Narrátor: „Az Unió28 következő részében bemutatjuk, hogy hogyan próbál rejtett módon beavatkozni az unió a tagállamok szuverenitásába. (…) Az Unió28-ban bemutatjuk, miért tartja egyre több ország szükségesnek, hogy kiálljon szuverenitásáért a belpolitikai kérdésekben, a későbbiekben pedig azt elemezzük, miért fontos ez a bevándorlás problémájának megoldásában. (…) „Az Unió 28 következő részében megvizsgáljuk, hogy a bevándorlás problémájának megoldásában, milyen nehézségeket gördít az unió a tagállamok kormányai elé.”
Narrátor: „Gazdasági bevándorlók tömege a magyar határon. Jelenleg egy menedékkérőre már most jelentős összegeket fordít a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal. Az Unió28-ban most bemutatjuk, hogy mennyi többletterhet jelentene, amennyiben elfogadnák az unióban a bevándorlási kvóta rendszerét. Az európai uniós szakértő szerint a menekültügy megoldásával már régóta foglalkozik az Európa Unió, eddig úgy tűnik, sikertelenül.
Gálik Zoltán (docens, BCE): „Az Európai Unió a kétezres éveknek az eleje óta próbálja a saját menekültpolitikáját és a saját bevándorlás-politikáját egyre hangsúlyosabban közösségi szinten egyeztetni vagy kialakítani Ez a kvótarendszer, ami itt a menekülteknek az újraelosztása tekintetében vezetne be az Európai Unió ennek a folyamatnak egy újabb lépése lenne. Többször megpróbálkozott vele, de ezek a különböző kezdeményezések kudarcot vallottak”.
Narrátor: „A kvótarendszer ötlete először pár hónappal ezelőtt vetődött fel az unióban, azonban napról-napra egyre kevesebb tagállam támogatja azt.”
Gálik Zoltán: „Azok az államok szeretnék, hogyha egy ilyen rendszer létrejönne, ahol nagy a nyomás, ahova sok menekült érkezik, és akinek nagyon sok menekültnek az elbírálási kérelmét kell lefolytatnia, illetve utána pedig ezekben az országokban maradnak ezek a menekültek.”
Narrátor: “Ilyen például, Németország, Svédország és a tengeri kapcsolata miatt Olaszország és Görögország is. Kezdetben a franciák is jó ötletnek tartották a kvótarendszert, de most már ők is egyértelműen elutasítják.”
G. Fodor Gábor (stratégiai igazgató, Századvég): „Ebben kialakult egy politikai front is. Az egyik oldalon ott van Nagy-Britannia, Franciaország, tehát nagyhatalmak, balti államok, V4 és Magyarország, akik azt mondják, különböző szinteken, de mégis csak azt képviselik, hogy ez a kvóta őrültség vagy marhaság. S vannak olyan országok, akiknek mások az érdekeik, akik úgy gondolják, hogy a kvóta az akár megfelelő megoldás is lehet.”
Narrátor: „A statisztikák szerint ha az országok hazai össztermékét is figyelembe vesszük, Magyarország – Németországot követően – a második a menedékkérők tekintetében. Orbán Viktor miniszterelnök is arról beszélt az elmúlt hetekben Strasbourgban, hogy ezt a terhet nem tudja a magyar gazdaság elviselni, ezért magunk akarunk dönteni a bevándorlók sorsáról.”
Orbán Viktor: „2015 első negyedévében a Magyarországon benyújtott menedékjogi 43 ezer kérelem közül 24 ezer koszovóiaktól érkezett. Ezért elengedhetetlen a balkáni migrációs útvonalon fekvő országokkal való együttműködés, illetve ezen országok migrációs, menekültügyi és határigazgatási kapacitásainak fejlesztése.”
Narrátor: „A Magyar Helsinki Bizottság civil szervezet azonban máshogy értelmezi ugyanazokat az adatokat. Szerintük az elmúlt hónapokban csökkent a gazdasági bevándorlók száma, viszont egyre több menekült érkezik hazánkba. Abban azonban ők is egyetértenek a magyar kormánnyal, hogy az Európai Bizottság által megfogalmazott kvótarendszer nem oldaná meg a bevándorlás problémáját.”
Iván Júlia jogász (MHB): „Hogyha azt nézzük, hogy ugye az elmúlt évben olyan 600 ezer menedékkérelmet regisztráltak az Európai Unióban, akkor ahhoz képest ez 20 ezer ember, 20 ezer menekült, akiről szó van kétéves periódusban, valóban elég bátortalan lépés az európai államok részéről. Tehát ezzel a 20 ezer fővel azt gondoljuk, nem sikerül majd megoldani, mondjuk a szíriai menekültek borzasztóan kiszolgáltatott helyzetét. Viszont abból a szempontból egy fontos lépés, hogy tudatosítsa a tagállamokban azt, hogy igenis felelősséget kell vállalnunk embertársainkért.”
Narrátor: „A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal adatai szerint egy menedékkérő napi költsége 4300 forint. A közgazdász szerint ez hazánkban óriási teher. Ha pedig kötelező jelleggel még többet be kell fogadnunk, akkor az jelentősen megviselheti a magyar költségvetést.”
Lentner Csaba (egyetemi tanár, NKE): „A magyar költségvetést azt felborítaná teljes egészében, a jogbiztonság Magyarországon megszűnne és hát meg kell mondjam, hogy nagyon ki van centizve a magyar költségvetés, tehát nincs arra pénze Magyarországnak, hogy a szíriai menekültproblémát kezelje, nincs arra pénze, hogy az egyiptomi bevándorlókat, koszovói bevándorlókat fogadja.”
Narrátor: „Amennyiben júniusban elfogadják az EU tagállamai a kvótarendszert, már decemberben bevezethetnék azt, így már 2016-tól kevesebb pénz jutna a magyar adófizetőkre.”
Vágókép – némában Orbán bólogat Strasbourgban. VÉGE – stáblista.
Az Unió28-at a Summa Produkció jegyzi, azt meg az a Halkó Gabriella, aki több műsort is gyárt az MTVA-nak. A Skoff Elza köztévés blog az Unió28-ról azt írja, hogy az magyar szemmel mutatja be az EU-t. „Döntések, konfliktusok és határok.” A műsor az Európai Unió aktuális kérdéseinek megy utána. „Különböző nézőpontok és értelmezések, világos háttérmagyarázatok.”
A blog szerint a Summa Produkció Kft.-t 2012 őszén hozta létre Halkó Gabriella és Blázy András. A kétezres évek óta dolgoznak együtt, és 2008-tól készítenek műsort külső beszállítóként az MTV-nek (majd MTVA-nak). Fontosnak tartják, hogy műsoraikba ne csak nagy televíziós gyakorlattal rendelkező kollégákat vonjanak be, de szakértőket is, akik a téma kiválasztásában, megközelítésében a műsorkészítők segítségére lehetnek.
Korábban a Figyelő azt írta, hogy Halkó Gabriella – Jáksó László volt élettársa – egy másik produkciós cége havonta legalább egymillió forintot fizet Habony Árpádnak.
