A köztársasági elnök korábban nem hagyta szó nélkül, amikor Schweitzer Józsefet a nyílt utcán lezsidózták, szidalmazták. Áder János az ország polgáraihoz írt nyílt levelében akkor úgy vélte, az inzultus ugyan „Schweitzer professzor urat érte, mégis önbecsülésünkben támadott meg minket, magyarokat. Akkor jelezte, hogy „az ilyen és ehhez hasonló, nemzetünk bármely tagját, értékét támadó tettek szégyenével” mindenkinek szembe kell néznie, a tiltakozás kevés, “nincs más választásunk: mások mocskát most nekünk kell eltakarítanunk”.
Az államfő felszólított minden jóérzésű és tiszta szándékú magyar polgárt, hogy közösen emeljünk „áthatolhatatlan lelki és szellemi falat minden rasszista, kirekesztő, öncélú gyűlölködésre okot adó megnyilvánulás elé”. Tegyük világossá: senki sem érezheti magát feljogosítva arra, hogy bárkit vallási, származási, kulturális vagy nemzeti identitásában megsértsen, megalázzon, fenyegessen vagy kirekesszen. “Aki mégis így cselekszik, az önmagát zárja ki a diktatúrák embertelen szellemiségét elutasító, szabadságszerető politikai nemzetünkből” – fogalmazott Áder János 2012-ben.
Áder János 2014-ben is nyilvánosság elé állt, akkor is az emberi méltóság védelmében. Rendkívüli sajtótájékoztatót tartott azért, mert leköpték Pásztor Istvánt, a Vajdasági Magyar Szövetség vezetőjét, a Parlament előtt. A tüntetők szidalmazták, hazaárulónak nevezték a politikust, aki Áder János meghívására vett részt az Országgyűlés alakuló ülésén.
“Akik minden emberi mivoltukból kifordulva megalázták Pásztor Istvánt, azok megalázták a Magyarországon élő kisebbségeket, a vajdasági magyarokat, a határon túl élő magyarokat, egész nemzetünket” – mondta akkor az államfő. Áder János akkor is arról beszélt, hogy nem nézhetjük tétlenül, ha bárkit vallása, származása miatt megaláznak. Szerinte minden ilyen esetben “félre kell tenni a politikai haszonlesést, ravaszkodást, méricskélést”. Egyetlen erkölcsös cselekedet lehetséges: “minden politikai nézetkülönbséget és megfontolást félretéve egy emberként állunk azok mellé, akiket emberi méltóságukban és magyarságukban megaláztak és megsértettek” – jelentette ki.
Ilyen előzmények után joggal várta a nagyérdemű, hogy a köztársasági elnök rendkívüli bejelentése ezúttal is hasonló, az emberi méltóságot érintő téma lesz. Adódott volna a lehetőség, hiszen az Áder János újévi beszéde közben született meg a kisfiú, újév első magyar újszülöttje, akire roma származása miatt a Jobbik alelnöke, Novák Előd tett rasszista megjegyzést. A pártok azonnal beindultak, Orbán Viktor miniszterelnök még nyílt levelet is kapott, de az államfő ezúttal nem ezzel foglalkozott, a hivatalán belüli Környezeti Fenntarthatósági Igazgatóság megalakulásának hírét jelentette be.
Az államfő korábbi nyilatkozatai alapján ugyanakkor joggal vélhetjük úgy, hogy az ötnapos Rácz Péter Rikárdóra is érvényesek gondolatai, vagyis senki sem érezheti magát feljogosítva arra, hogy bárkit vallási, származási, kulturális vagy nemzeti identitásában megsértsen, megalázzon, fenyegessen vagy kirekesszen. És minden ilyen esetben “félre kell tenni a politikai haszonlesést, ravaszkodást, méricskélést”. Egyetlen erkölcsös cselekedet lehetséges: “minden politikai nézetkülönbséget és megfontolást félretéve egy emberként állunk azok mellé, akiket emberi méltóságukban és magyarságukban megaláztak és megsértettek”.
