„Döbbenet, mit csinál Orbán 2018-ért cserébe”

A Jobbik 2010-ben került be a Parlamentbe, azóta a szélsőséges párt az ellenzék vezető ereje lett, sőt, már a Fideszt szorongatja. A Tárki legfrissebb felmérése szerint a kormánypártok szavazótábora a januári 24 százalék után, áprilisban 23 százalék volt, a pártválasztók körében 41-ről 38 százalékra csökkent, ugyanez a Jobbiknál a következő: táboruk a teljes népességen belül 12 százalékról 14 százalékra, a pártválasztók körében pedig 21-ről 24 százalékra nőtt január és április között.

2010 óta megy a másolás

A Csurka István és a MIÉP köpenyéből kibújt Jobbik a 2010-es választásnak a „Radikális változás” programmal vágott neki, közel kilencven oldal. Ebben olyan dolgokat követelnek, amelyekről az elmúlt húsz évben senki nem beszélt, vagy ha beszélt is, a megvalósításán soha nem gondolkodtak. Egészen addig, amíg a Fidesz kétharmados győzelmet nem aratott. Tulajdonképpeni program nélkül győztek (a szlogenek szintjén megrekedt anyagban írják le például a tíz év alatt egymillió új munkahelyet), és elkezdték megvalósítani a Jobbik követeléseit.

• Új alkotmány: a Jobbik népszavazással megerősített új alaptörvényt sürgetett, benne Szent Korona-tannal, keresztény gyökerekkel. A Fidesz pedig megalkotta az új Alaptörvényt, 2011-ben írta alá az akkori köztársasági elnök és 2012. január 1-jétől hatályos. Van benne Szent Korona („Tiszteletben tartjuk történeti alkotmányunk vívmányait és a Szent Koronát, amely megtestesíti Magyarország alkotmányos állami folytonosságát és a nemzet egységét.”) és keresztény múltra való utalás is („Elismerjük a kereszténység nemzetmegtartó szerepét.”). Népszavazás nem volt.
• A kettős állampolgárság: a Jobbik azt tűzte zászlajára, hogy „minden magyar állampolgártól származó személynek legyen joga a magyar állampolgárságra.” A Fidesz állampolgárságot adott a határon túli magyaroknak, sőt, szavazati jogot is, az országos listát állító pártokra ők is szavazhattak. Semjén Zsolt a 150 ezredik honosítási okirat átadásakor azt mondta, azzal, hogy lehetővé vált a határokon túl élő magyarok számára a magyar állampolgárság felvétele, „Szent István országépítő nagy műve folytatódik”.
• Keletre menni: átolvasva a Jobbik 2010-es programját, a külpolitikai hangsúlyáthelyezés az egyik legfontosabb elem. „Az egyre jobban erősödő külpiacokat, valamint jelentős tőkeexportőrnek számító keleti országok (Kína, India, Oroszország, Törökország, Kazahsztán, Indonézia) kínálta lehetőségeket az ország vezetése nem aknázta ki, és komoly lépéseket sem tett ebbe az irányba” – írják. A Fidesz válasza erre a Keleti Nyitás volt, Orbán Viktor a fenti országok mindegyikében volt már, Szijjártó Péter külügyminiszter pedig lassan már Keleti Nyitás-ügyi miniszterré válik.

Beleállni a halálbüntetésbe

A Jobbik már 2010-ban nyíltan kimondta: „legsúlyosabb életellenes bűncselekmények esetében visszavezetjük a halálbüntetés lehetőségét, vállalva az ezzel járó nemzetközi szerződések újragondolását”. A Fidesz ekkor még csak annyit mondott, hogy szigorítanák a Büntető törvénykönyvet (megtörtént) és többször alkalmaznák a tényleges életfogytig tartó büntetést. E mellé pedig bevezették a három csapás törvényt is.

A Fidesz háza táján sokáig csönd volt a halálbüntetést illetően, ha néha szóba is hozták, az mindig a kampányhoz kapcsolódott. A 2014-es választások előtt három nappal egy vidéki fórumon azt mondta, hogy „a társadalomnak ahhoz a részéhez tartozom, amelyik visszaállítaná a halálbüntetést”. Még 2014 májusában a miniszterelnök elejtett egy fél mondatot, amikor kijelentette, hogy „a halálbüntetés megérne egy misét”, de akkor nem lett folytatása a dolognak.

Aztán sokáig semmi, amíg egy trafikban brutálisan meg nem gyilkoltak egy fiatal lányt. Ezt követően Orbán Viktor mondta azt, hogy nincs elég visszatartó ereje a tényleges életfogytiglani büntetetésnek és a három csapásnak, a halálbüntetés visszaállítását napirenden kell tartani. Európa kiakadt, a koalíciós mikropárt KDNP nem érti, az ellenzék elítéli az egészet.

Orbán Viktor pécsi látogatása
Fotó: MTI/Sóki Tamás

Ezt mind 2018-ért

Kormánypárti forrásaink értetlenül állnak a halálbüntetés közbeszéddé emelése előtt, váratlanul érte őket Orbán pécsi bejelentése. „Döbbenet, mit meg nem tesz Orbán 2018-ért cserébe” – véli a névtelenséget kérő képviselő, utalva ezzel a már korábban említett fideszes népszerűségvesztésre, illetve a Jobbik közeledésére. „Keresztény-konzervatív emberként többen is ellenezzük az egészet, erről nem szabadna vitázni” – mondja egy másik forrásunk. A Hír24 riporterei is találkoztak ilyen emberrel a Parlamentben, forrásaink szerint pedig ha tényleg komolyan gondolja Orbán a halálbüntetést, akár szakadhat is a frakció, az általunk megkérdezett képviselők pedig a KDNP-hez ülnének át.

„A halálbüntetésről nagyon egysíkú lenne a társadalmi vita, hiszen rengetegen rávágnák gondolkodás nélkül – főleg a kaposvári szörnyű tragédia után –, hogy állítsák vissza. De felelősen gondolkodó, európai miniszterelnök ezt nem gondolhatja komolyan, és talán nem is gondolja” – összegezte forrásunk.

„2018 még messze van, ha ez kampánytéma, akkor tényleg nagy a baj, ha viszont nem kampánytéma, akkor talán még nagyobb” – tette hozzá másik beszélgetőpartnerünk.

A Jobbik miatt – de feleslegesen?

A Jobbik ügyeivel a kormányfő időt nyerne, hogy megállítsa a Fidesz lejtmenetét, egyre nyilvánvalóbb belső válságát – írja a Policy Agenda, a párt a veszprémi, tapolcai választások után lépéskényszerbe került, meg kell mutatnia, hogy képes a politikai innovációra, ki tud törni a mostani helyzetből. A Jobbik elnöke szerint Orbán az ő kottájából játszik, amikor a halálbüntetésről beszél, ő igennel szavazna a kérdésben, de a miniszterelnököt nem tartja hitelesnek.

Lattmann Tamás nemzetközi jogász szerint teljesen felesleges a halálbüntetésről vitázni, állítja, az alaptörvény értelmében nem lehet népszavazást kiírni olyan témákban, amelyek hatályos nemzetközi szerződésből fakadó kötelezettséget érintenek, márpedig a halálbüntetést ilyen egyezmények tiltják.

Megjósolni sem lehet, hová fut ki a Fidesz és Orbán halálbüntetéses ötlete és a párt Jobbikkal való viszonya, mindenesetre, ha ez így folytatódik, a kormánypárt a bal-jobb skálán akár helyet is cserélhet a Jobbikkal, ami mindenképpen a radikális párt zsugorodásával járna.

Kerestük Vona Gábort is, hogy megtudjuk, mit szól a Fidesz nyomulásához, de csak Mirkóczki Ádámmal, a párt szóvivőjével tudtunk beszélni.

Azzal, hogy a Fidesz megvalósítaná a programpontjaikat, Mirkóczki nem ért egyet, szerinte a kormánypárt csak kommunikációs szinten nyúl a jobbikos elemekhez, „azt is dilettáns módon teszi”, mondta. „A Fidesz csak a népszerűségvesztés miatt hozta elő a halálbüntetést, a Jobbik szerint ugyan helye van ennek a vitának, kormányra kerülésünk esetén azonban széles körű társadalmi vita előzné meg az erről szóló népszavazást.”

A Fidesz szélsőjobbra való bekacsintása (és ott szavazók szerzése) Mirkóczki szerint a tettekben nem valósul meg, „nincs bennünk aggodalom ezzel kapcsolatban”. Szerinte a már korábban említett programjuk még mindig aktuális, „sőt, aktuálisabb, mint valaha”. (Ugyanakkor pártját és szavazótáborát nem tartja szélsőjobboldalinak.)

„Annak pedig én örülnék a legjobban, ha valódi vita folyna a halálbüntetésről” – zárja.

Időközben Vona Gábor is jelentkezett, frissítjük a cikket. A pártelnök szerint az emberek már nem bal-jobb skálában gondolkodnak, sokkal inkább meghatározó az szerinte, hogy ki képvisel XX. századi és ki XXI. századi politikát. Előbbihez tartozik a Fidesz és az MSZP, utóbbihoz a Jobbik és az LMP, bár „biztos, hogy tízből kilenc kérdésben nem értünk egyet”. „A Fidesz felvehet jobbikos témákat, de ez nem fog működni, mert a kormánypártnál óriási a hitelességi deficit” – mondta Vona.

Ha már XXI. századi politika, rákérdeztünk, hogy a halálbüntetést XXI. századi megoldásnak gondolja-e a pártelnök. „Lehet, hogy XXI. századi, nem tudom. Mindenképpen felvet jogi, politikai és erkölcsi aggályokat a kérdés, de éppen ezért erről egy széles körű társadalmi vitát kell lefolytatni” – véli a pártelnök.