Az igazságügyi miniszter annak kapcsán nyilatkozott, hogy csütörtökön a tárca vezetőjeként tájékoztatta a parlamenti frakciók képviselőit a minisztériumban zajló, a polgári, a büntetőjogi és a közigazgatási perrendtartással kapcsolatos jogalkotási munkáról.
A tárcavezető hangsúlyozta, hogy az új polgári törvénykönyvet az előző ciklusban elfogadta az Országgyűlés, azonban a perrendtartás szabályait még egy 1952-es törvény szabályozza. Ebben a helyzetben a kormány az igazságügyi tárca előterjesztése alapján már elfogadta a polgári perrendtartás koncepcióját, ami alapján megkezdődhet a kodifikáció és az év végére elkészülhet a normaszöveg is. Vagyis jövőre kerülhet a parlament elé a jogszabály – ismertette a folyamatot a miniszter.
Becsatlakozó károsultak
Hangsúlyozta: az eljárás felgyorsítása érdekében egyrészt a perelőkészítés szabályain változtatnának, illetve megkönnyítenék a csoportpereket.
Ez utóbbi azt jelenti, hogy a már zajló perekre rácsatlakozhatnának egyéb károsultak is, és nem kellene új eljárást kezdeményezniük. Ennek szükségességét a többi között megmutatták a devizahiteles ügyek, de ily módon akár egy 20 ezer forintos kár esetében is érdemes lehet majd perelni – sorolta a példákat a tárcavezető.
Végül hangsúlyozta: azért egyeztetett a parlamenti pártokkal, mert a jogszabályok döntően meghatározzák a jogászi hivatásrendek, a bírók, ügyészek, ügyvédek működését, de a peres felek szerepét is.
