Hende Csaba arról beszélt, hogy a második világháború vége óta 70 év telt el, így a társadalmak veszélyérzete csökkent. Mindenki számára nyilvánvalóvá vált, hogy “a boldog békeidők XXI. századi eljövetele illúzió” – mondta.
Mint kifejtette: a Közel-Kelet és Észak-Afrika felől érkező menekültáradat miatt óriási migrációs nyomás nehezedik Európa keleti és déli országaira, s ez a nyugati országok számára is egyre nagyobb kihívást jelent. Felidézte, hogy Magyarország déli falvaiban idén januárban hirtelen ezrek lépték át illegálisan az országhatárt. A keleti határvidéken lakók pedig közvetlen közelről látják, hogy milyen nehézségekkel küzdenek a határ ukrán oldalán élők. Az utóbbiról úgy fogalmazott, hogy rendkívüli gyorsasággal előrejelezhetetlen fegyveres konfliktus alakult ki Magyarország közvetlen szomszédságában Ukrajnában.
A miniszter kitért arra is, hogy az Arab tavasz, a Jementől, Szírián keresztül bekövetkezett instabilitás kedvezett a szélsőségesek előretörésének, s az iszlám radikalizmus eszméit hirdető terroristák saját államot hoztak létre. Az Iszlám Állam Európát is fenyegeti – emelte ki Hende Csaba, megjegyezve: fel kell készülni arra, hogy a terroristák további merényletek akarnak végrehajtani Európában.
“A védelmi szférát meg kell erősíteni”
A honvédelmi miniszter kiemelte: a klímaváltozás nyomán is újabb biztonsági kihívásokkal kell szembenézni. A jemeni, illetve a szíriai konfliktushoz is nagyban hozzájárult, hogy a szélsőséges időjárás nyomán nőtt az aszály, csökkentek a termőterületek, krónikussá vált a vízhiány, s a növekvő nyomor még inkább kiélezte a társadalmi feszültségeket.
“A biztonsági környezetünkben bekövetkezett jelentős romlást komolyan kell venni” – fogalmazott a miniszter, kiemelve: a gazdasági válság nyomán alulfinanszírozottá vált védelmi szférát meg kell erősíteni. A miniszter szerint az új kihívásokra a NATO mostanáig jól reagált, a trasztatlanti szövetség erősebb lett. A tavalyi walesi NATO-csúcson olyan döntések születtek – mint például a tagállamok védelmi költségvetésének növelése – amelyekről korábban vitázni sem lehetett – tette hozzá Hende Csaba, leszögezve: Magyarország maradéktalanul végrehajtja a NATO-csúcson tett vállalásait.
„Putyin csal, játszmázik”
Az előadás után Hollandia képviselője aggodalmát fejezte ki Orbán Viktor magyar miniszterelnök “orosz elnökkel való viszonya miatt”. Mint megjegyezte: Vlagyimir Putyinról bebizonyosodott, hogy “csal, játszmázik”, nem lehet rá NATO-barátként tekinteni. Emiatt a holland képviselő szerint kérdéses Magyarország hozzáállása az ukrán válsághoz.
Erre reagálva Hende Csaba leszögezte: a szolidaritást katonai erővel lehet demonstrálni. Ezt pedig Magyarország a közelmúltban tartott litván hadgyakorlaton is bizonyította, ahol azt gyakorolták, hogyan kell fellépni egy Litvániát kelet felől érő támadás esetén.
A döntő kérdésekben nincs és nem is volt különbség Magyarország és a többi NATO tagállam álláspontja között – szögezte le a miniszter. Hollandia képviselőjének Hende Csaba azt mondta: ha ettől eltérő momentumot fedezne fel a magyar kormány-, illetve a magyar védelmi politikában, jelezze és vitassák meg nyíltan.
A NATO parlamenti közgyűlésének tavaszi ülésszaka vasárnap a civil és biztonsági, továbbá a politikai bizottság tanácskozásával folytatódik, majd hétfőn plenáris üléssel zárul.
