Belföld

Az egyetemisták szerint is rossz a paksi bővítés

Diákbizottságot alakítottak, hogy megszervezzék azokat a vitákat, amit a kormány elfelejtett véghezvinni a beruházás előtt.

Három budapesti egyetem, az ELTE, a BME és a Corvinus hallgatóiból alakult meg az Egyetemközi Diákbizottság nevű szervezet azzal a céllal, hogy megszervezzék azokat a vitákat, amelyeket a paksi atomerőmű bővítéséről szóló döntés előtt kellett volna végigvinni – írja a 444.

Még április végén szerveztek egy komoly konferenciát szakértők részvételével, a következtetéseket ők is levonták, elemezték az előadásokon hallottakat, most pedig állásfoglalásban fogalmazták meg, hogy mire jutottak. Az elején a diákok megosztottak voltak abban, hogy kell-e az atomerőmű-bővítés, de egyetértettek abban, hogy komoly baj, hogy elmaradtak a viták. Most már egyértelműbben fogalmaznak: az értékelésüket nehéz másként értelmezni, minthogy az egész beruházás káros.

Az állásfoglalásban az szerepel, hogy a következő évtizedben csak 1-1,5 százalékkal kell több áram Magyarországnak. Egy ország fejlettségének mutatója ráadásul nem az áramfogyasztás növekedése, hanem az energiahatékonyságé. Ezen a téren viszont jelentős a lemaradásunk.

Magyarországon alig termelünk megújuló forrásból energiát, holott még bőven lennének lehetőségek. A magyar törvények és az állami támogatási rendszerek azonban akadályozzák a bővülést. Pedig az energiaellátás függetlenségét leginkább a természetes adottságok maximális kihasználása szolgálná.

Emellett hiába kedvezőek az orosz hitel feltételei: Paks2 nem lesz képes kitermelni a tízmilliárd eurót. Évente legalább 250 milliárdot kell törleszteni az oroszoknak, ennyi nyereség aligha lesz. Ráadásul ha Paks nem termeli ki a hitelt, az adófizetők pénzéből kell támogatni, így pedig az EU megbüntetheti Magyarországot burkolt ártámogatásért.

Magyarország energiaellátása eddig is az oroszoktól függött, ezt a függést a hitelszerződés nem csökkenti, sőt, sok kockázatot a magyar fél egyedül visel, így az építkezés elhúzódásából, a deviza-árfolyamváltozásból, uniós kötelezettségekből és esetleges szankciókból fakadó következményeket is. Az oroszokkal megkötött megállapodást semmilyen sürgősségi indok nem magyarázza – derült ki az állásfoglalásból.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik