2015 áprilisában a felnőtt lakosság 46%-a választotta azt az idegenellenesnek tekinthető állítást, hogy az országba menedékkérő be ne tehesse a lábát. A megkérdezettek 9%-a tekinthető idegenbarátnak, akik szerint minden menedékkérőt be kell fogadni, és 45%-uk mérlegelő a menedék nyújtásának, illetve megtagadásának kérdésében.
A TÁRKI 1992 óta végzett kutatásai alapján 2015 áprilisában csúcsra ért az idegenellenesek aránya, amelynek mértéke a kezdeti gyors növekedés (1992–1995) után előbb ingadozott (1996–1998, 1999–2001), majd 2002 óta 2011-ig kisebb ingadozásokkal (24–33%) meglehetősen stabil volt.
2012-ben a korábbi évekhez képest nőtt az idegenellenesek aránya, és 2013 után 2014-ben is magasabb maradt, mint amilyen a 2000-es évek átlaga volt, majd 2015 áprilisában a 2001-es csúcsértéket (43%) is meghaladta.
A mérlegelők körében a legmagasabb az arab nemzetiségűek (94%), a legalacsonyabb a határon túli magyarok (7%) visszautasítottsága. Az arabokénál alig alacsonyabb a cigányoké/romáké, de 70–80% felett van a kínaiak, az afrikaiak és a románok elutasítottsága is.
Még a viszonylag ártalmatlannak tekinthető pirézeket is elutasítja a mérlegelők 60%-a. A piréz egyébként egy fiktív etnikum, a Tárki 2006-os, idegenellenességet vizsgáló felmérésében bukkant fel először, a közvélemény-kutató cég azt vizsgálta, hogy velük szemben is megjelenik-e az elutasító attitűd.
Az átlagosnál magasabb az idegenellenesség mértéke a Jobbik és az MSZP szavazói, illetve a nem szavazók körében, és azok között, akik úgy érzik, hogy rossz anyagi helyzetben vannak, vagy ennek romlásától tartanak, továbbá a dél-dunántúliak, a munkanélküliek és a 40–50 évesek körében.
Mint minden korábbi adatfelvételnél, most is a felsőfokú végzettségűek körében a legalacsonyabb az idegenellenesség mértéke (főiskolát végzettek 35%-a, egyetemet végzettek 20%-a).
