A Borsod Online adott hírt arról, hogy egy pedagógus Facebook-bejegyzése szerint kamerák figyelik a tanárokat a közelebbről meg nem nevezett iskolában. „Miért nem lehet minket autonóm, felnőtt emberként kezelni, és miért azt kell feltételezni rólam mint munkavállalóról, hogy ab ovo csaló gazember vagyok? Miért kell méltatlan és méltánytalan helyzetbe kényszeríteni minket? Miért kell megalázni és megnyomorítani az egyébként is megroppant gerincű pedagógusokat? Igen, már kétszer is beleöltöttem a nyelvem a kamerába. Szánalmasan infantilis és ostoba dolog, de attól tartok, egyszer megállok az aula közepén és artikulátlanul ordítani fogok, akkor meg elvisznek rohamkocsival. Marad a nyelvöltögetés” – idézi a tanár posztját a megyei hírportál.
A lap által megkérdezett megyei szakszervezeti vezető elmondta, hallott már kártyás rendszerről, de ez főként azokban az iskolákban szokás, ahol a diákok szeretnek tanítási időben kilógni. Bodolay Zoltán, a Pedagógusok Szakszervezete megyei elnöke szerint a rendszer nem a pedagógusok, hanem a tanulók ellenőrzését szolgálja. Ugyanakkor hozzátette: a pedagógusok munkája nem olyan, mint az orvosoké, vagy az esztergályosoké, a tanárokat értelmetlen feleslegesen bent tartani az intézményben. A 32 órás szabályt egyébként azért találták ki, hogy a pedagógusok számára ne kelljen túlóra-, vagy helyettesítési díjat fizetni – mondta a szakszervezeti elnök.
Bodolay Zoltánnak tudomása van olyan túlkapásokról, hogy egy szakközépiskolában például az igazgató nem 32, hanem 36 óra bent tartózkodást rendelt el, teljesen szabálytalanul. Más iskolákban pedig az igazgató arra törekszik, hogy egy forint túlóradíjat se kelljen kifizetni. Ezt azért alkalmazhatják, mert hiába dolgozik így többet egy tanár heti 32 óránál, nem marad nyoma papíron.
Többet dolgoznak a tanárok, mint korábban
A Pedagógusok Szakszervezete munkaidő-felmérése szerint a tanárok többségének nem változott vagy javult az életminősége a pedagógus-életpályamodell bevezetése óta, de többet kell dolgozniuk, mint korábban. A pedagógusok 90 százaléka több időt tölt munkával, mint az életpálya, illetve az ahhoz kapcsolódó új munkarend 2013-as bevezetése előtt; 9 százalékuk ugyanannyit dolgozik, mint eddig, és mindössze 1 százalék jelezte a munkaterhek csökkenését.
A válaszadók 86 százaléka számolt be arról, hogy az új rendszerben gyakrabban tapasztalja a kimerültség és a fáradtság jeleit, sőt 56 százalék még különféle egészségügyi és mentális problémák kialakulását is az új munkarend számlájára írja.
