Nem tudni, hogy a Miniszterelnökségen miként szabályozzák a túlmunka kifizetését, szabadnappal történő ellentételezését, hiszen Lázár János mindössze annyit közölt, hogy az intézmény „valóban nem egy családbarát munkahely”, munkatársaival együtt a jövőben akár napi 12 órát is dolgoznak. A Népszava szerint azonban a 10-12 órás munkaidő a közszolgálati tisztviselőkről szóló jogszabály értelmében törvénysértő. A szabályozás ugyanis kimondja, hogy a teljes napi munkaidő nyolc óra, a heti munkaidő pedig 40 óra lehet. Ettől csak kivételes esetekben lehet eltérni, így a tisztviselők munkaideje napi maximum 12, illetve heti 48 óra lehet, ám ekkor is biztosítani kell, hogy a heti 40 órás átlagot ne lépje túl. A hatályos törvények értelmében a túlmunkát pluszdíjazással, szabadidővel kell honorálni.
Mint korábban a Magyar Nemzet megírta, a munkaidő-növelését több minisztériumban és háttérintézményben is bevezethetik. Több családos munkavállaló már felmondott, mert az óvodák és bölcsődék átlagosan 17 óráig tartanak nyitva. A Népszava szerint a külügyi tárca – miniszteri utasításban kiadott – szabályozása megfelel a közszolgálati tisztviselőkre vonatkozó törvényeknek, vagyis a meghosszabbított munkaidőt úgy töltik ki, hogy az adott munkakört mindig elvégzi valaki, de az egyes dolgozók munkaideje nem haladja meg a jogszabályban megszabott napi nyolc órát.
Jogszerűtlenségről ír a Magyar Nemzet is, amely szerint ugyan több minisztériumban is rendszeres a túlmunka, de csak Miniszterelnökség vezette be a tízórás munkaidőt. A lapnak az Emberi Erőforrások Minisztériuma, a Nemzeti Fejlesztési, a Földművelésügyi, a Honvédelmi, a Nemzetgazdasági, valamint a Belügyminisztérium is azt válaszolta, nem követték a Miniszterelnökség modelljét. Az Igazságügyi Minisztérium nem válaszolt három nap elteltével sem.
8 óra munka, 8 óra pihenés?
A Magyar Nemzet több forrásból is úgy értesült, hogy egyes tárcáknál általánosan jellemző az estébe nyúló munkavégzés. A lap szakértőt is megkérdezett arról, jogszerű-e a Miniszterelnökség, illetve a külügyi tárca eljárása. Hajdú-Dudás Mária ügyvéd szerint a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szerint a kormánytisztviselők munkaideje általános teljes napi munkaidő esetén hétfőtől csütörtökig reggel nyolc órától este fél ötig, pénteken ynolctól délután kettőig tart. Ettől el lehet térni, de semmiképpen sem úgy, hogy a napi átlagos munkaidő 10-12 óra legyen. A munkáltató a kormánytisztviselő által teljesítendő munkaidőt legfeljebb négy hónap tartamú munkaidőkeretben is meghatározhatja.
Ilyenkor a kormánytisztviselő beosztás szerint napi nyolc óránál hosszabb tartamú munkavégzésre kötelezhető, de az adott kereten belül a munkaidő nem lehet több átlagosan napi nyolc óránál. A jogszabály szerint egy nap maximum 12 órás munkavégzés, illetve minimum négyórás munkaidő rendelhető el, egy héten belül pedig nem lehet meghaladni a 48 órát. A kormánytisztviselők munkaideje tartalmazza a munkaközi szünetet is, így az ebédidőt, erre hivatkozva sem lehet meghosszabbítani a munkanapot.
Hajdú-Dudás Mária közölte: a jogszabály tehát – a fenti korlátozások betartásával – lehetőséget ad a munkaidő újrastrukturálására, de arra nem jogosít fel, hogy átlagosan napi 10-12 órás munkaidőt rendeljenek el. Az sem jogszerű, ha ezt a felek szerződésben rögzítik, az ugyanis semmiképpen sem a kormánytisztviselő javát szolgálja. Ez azért különösen fontos, mert bár a munkaidőt a munkáltató osztja be, azonban az egészséges és biztonságos munkavégzés követelményét, valamint a munka jellegét nem hagyhatja figyelmen kívül – tette hozzá.
