléggé unatkozik mögötte.
Bevándorlóbűnözés igenis létezik – Novák Előd, Jobbik. Előtte még arról is szólt, hogy inkább csángókat kellene befogadnunk.
Ezzel zárult az összevont vita, Szijjártó miniszter összegez. Ő is népvándorlásról beszél, szavazás majd később lesz.
