„Az országnak nem közepes gimnazistákra, hanem jó szakemberekre van szüksége” – idézi a 444 Orbán Viktort, aki ősszel beszélt arról, hogy 2015-ben a szakmunkásképzést helyezik előtérbe a gimnáziumi oktatás helyett.
A Magyar Tudományos Akadémia tanulmányából kiderült, hogy rendkívül káros a terv – „a tervezett reformok a többre és jobbra törekvő családok százezreit fosztanák meg az anyagi boldogulás és a munkában való kiteljesedés lehetőségétől”, áll az anyagban, amely azzal foglalkozik, hogy milyen hatása van annak, ha érettségi helyett szakmunkás képesítést szereznek a fiatalok.
Már a tanulmány elején kiderül, hogy hamisak a kormány alapfeltevései. Nem igaz, hogy a rendszerváltás után visszaszorult volna a középfokú szakképzés, érettségivel pedig igenis könnyebb elhelyezkedni és többet lehet keresni, mint szakmunkás végzettséggel. A döntéshozók teljesen félreértik a példaként említett szakképzési rendszereket, például Németországét, ahol a tanulók lényegesen több közismereti képzést kapnak és így sokkal kevésbé kötődnek a fizikai szakmunka világához.
MTI / Koszticsák Szilárd
A tanulmány szerint a kormány terve csökkenti a társadalmi mobilitást, azt, hogy ha valaki szegénységbe születik, akkor tanulással és munkával ki tudjon emelkedni onnan. A kutatók számításai szerint ha harminc százalékkal csökkentik a gimnáziumi férőhelyek számát, a gazdag családok gyerekei 3,4-szer nagyobb eséllyel jutnak érettségihez és nyolcszor több esélyük van egyetemre bejutni, mint a szegényeknek.
A rendszer átalakítása egyáltalán nem garantálna munkát és biztos megélhetést, viszont hosszú időre bebetonozná, hogy aki szegénynek születik, az is marad, aki pedig gazdag családba, az még könnyebben találjon jól fizető munkát.
A kutatás kitér arra is, hogy ehelyett mi lenne a követendő út. Lengyelországban a kötelező alapképzés, illetve a szakma megszerzéséig tartó oktatás meghosszabbításával, a korai szelekció kiiktatásával, a tanári fizetések emelésével és folyamatos, tudományosan megalapozott módszertani fejlesztéssel ugrásszerű javulást ért el és sikeresen tartja alacsonyan a korai iskolaelhagyók arányát. Ha nem erre indulunk, az súlyosan rontja versenyképességünket – állapítja meg az MTA.
