Michael Turner, a NATO parlamenti közgyűlésének elnöke szerint a NATO-nak nyitottnak kell lennie új országok csatlakozására. A szervezet tavaszi ülésszakának második napján, vasárnap az orosz-ukrán konfliktusról, a terrorszervezetek elleni küzdelemről és a migrációs hullám okozta kihívásokról esett szó Budapesten.
Kövér László házelnök megbeszélést folytatott a parlamenti közgyűlés elnökével, Hende Csaba honvédelmi miniszter és Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az ülésszakra érkező Alexander Vershbow NATO-főtitkárhelyettessel tárgyalt.
Támogatják a nyitást
A NATO bővítésének fontosságát hangsúlyozta az atlanti szervezet parlamenti közgyűlésének elnöke. Michael Turner a közgyűlés ülésszakához kapcsolódó sajtótájékoztatón kijelentette: a közgyűlés határozottan támogatja a NATO bővítését, mert meglátásuk szerint az stabilabbá, biztonságosabbá teszi az érintett térségeket.
Szólt arról is, hogy minden országnak jogában áll szabadon dönteni a saját jövőjéről, félelem és nyomásgyakorlás nélkül. Ukrajna is maga dönthet a sorsáról, anélkül, hogy bárki befolyásolná, és a demokratikus Ukrajna nem jelent fenyegetést senkinek, így Oroszországnak sem – mondta. Hozzáfűzte: amit Oroszország tesz az ukrajnai konfliktus ügyében, az a nemzetközi jog megsértése.
A közgyűlés elnöke a déli régióval kapcsolatban arról beszélt, hogy Európának és Észak-Amerikának együtt kell működnie az Iszlám Állam és más terrorszervezetek elleni küzdelemben.
Balla Mihály (Fidesz), a közgyűlés magyar delegációjának vezetője szintén a NATO-bővítés jelentőségét hangsúlyozta, és azt mondta, a tervek szerint erről hétfőn határozatot fogad el a közgyűlés.
Mikola: Oroszország nem adta fel
A közgyűlés politikai bizottságának ülésén Mikola István, a Külgazdasági és Külügyminisztérium biztonságpolitikai és nemzetközi együttműködésért felelős államtitkára közölte: az elmúlt másfél év drámai eseményei új helyzetet teremtettek, rendszeresek a provokatív fejlemények a NATO határainál és gyakori a minszki tűzszünet megsértése. Úgy tűnik, Oroszország nem adta fel a törekvéseit a térség destabilizálására, az ukrán válság eszkalálására – mondta.
A német Jürgen Trittin (Szövetség ’90/Zöldek) kérdésére Mikola István hangsúlyozta: Magyarországot nagyon érzékenyen érinti az ukrajnai konfliktus a közös határszakasz és a kárpátaljai magyar kisebbség miatt.
Prioritások
Kövér László a Michael Turnerrel tartott találkozón kiemelte, hogy Magyarország kiegyensúlyozott szövetségesi politikát folytat, és a magyar külpolitika egyik prioritásának nevezte az euroatlanti integrációt. Szilágyi Zoltán, az Országgyűlés sajtófőnökének tájékoztatása szerint a házelnök kitért arra, hogy Magyarország mind a négy, a NATO-tagságra jelenleg pályázó ország – Bosznia-Hercegovina, Montenegró, Macedónia és Grúzia – csatlakozási törekvéseit támogatja, mivel az Európai Unió és a NATO bővítése az európai stabilitást szolgálja.
Migráció
Kövér László és Michael Turner megbeszélésén szóba kerültek a migrációs hullám okozta kihívások a mediterrán térségben és a Magyarország szárazföldi határainál, továbbá a 200 ezres kárpátaljai magyarságot is súlyosan érintő ukrajnai helyzet.
Hende Csaba honvédelmi miniszter megbeszélést folytatott Alexander Vershbow NATO-főtitkárhelyettessel, aki a NATO parlamenti közgyűlésének hétfői plenáris ülésére érkezett Budapestre. A tárcavezető a Honvédelmi Minisztérium közleménye szerint tájékoztatta a főtitkárhelyettest a NATO tavaly szeptemberi walesi csúcstalálkozója döntéseihez kapcsolódóan az atlanti szervezetnek tett magyar felajánlások helyzetéről, az Iszlám Állam elleni nemzetközi katonai koalícióban történő magyar részvételről és a honvédelmi költségvetés jelentős növeléséről.
Szijjártó: alkalmazkodni és reagálni kell
Szijjártó Péter a NATO amerikai főtitkárhelyettesével folytatott tárgyalása után kijelentette: az atlanti szervezetnek alkalmazkodnia kell a megváltozott viszonyokhoz, reagálnia kell a keleti és déli biztonsági kihívásokra. A miniszter elmondta, a magyar kormány fontosnak tartja, hogy a NATO minél előbb alkalmazni tudja a tavaly szeptemberi walesi csúcsértekezleten elfogadott készenléti akciótervet, és létrejöjjenek a gyors és érdemi reagálásra alkalmas erők. Magyarország egy katonai századdal hozzájárul ehhez a két nap alatt bevethető haderőhöz – tette hozzá.
Szijjártó Péter közölte, az ország érdekelt abban, hogy a szövetség más keleti tagállamokhoz hasonlóan Magyarországon is előretolt vezetési parancsnoki pontot hozzon létre.
A NATO 1955-ben alakított parlamenti közgyűlése az atlanti szervezet konzultatív parlamentközi szervezete, amelynek a nemzeti parlamentek által delegált képviselők a tagjai. A budapesti tavaszi ülésszakon 51 ország több száz képviselője vesz részt.
