Lehet hasznos a halálbüntetés különböző dimenzióiról szóló vita, politikai hiba azt elutasítani – mondták az állami rádióban megszólaltatott elemzők csütörtökön reggel.
Arra a kérdésre, hogy miért tabutéma a halálbüntetésről szóló vita az Európai Unióban, Nagy Attila Tibor, a Méltányosság Politikaelemző Központ elemzője azt mondta: az EU szerződései és emberi jogi egyezmények kizárják ennek lehetőségét. Ugyanakkor Franciaországban az ottani szélsőjobb is foglalkozik a kérdéssel: a Nemzeti Front a párizsi terrorcselekmények után dobta be a halálbüntetés témáját, amiről népszavazást is tartana, ha kormányra kerülne.
Lánczi Tamás, a kormányközeli Századvég vezető elemzője szerint Európa országaiban az elit ellenzi, az átlag európai ember támogatja a halálbüntetést. Szerinte az elit abban érdekelt, hogy ez a vita ne kerüljön felszínre, mert saját választóikkal szemben kellene politizálniuk.
Nagy Attila Tibor elmondta: nem tartja ördögtől valónak, hogy a halálbüntetés hasznosságáról vagy haszontalanságáról, erkölcsi és más dimenzióiról vitázzanak Magyarországon. Pártpolitikai szempontból viszont kontraproduktív lehet, ha kiderül, hogy az Orbánék által kezdeményezett vita ellenére sem lehet megváltoztatni a vonatkozó jogszabályokat. Emiatt kérdés, hogy mi értelme a vitának, bár lehet olyan vetülete is, mely szerint a Fidesz azt akarja bizonyítani, hogy érti a lakosság „igazságérzetét”.
Lánczi szerint ha a választók megérzik, hogy el akarják venni tőlük annak lehetőségét, hogy valamiről nyíltan beszéljenek, az egyrészt nem demokratikus, másrészt azok malmára hajtja a vizet, akik a legradikálisabb megoldásokat szorgalmazzák a kérdésben. Ugyanakkor azt mondta: hiba lenne a parlamentben lefolytatni a vitát, de lehet erről beszélni a médiában, egy konzultáció keretében vagy bárhol.
