Trócsányi László elmondta: a 2011-ben elfogadott alaptörvény már tartalmazza tradícióinkat, a kereszténység és a nemzet értékeit, de nem euroszkeptikus. Az uniós tagállamok közül a magyar hivatkozik legtöbbször Európára – tette hozzá.
Kitért arra, hogy az alapjogok terén az egyéni szabadságjogok mellett a közösségi szemléletet is hangsúlyozza az alaptörvény, így a többi között a tulajdonnal járó társadalmi felelősséget, továbbá felelősséget vállal a határon túli magyarokért, követve a gondoskodó anyaország modelljét, ami nem idegen az uniótól, hisz többek között Spanyolország és Portugália is alkalmazza.
Kiemelte: az alkotmányos identitás érvényesüléséhez az kell, hogy a társadalom ugyanolyan fontosságot tulajdonítson az alkotmánynak, mint annak megalkotói. Trócsányi László szerint hosszabb idő kell ahhoz, hogy eldőljön, mi válik az alkotmányos identitás részévé. Az erős identitás azonban nem jelenti a változás elutasítását – mondta a miniszter.
Martonyi János egyetemi tanár, a második Orbán-kormány külügyminisztere előadásában azt hangsúlyozta, hogy a magyarok alapvetően Európában érzik otthon magukat, és nem akarnak Ázsiába menni. A szakember szerint az identitást a kötődés határozza meg, amely sokféle lehet.
Véleménye szerint, ha meg szeretnénk találni az európai identitást, “Európa lelkét”, akkor tiszteletben kell tartani a többszörös identitásokat, a nemzeti identitást alkotmányos és kulturális értelemben egyaránt, beleértve a nemzeti kisebbségeket is. Továbbá ezekhez a többszörös identitásokhoz egy többszintű demokráciának kell kapcsolódnia – mondta Martonyi János.
Az alaptörvény elfogadásának negyedik évfordulója alkalmából rendezett nemzetközi konferencia második napján, pénteken, inkább politikai jellegű témák kapcsán felszólal a rendezvény fővédnöke, Orbán Viktor miniszterelnök, Kövér László, az Országgyűlés elnöke és több külföldi előadó.
