Nincs még egy ország, ahol olyan méretű közmunka-program működne, mint Magyarországon – mondta Molnár György, az MTA Közgazdaságtudományi Intézetének munkatársa egy csütörtök esti konferencián. Mindez nem meglepő, mert minden kutatás azt mutatja, hogy a közmunka inkább hátráltat, mint segít az elhelyezkedésben. Itthon mégis egyre jobban kiterjesztik, emberkísérletet folytatnak – idézi az Abcug.hu a kutatót.
Molnár nemrég a Költségvetési Tanács felkérésére készített kutatást a közmunkáról. Elmondta, hogy már az MSZP „Út a munkához” programja is abból indult ki, hogy a segélyek munkakerülésre ösztönzik az embereket, de akkor a közmunkások még a minimálbérnek megfelelő összeget kapták. A kormány évről évre növeli a közmunkára fordított összeget, amit hivatalosan azzal indokolnak, hogy segíteni akarják a hátrányos helyzetűeket visszatérni a munkaerőpiacra. A statisztikák szerint azonban ez egyáltalán nem valósul meg, és Molnár szerint nem is ez a céljuk, hanem, hogy a közmunka legyen a szociális ellátások egyetlen terepe.
„Akinek most közmunkát ajánlanak, köteles elfogadni azt, így viszony sokkal kisebb eséllyel tud elhelyezkedni, mert általában nem engedik el állásinterjúkra, sőt még napszámba sem mehetnek el máshová dolgozni. Így az is beszorul a közmunkába, aki amúgy találhatna kiutat. Így egyre mélyebbre kerülnek a mocsárban, egyre nő a kiszolgáltatottság” – mondta Molnár, aki azt is említette, hogy a települések vezetése gyakran vissza is él a közmunkaosztással, saját hatalmuk bebetonozására használják.
„A közmunkának akkor lenne értelme, ha ez egy munkafolyamatba integrált képzés lenne, de a kiegészítő oktatásokat is elrontják. Ábrákat mutogatnak az embereknek arról, hogy hol a bibe meg a porzó, ami a gyakorlatban teljesen használhatatlan” – említette a kutató. Molnár szerint az egykulcsos adó helyett a vállalkozások járulékterheit kellene csökkenteni, ezzel növelni lehetne az alacsony végzettségűek foglalkoztatottságát.
A kutatás eredményével a Költségvetési Tanács nemigen foglalkozik – írja az Abcug.hu. A testület elnöke Kovács Árpád, tagjai pedig Matolcsy György MNB-elnök és Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke. Molnár szerint minden évben “igyekeznek fenntartani a pártatlanság látszatát azzal, hogy minden évben rendelnek egy tanulmányt a Századvégtől, egyet a GKI-tól és egy harmadikat az MTA-tól”. Eldönthették, hogy miről írnak és el is fogadták a témát, de a Költségvetési Tanács honlapjára nem töltötték fel a tanulmányt, órahosszat tartó keresgéléssel lehet rábukkanni.
