ludas-matyi(960x640).jpg (Array)
Belföld

Orbán Döbrögi sorsára juthat

Csepeli György szociálpszichológus a 168 Órának azt mondja, ez sem zárható ki egy tartósan frusztrált társadalomnál.

Nincs a magyar társadalomnak diktatúraimádó része. Orbán Viktor mondhat bármit a demokráciák, autokráciák előnyeiről, a magyarok többségét ez nem érdekli. Az olyan fogalmak, mint demokrácia, autokrácia, totalitarizmus, liberális, illiberális nem sokat mondanak egy olyan közegben, ahol a háztartások 73 százalékának semmiféle megtakarítása nincs, az emberek hónapról hónapra élnek. A demokrácia nem épült be az emberek tudatába – mondja a társadalomkutató a hetilapnak. 

„Ha potom pénzért eladják a fejed fölül a gyárat, ha munkanélküli vagy, ha azt látod, hogy pártalapon osztogatják a pénzt, paripát, ha kilöknek egy új társadalmi konszenzusból, vesztesnek érzed magad, és ezen semmiféle demokrácia nem segít.”

2010 után a dolog súlyosabb lett, mert a vesztesek aránya továbbra is hetven százalék feletti, viszont a demokrácia is elveszett, miközben a félfeudális gondolkodásmód most is itt van velünk. Csepeli komoly veszélyre figyelmezteti Orbánt. 

„Viszont – és ezt nyomatékosan üzenem a miniszterelnöknek – a magyar nemzetkarakternek van egy általa fel nem mért tulajdonsága. Ha a társadalmat tartósan frusztrálják, ha azt sugallják neki, hogy úgysem tudja befolyásolni a saját életét, ha az látszik, hogy egyesek teljesítmény nélkül, szemtelen, arrogáns, pimasz módon kérkednek a hatalmukkal, a rendszer Döbrögi sorsára juthat. Vigyázat, Lúdas Matyi nem demokratikus szereplő, inkább a lázadásra való fogékonyság megtestesítője. Egy esetleges mai lázadás háttere az, hogy a rendszer négymillió szegény embert gyakorlatilag leírt, négy-öt millió középosztálybelit bizonytalanságban tart, és alig több mint egymillió lehet a rezsim haszonélvezőinek a száma.”

Csepeli nem teljesen pesszimista, mert szerinte a magyarokban él a kiegyezés vágya.

„A kiegyezés létező, kipróbált, a nemzetkarakterbe beépült lehetőség, ami elvezethet a demokráciához, de csak akkor, ha társul a gazdasági siker, a felkapaszkodás élményével. (…) A döntő mindig a megélhetés.”

A szociálpszichológus szerint egy autoriter rendszer is lehet sikeres, ha felvilágosodott.

„Ne áltassuk magunkat, a Ferenc József-i világ is ez volt, Horthy első korszaka, leszámítva a numerus clausust, szintén jellemezhető ezzel, Rákosi nyilván nem, de 1963 után a Kádár-rezsim is leírható ily módon. Erre van fogadókészség, de a felvilágosulatlan abszolutizmusra nincs.”

A Kádár-korszak társadalmának kis szabadságai, egérútjai eltűntek. már nincsenek alkuk a hatalommal. A piacgazdaságra rátelepült a Magyar Bálint által leírt maffiaállam, de még nem tudta teljesen felfalni.

„Kádár idején a legalitás és az illegalitás között volt egy szürke zóna, az némi mozgásszabadságot jelentett, ám ilyesmi már nincs: vagy legálisan működsz, vagy illegálisan. (…) Most vagy van valami, vagy nincs.”            

Még nem látható, mi lesz a Fidesz és a Jobbik versenyfutásának vége, jöhet egy gondatlanságból elkövetett diktatúra is.

A kormány szimbolikus politikájában már eddig is a radikálisok követeléseit valósította meg. Csepeli azt hiszi, ha a Jobbik már valóban a kapuk előtt áll majd, „előjön az a fajta megegyezési készség, ami benne van a magyar politikai kultúrában, és akkor a Fidesz normálisabb része meg a baloldalon levő, nehezen megnevezhető alakzatok összefognak ellene.” Választhatjuk a diktatúrát is, csak nem bírnánk ki.

„Ahogy Bibó mondta: mi gyakran összekeverjük a kívánatost a nem kívánatossal, nem gondolkodunk előre, nagyon nem vagyunk racionálisak. Lehet tehát, hogy bekövetkezik egy gondatlanságból elkövetett diktatúra, de az nem lesz hosszú életű.” További részletek a legfrissebb 168 Órában.

Néhány éve Csepeli – amikor még a középosztály és nem a keményen dolgozó kisember volt a Fidesz célcsoportja – lapunkban már figyelmeztetett rá, hogy ez a réteg Magyarországon a nyugat-európai egyharmada lett, de nem lehet csak a szűk középosztályra figyelni, mert a mélyszegénység terjedése, bővített újratermelődése mérgezi a föntebb lévők életét is, a valódi középosztály pedig fogja magát, lelép, és Amerikától Svédországig lesz belőle középosztály.

EMLÉKEZTETŐÜL

Magyar Bálint szerint Orbán Viktor rendszere azért maffiaállam, mert nem írható le egyszerűen a korrupt rendszerek váltógazdaságával, ahol különböző politikai erők oligarchái küzdenek.

„A posztkommunista maffiaállamban már egyértelműen érvényesül, hogy az a főnök, aki a riválisát a törvényhozás, az adóhivatal, az ügyészség vagy a rendőrség bevetésével törvényen kívül tudja helyezni. Az nevet a végén, aki hatalmi eszközökkel ki tudja iktatni a másikat a rendszerből.” (Magyar Bálint)  

Magyarországon a Fidesz monopolizálta hatalmát, már nem a gazdaság befolyásolja a politika szereplőit, hanem a maffiaállam. Egy politikai vállalkozás vált ugyanis gazdaságivá, maga alá hajtva az állam, a közhatalom teljes eszköztárát. Magyar Bálint azért használja analógiaként a maffiát, mert az is egy patriarchális rendszer családfőjének jogosítványait terjeszti ki illegitim módon.

Az olasz maffia harcol az állammal, a maffiaállamban azonban a patriarchális családfő a legfőbb közhatalmi jogosítványok birtoklója is. A miniszterelnök keresztapaként viselkedik, „nem kormányoz, rendelkezik”. Vagyonról, státuszról, emberi helyzetről. Magától értetődően teszi ezt, amire egy szimpla diktatúrában – Magyar Bálint szerint – nem lenne meg a legitimációja.

„Poligarcha az, aki legitim politikai hatalomból, politikai vállalkozásként szerez magának illegitim gazdasági vagyont. Míg politikai hatalma nyílt, gazdasági hatalma, vagyona rejtett.” (Magyar Bálint)


Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.