Mocsonaki László, a szervezet elnöke hétfői budapesti sajtótájékoztatóján azt mondta: gyakorlatilag nincs prevenciós munka Magyarországon, a létező kezdeményezések “csak egy napra szólnak”, a statisztikák szerint ez év első felében többen haltak meg AIDS-ben, mint tavaly.
Úgy véli, negatív üzenet az is, hogy a nemzeti AIDS-munkacsoport tavaly decemberi megalakulása óta nem történt érdemi munka, azon az ülésen megtárgyalták ugyan a grémium munkatervét, de azt már nem bocsátották társadalmi vitára és el sem fogadták. Magyarországnak nincs egy a területhez kapcsolódó szakmapolitikai programja – jelentette ki Mocsonaki László.
A szervezet elnöke szerint a magyar egészségügyi ellátórendszerben dolgozók sem kellően tájékozottak HIV-AIDS-ügyben, gyakran utolsó stádiumú betegek kerülnek be az ellátásba. Hozzátette: ezen a területen nem történtek hatékony lépések, hogy ezek a szakemberek felkészültek, tájékozottak legyenek, és képesek legyenek időben felismerni a betegséget és a tüneteket. Mocsonaki László szerint visszaüt az, hogy nincs átfogó HIV-prevenciós stratégia, hiszen a tavaly erre a célra kiosztott 15 millió forint nem elég a hatékony megelőzési tevékenységre, ez a terület a perifériára szorult.
Fotó: MTI/EPA
A fórum elnöke azavai szerint a HIV-AIDS-prevencióval foglalkozó civil szervezeteknek rá kellene bírniuk a kormányzatot, hogy hatékony szakmapolitikai programja legyen Magyarországnak, és hogy erőforrásokat biztosítson erre a területre, mert gyakorlatilag most “a semmittevés és a hallgatás jellemzi” a prevenciót. Hatékony HIV-AIDS-stratégiára lenne szükség, amelynek a szakemberek és a civilek összefogásán kell alapulnia – tette hozzá.
Pozitívumként említette, hogy már vidéken is van lehetőség kezelésre ambuláns ellátás keretében: Miskolcon, Debrecenben és Pécsett várják a szűrésre jelentkezőket.
Földi Ágnes, a Civil AIDS Fórum munkatársa ismertette azt a pályázatot, amely a megelőzésben nyújt segítséget.
Ismertetése szerint a norvég civil támogatási alaptól nyertek el 67 555 eurót (20 millió 700 ezer forintot) arra, hogy öt nagyvárosban prevenciós tevékenységet végezzenek, elsősorban az intravénás droghasználók, a “szexmunkások” és a meleg közösségek tagjai körében.
Földi Ágnes elmondta, a Civilek a megbélyegzés ellen elnevezésű, 18 hónapig tartó program az idén szeptemberben indult, célja, hogy a HIV és AIDS területén tapasztalható krízisállapotot felszámolják, és a legnehezebben elérhető célcsoportokat bevonva hatékonyabban, az igényekre jobban reflektáló szolgáltatásokat biztosítsanak. Hosszú távú célja pedig az, hogy az állami szolgáltatások elérhetők, adekvátak, rugalmasak legyenek, és a legkiszolgáltatottabb rétegek igényeit vegyék figyelembe.
Nőtt az AIDS okozta halálozások száma Magyarországon
Az Országos Epidemiológiai Központ által közölt adatok szerint 2014 első három negyedévében többen, tizenegyen haltak meg az AIDS következtében, mint 2013-ban (heten), illetve 2012-ben (kilencen) az egész évben. Utoljára 2011-ben volt hasonlóan magas ez a szám, akkor tizenketten haltak meg AIDS-ben.
A regisztrált HIV-fertőzöttek száma szeptember végén 209 volt, a bejelentett AIDS-betegek száma pedig 36. Mind a HIV-fertőzöttek (77 százalék), mind az AIDS-betegek (80 százalék), mind pedig az AIDS-ben elhunytak (91 százalék) túlnyomó többsége férfi volt, a korábbi évekhez hasonlóan. A HIV-fertőzöttek 57 százaléka homo- vagy biszexuális kapcsolatban, 10 százaléka heteroszexuális kapcsolatban, 0,4 százaléka pedig intravénás kábítószer-használóként fertőződött meg a központ adatai szerint.
Senki ne haljon meg
Az epidemológiai központ közleményében felidézték: az AIDS világnapjának központi témája 2012 és 2015 között az a célkitűzés, hogy ne forduljon elő új HIV-fertőzés, legyen vége a megkülönböztetésnek, senki ne haljon meg AIDS-ben. Mindezek érdekében az ENSZ nemzetközi szervezete, a UNAIDS idén szeptemberben elindította 90-90-90 nevű programját.
A kezdeményezés célja, hogy 2020-ra a HIV-pozitív emberek 90 százaléka tudjon fertőzöttségéről, 90 százalékuk kapjon antiretrovirális kezelést (azaz retrovírus elleni kezelést; a retrovírus beépül a megtámadott sejt genetikai állományába, és így szaporodik), és a kezeltek 90 százalékában a vírus a kimutathatóság szintje alatt legyen. Így 2030-ra elérhető, hogy az évente újonnan regisztrált felnőtt fertőzöttek száma ne haladja meg 200 ezret – hangsúlyozták.
Ezren haltak meg az EU-ban
Azt írták: az Egészségügyi Világszervezet (WHO) európai régiójában tavaly mintegy 136 ezer új HIV-fertőzöttet jelentettek, ebből az Európai Unió területén 29 ezer esetet regisztráltak. Nyugat- és Közép-Európában a legtöbb újonnan bejelentett eset a férfiakkal szexuális kapcsolatba kerülő férfiak rizikócsoportjába tartozik, de a heteroszexuálisan fertőződöttek száma mindkét régióban megközelíti az előbbi csoportba tartozók számát. Kelet-Európában a heteroszexuálisan fertőződöttek száma kétszerese azokénak, akik valószínűsíthetően intravénás szerhasználat révén váltak HIV-fertőzötté – közölték.
Az EU területéről gyűjtött epidemiológiai adatok szerint a fertőzés átadásának módja az esetek 42 százalékában homoszexuális, 32 százalékában pedig heteroszexuális kapcsolat. Intravénás szerhasználat révén a fertőzöttek csupán öt százaléka fertőződött HIV-vel. Tavaly az EU-tagállamokban több mint 4300 AIDS megbetegedést diagnosztizáltak, és hozzávetőlegesen ezren haltak meg a tünetegyüttes következtében – olvasható a közleményben.
