A fertődi Esterházy-kastély megújított kertrészeinek átadásán Lázár János ugyan azt mondta, hogy „lépésről lépésre kell helyreállítani mindent”, de nem a nemesi címekről beszélt. Bitay Márton azt mondta, hogy „Magyarország kormánya igyekszik azokat a történelmi hagyományokat felkarolni, életet lehelni beléjük”, amelyek évszázadokig voltak részesei a magyar kultúrának, de az elmúlt ötven évben feledésbe merültek, de az állami földekért felelős államtitkár sem a nemesi előnevekre gondolt. Talán. A múlt ilyetén felidézése azonban elragadta az MTI-t, amely ezt követően Esterházy Antalt, mint herceget idézte. A tudósítást a kormányzati portál is simán átvette.
Magyarországon 68 éve tilos a vitéz cím, valamint a nemesi előnevek használata.
Az egyes címek és rangok megszüntetéséről szóló 1947. évi IV. törvény (1. §) kimondta: „A magyar nemesi és főnemesi rang (herceg, őrgróf, gróf, báró, nemes, primor, lófő) megszűnik. A külföldi államfők által adományozott nemesi és főnemesi rangot jelző címek viselésére adott engedélyek, illetőleg az ilyen engedélyek jellegével bíró törvényi rendelkezések hatályukat vesztik.”
A törvény szerint máig tilos hivatalosan olyan címet használni, amely a megszüntetett rangra vagy rangjelző címre, méltóságra (főméltóságú, nagyméltóságú, kegyelmes, méltóságos, nagyságos, tekintetes, nemzetes) utal.
Az utóbbi években többször volt vita a tiltás feloldásáról, illetve a törvénysértők szigorúbb megbüntetéséről. Az Alkotmánybíróság kétszer is elutasította a törvényt támadó indítványokat. A testület legutóbb kimondta, hogy a nemesi rang, cím nem része a hivatalos névnek. A testület szerint a nemesi címek és rangok mellőzése elvárt a privátszférában, de ott használata nem tilos, hivatalos névként viszont nem tartható nyilván. Esterházy Antal tehát herceg lehet, de nem egy hivatalos eseményen. Ott a titulus nem illeti meg.
Öt éve Pálffy István, az egyik legősibb magyar főnemesi család feje, Apponyi Albert unokája tanulmányt írt az arisztokrácia múltjáról, jelenéről és jövőjéről. Akkor – a rendszerváltás után húsz évvel – neki úgy tűnt, a magyar arisztokráciát végleg meghaladta a történelem, a történelmi magyar családok szinte teljesen beleolvadtak a polgárságba.
Fotók: MTI / Nagy Lajos
„Így a kérdésre, van-e jövője Magyarországon egy új arisztokráciának, szintén csak »nem« lehet a válasz. Idővel nagypolgári felső réteg, oligarchia esetleg igen, de arisztokrácia nem, mert ez utóbbi egy letűnt kor körülményeinek volt a szülötte.”
Szerinte a kérdésre biztosan lesznek az arisztokráciából származó egyének, akik sikeres pályát futnak be, valamilyen téren vezető szerepet játszanak, vagyonra tesznek szert és azt utódaiknak továbbadják. De az egész réteg – „osztály”, hogy marxista szóhasználattal éljünk – mint olyan, egyre inkább beleolvad az ország polgári általánosságába, még ha lóg is lakásuk falán egy-két neves ős arcképe, hét- vagy kilencágú koronás címer ábrája – írta Pálffy István.
„A politikai hatalom csúcsán nem örökletes uralkodóház, hanem választott, és így elég sűrűn váltakozó, állam- vagy kormányfő áll. Vagyont továbbra is lehet szerezni, de nem szolgálat, hanem kereskedelmi képesség révén; viszont sokhelyütt az adórendszer, és elsősorban a magas öröklési adók, az egyenlőség elve alapján kimondottan a vagyonok örökletes továbbadásának megnehezítését célozzák. Magyarországon még csak vagy húsz év telt el a rendszerváltás óta, így csupán találgatni lehet, de meglehet, hogy itt is kialakul majd egy, esetleg több nemzedékre is kiterjedő, vagyonos, művelt, nagypolgári felső réteg. (…) Ezeknek politikai befolyásuk, vagyonuk révén, ugyan van, de főleg csendesen a háttérben: ritka kivétel közöttük az, aki nyíltan is hivatalra tör.”
Most valami elindulni látszik. A hercegezés után lehet, hogy hamarosan jönnek a kegyelmesek. Azok, akik valakinek a kegyelméből jutnak valamihez, hiszen ha már jelezzük az örökölt rangokat, illene azt is, ha valaki nem születése, hanem tehetsége okán kerül fontos pozícióba.
Két éve egyébként az Index írt arról, hogy nem tudni, milyen feltételekkel él az állami tulajdonban lévő Esterházy-kastély lakosztályában Esterházy Antal, aki 2004-ben az épületegyüttes „fővédnökeként” költözött Fertődre. Az állami tulajdonú kastélyokat fenntartó Forster Központ a korábbi kezelő iratai között nem találta nyomát annak, hogy az arisztokrata család sarja milyen feltételekkel használhatja az épületet. „Nincs tudomásunk olyan dokumentumról, amelyben az állam Esterházy Antalnak lakrészt adományozott volna” – írta az Indexnek akkor Róna Katalin sajtófőnök, aki óva intett attól, hogy a papírok hiánya miatt a hírportál jogcím nélküli használónak nevezze Esterházy Antalt.
