Meggondolta magát a szaktárca. A Btk. legfrissebb módosítójában már nem szerepel a hálapénz elfogadásának törvényi háttere, vagyis az a passzus, amely szerint nem lett volna bűncselekmény, ha az egészségügyi dolgozó utólag fogadja el a juttatást, amellyel a beteg valóban elégedettségét, háláját fejezi ki. Az ugyanakkor bűncselekmény lett volna, ha az orvos az egyébként ingyenes ellátást valamilyen juttatáshoz kötné. Az Igazságügy Minisztérium a Pénzcentrummal közölte, hogy a kormány által elfogadott és az Országgyűlés elé került tervezet – a lefolytatott társadalmi és szakmai vitát követően – a nevezett módosítást nem tartalmazza. A Pénzcentrum nem tud társadalmi vitáról.
A Magyar Rezidensszövetség többször kikelt a hálapénz legalizálása ellen. A szövetséget már az ötlet is megdöbbentette, hogy 25 évvel a rendszerváltás után törvényesítenék a kommunista gondolkodás által kitermelt megalázó hálapénzrendszert, amely elűzi az egészségügyben dolgozókat Magyarországról. A rezidensszövetség felmérései szerint a magyar egészségügyben dolgozók többsége nem akar a hálapénz által fertőzött rendszerben gyógyítani. “Egy biztos, hogy mi nem tudunk és nem akarunk ebbe a hálapénzes rendszerbe beleszocializálódni. Nem akarunk, nem tudunk némák, így cinkosok lenni önmagunk, betegeink megalázásában, kizsákmányolásában”.
A szövetség elnöke korábban azt mondta, egy kezdő orvosnak nettó 300 ezer, egy szakorvosnak 500 ezer, egy adjunktusnak 600 ezer, egy főorvosnak 700 ezer forintot kellene keresnie, hogy ne fogadjon el hálapénzt és az országban maradjon. Dénes Tamás jelezte, olyan javaslatban bíznak, amely garantálja az egészségügyben dolgozók bérének elfogadható szintre növelését és onnantól kezdve minden hálapénz elfogadása bűncselekmény.
A minap a Magyar Orvosok Szövetségének (MOSZ) elnöke azt mondta, a szakma elutasítja a tervezett szakorvosi béremelés lehetséges feltételeit. Bélteczki János szerint ha ezt mégis bevezetik, akkor tovább nő majd az elvándorlás. Mint mondta, abban mindenki egyetért, hogy az egészségügy egyik “rákfenéje” a hálapénz, ám jelenleg sajnos “ez tartja életben a rendszert”.
A magyarországi orvosfizetések mértéke körülbelül a tizede a nyugati béreknek, egy jelentős emeléssel elvárható lenne, hogy a paraszolvencia kérdése akár büntetőjogi kategóriába kerüljön – tette hozzá. “Amíg ez nem teljesül, és a tervezett béremelést – amelynek a sejthető mértéke nettó százezer forint körül lesz – több lépcsőben, bérkiegészítésként akarják beépíteni a fizetésekbe, addig nem várható el a hálapénz visszautasítása, de az ellenőrzés sem kivitelezhető”.
Szerinte a “röghöz kötés” a rezidensek esetében elfogadható. Az itthoni munkavégzés lehet az ösztöndíj feltétele, de tíz-húsz éve a szakmában dolgozó orvosoknál nem, hiszen ők már “bőven ledolgozták a képzési idejüket”. Ha ilyen feltételek mellett történik majd a béremelés, “hatalmas sértettséget válthat ki az orvosokból”, így pedig nemhogy csökkenni fog az elvándorlás mértéke, hanem a jelenleginél is magasabb lehet – mondta a MOSZ elnöke.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kutatása szerint tavaly 8,3 milliárd forintot költöttek paraszolvenciára az emberek, 1998-ban ugyanez az összeg 3 milliárd forint volt, ami reálértéken 18 százalékos növekedést jelent. Némileg árnyalja képet, hogy bár a hálapénz átlagos forintértéke évről évre nő, aránya azonban az egészségügyi kiadásokból csökken (2010-ben 5,1% volt, 2013-ban 4,6%). A felmérés szerint a házi- és szakorvosok egy-egy alkalommal 3000 forintot kapnak átlagosan, míg a kórházban dolgozó orvosok 10 000 forint feletti összeget. A legkisebb összeg az ápolóknak,orvosi asszisztenseknek, műtősöknek jut; ők alkalmanként átlagosan 2000 forintot tehetnek zsebre.
