Az önbecsülésükben támadta meg a magyarokat a Schweitzer József nyugalmazott országos főrabbit ért keddi inzultus a köztársasági elnök szerint. Áder János így fogalmaz az ország polgáraihoz írt nyílt levelében, amelyet szerdán ismertetett újságírók előtt, a Sándor-palotában.
“Ez az inzultus bár Schweitzer professzor urat érte, mégis önbecsülésünkben támadott meg minket, magyarokat. Az elkövető hiába magányos és ismeretlen, az ilyen és ehhez hasonló, nemzetünk bármely tagját, értékét támadó tettek szégyenével nekünk, mindannyiunknak kell szembenéznünk” – hangsúlyozta az államfő, hozzátéve, hogy nem elég tiltakozni, “nincs más választásunk: mások mocskát most nekünk kell eltakarítanunk”.
A köztársasági elnök arra szólítja Magyarország minden jóérzésű és tiszta szándékú polgárát, hogy “emeljünk közösen áthatolhatatlan lelki és szellemi falat minden rasszista, kirekesztő, öncélú gyűlölködésre okot adó megnyilvánulás elé”. Javasolja, hogy egyszer és mindenkorra tegyük világossá: senki sem érezheti magát feljogosítva arra, hogy bárkit vallási, származási, kulturális vagy nemzeti identitásában megsértsen, megalázzon, fenyegessen vagy kirekesszen. “Aki mégis így cselekszik, az önmagát zárja ki a diktatúrák embertelen szellemiségét elutasító, szabadságszerető politikai nemzetünkből” – hangsúlyozza.
“A gyűlölet a rombolás energiája. Én az építeni akarókhoz szólok. Arra kérem minden honfitársamat, együtt emeljünk falat közös értékeink védelmében. Tegyük világossá, mondjuk el gyermekeinknek, és tegyük szóvá mindennapi életünkben: egyetlen rendes magyar ember sem áll a rombolás oldalán, ezért semmiféle közösséget nem vállalunk az ilyen és ehhez hasonló gyáva tettek magyarul beszélő ismeretlen elkövetőivel” – fejtette ki, rámutatva, hogy ki kell mondani: aki bármely okból és indokból politikai nemzetünk bármely tagját vagy közös értékét tagadja vagy meggyalázza, az önmagát gyalázza meg.
A köztársasági elnök mellett a kormány is elítélte a kedden Schweitzer József volt főrabbi elleni zaklatást. A rabbi kedden tartott hazafelé a Károly körúton, amikor egy ismeretlen férfi odalépett hozzá és szidalmazni kezdte. A férfi többek közt azt mondta a 90 éves rabbinak, hogy utál minden zsidót. „A magyar kormány a leghatározottabban elítéli, hogy inzultálták Schweitzer József világhírű tudóst, nyugalmazott országos főrabbit, a magyar értelmiség egyik legmegbecsültebb tagját” – áll a Kormányszóvivői Iroda közleményében. Közölték azt is, hogy a kormány a legszigorúbban fellép minden szélsőséges, rasszista, antiszemita megnyilvánulás ellen és mindent megtesz annak érdekében, hogy a gyűlölködő és az európai normákkal összeegyeztethetetlen hangokat visszaszorítsa és az ország valamennyi polgárát megvédi az ilyen támadásoktól.
Kedden a történelmi egyházak is elítélték a Schweitzer Józsefet ért támadást. Erdő Péter bíboros, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, Bölcskei Gusztáv püspök, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke és Gáncs Péter, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke közös közleményében együttérzését és szolidaritását fejezte ki Schweitzer Józseffel és az egész zsidó közösséggel. A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa (MEÖT) is elítélte az esetet és “szolidaritását fejezi ki a világhírű tudós professzorral és a zsidó közösséggel”. Steinbach József MEÖT-elnök és Fischl Vilmos MEÖT-főtitkár által jegyzett közlemény szerint az ökumenikus tanács megdöbbenéssel értesült arról, hogy Schweitzer Józsefet az utcán inzultálták Budapesten.
Elítélte az esetet Lomnici Zoltán a Legfelsőbb Bíróság volt elnöke, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke is, aki közleményében azt írta: elítéli és mélységesen felháborítónak tartja, hogy a tanács alapító tagját, Schweitzer József professzort a nyílt utcán inzultálták, és emberi méltóságát faji, vallási alapú kijelentésekkel súlyosan megsértették.
A pártok közül eddig csak az MSZP és a Demokratikus Koalíció adott ki közleményt az ügyben.
| Schweitzer József életútja |
| Schweitzer József 1922-ben született Veszprémben. Kisgyerekként került Budapestre, 1940-ben a Pesti Izraelita Hitközség Reálgimnáziumában érettségizett. A második világháború idején munkaszolgálatra hívták be, majd Budapesten bújkált. 1946-ban szerzett bölcsészdoktori diplomát az akkori Pázmány Péter, a mai ELTE Bölcsészettudományi Karán. 1947-ben avatták rabbivá. 1948 és 1981 között Pécsett volt főrabbi. 1981-ben lett a Budapesti Izraelita Hitközség főrabbija, mely tisztséget 1985-ig töltötte be. Ekkor az Országos Rabbiképző Intézet igazgatói tisztségére nyert kinevezést, e minőségében teljesített szolgálatot 1997-ig. Felekezete a neológ hitközségek országos főrabbijává választotta. A volt főrabbi az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának címzetes egyetemi tanára, a Károli Gáspár Református Egyetem és a New York-i Jewish Theological Seminary díszdoktora. Kitüntették többek közt a Magyar Köztársaság Tisztikeresztjével és Érdemérmével, Széchenyi-díjat kapot egyetemi oktatói és irodalmi munkásságáért 1997-ben, Pázmány-díjat 2001-ben egyetemi oktatói és közéleti tevékenységéért. Tagja a Francia Köztársaság Becsületrendjének, valamint 2003 óta Budapest díszpolgára. Több nemzetközi zsidó-keresztény társaság, illetve tudományos társaság tagja. |
Egy nappal korábban a nol.hu riporterét támadták meg, aki éppen a taxis tüntetésről tudósított. Szidalmazni kezdték, leköpték, lezsidózták, lökdösték, majd a köztévé stábjával kezdtek veszekedni, de őket már nem fenyegették. A Népszabadság feljelentést tett a történtek miatt. Hétvégén pedig a székesfehérvári zsidó temetőt gyalázták meg. Az elkövetők előzetesen sablonokat készítettek és ezek segítségével fújták fel a sírokra és a ravatalozóra gyalázkodó feliratokat.
