Perverz logika mentén osztja a pénzt a kormány

Tovább mélyíti a szakadékot szegények és tehetősek között a 2015-ös költségvetés, amelyet egy közgazdász és egy szociológus szedett ízekre. 

Korábban a témában:

Drámai tendenciákat vetít előre a kormány 2015-ös kölségvetése, amelyet egy nappal a határidő előtt ismerhettünk meg. 

Szegényellenes adórendszer

Megmarad az Orbán-kormány gazdaságpolitikájának zászlóshajója: az Európai Unió legmagasabb áfakulcsa. A 27 százalékos forgalmi adó a szegényeket érinti a legrosszabbul, hiszen ők azok, akik a bevételeik legnagyobb arányát kénytelenek fogyasztásra, mindennapi megélhetésre költeni.

Mindezzel párhuzamosan megmarad az egykulcsos, 16 százalékos személyi jövedelemadó, amely a kormányközeli Századvég tanulmánya szerint is önmagában 440 milliárd forintos bevételkiesést okoz az államnak évente. Ennyivel több pénzt hagy a legtehetősebbeknél az Orbán-kormány.

Pogátsa Zoltán közgazdász a Hír24-nek elmondta: az egykulcsos adó ötlete mögött a középosztály megerősítésének filozófiája állt, mondván az majd „visszaadja a munka becsületét”. A szakember szerint ezt a célt az egykulcsos adó nem érte el, hiszen pozitív hatásai a társadalom legfelső egyharmadánál jelentkeztek, akik enélkül is eléggé motiváltak, miközben az alul lévő milliók még rosszabbul is jártak az adójóváírás megszüntetése miatt.

Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt

Szakad a szociális háló

Jövőre tovább csökken a szociális támogatásokra fordítható összeg, miközben a kormány 40 milliárddal többet, immár 270 milliárd forintot szán a közmunkaprogramra. A hazai szociális kiadások arányaiban eddig is a legalacsonyabbak közé tartoztak az Európai Unióban, azokat a közgazdász szerint éppen hogy növelni kellene. Pogátsa Zoltán elképesztőnek nevezte, hogy a tízmilliós Magyarországon 4 millió ember él a létminimum alatt és ebből több mint egymillió ember munkával keres kevesebbet, mint a létminimum. Ennyi honfitársunk van, aki eljár dolgozni és nem keres annyi pénzt, amiből a létminimumát biztosítani tudná.

A közgazdász szerint ha a kormány a meglévő csekély szociális transzfereket is elveszi, azzal a leszakadt honfitársaink tömegeit fosztja meg a lehetőségtől, hogy valaha dolgozzanak. Ezek az emberek kiesve az állami szociális védőhálóból ugyanis pár év alatt annyira leamortizálódnak egészségben, attitűdben, kapcsolatrendszerben, hogy képtelenné válnak a munkavégzésre.

Videók a témában:

Az Európai Unióban ezzel szemben már felismerték, hogy az emberekbe befektetni kell. Azokban az északnyugat-európai országokban, ahol fenntartható módon sikerült növelni a foglalkoztatást, a munkanélkülieknek személyes mentoruk van, akik megnézik, az állástalanok milyen képességekkel rendelkeznek, és versenyképes képzést adnak nekik, hogy hosszú távon foglalkoztathatóak legyenek.

A közmunkával egyébként a hetvenes években megpróbálkoztak az északnyugat-európai országokban is, de leálltak vele, mert nem volt fenntartható. A közmunka ugyanis költségvetési transzferekből történik: nem nettó befizetővé teszi az embereket, hanem nettó kedvezményezetté. Addig megy, amíg pénzt költ rájuk az állam.

Kevesen húzzák a szekeret és sokan ülnek rajta

Ugyanakkor mindenki egyetért abban: radikálisan emelni kellene a foglalkoztatottak számát. 750 ezer új munkavállalóra lenne szükség ahhoz, hogy elérjük az EU-átlagot. Ha ennyivel több befizetője lenne az államháztartásnak és egyúttal ennyivel kevesebb kedvezményezettje, az önmagában nagyobb jólétet biztosíthatna mind a tízmillió honfitársunknak. Ehhez azonban olyan álláshelyek kellenek, amelyek valóban befizetők, nem pedig eltartott munkahelyek.

Pogátsa Zoltán hangsúlyozta: elképesztően rossz a humánerőforrás-utánpótlás, az új költségvetés pedig még tovább csökkenti az oktatási ráfordítást, amely arányaiban már így is a legalacsonyabb az Európai Unióban. Nagyjából feleannyit költünk oktatási rendszerre, mint az EU-átlag. Elképesztő amortizációja zajlik a humán tőkének, ami leküzdhetetlen gátja a foglalkoztatás bővítésének.

Fotó: MTI/Kovács Tamás

Gyermekszegénység: csak Bulgáriában rosszabb

Rogán Antal a Fidesz keddi frakcióülésén már arról beszélt: vizsgálják a lehetőségét, hogyan lehetne munkavállaláshoz kötni a családi pótlék kifizetését. A közgazdász szerint emögött az a filozófia húzódik, mely szerint érdemtelen szegények lennének az országban: aki nem dolgozik, azért nem dolgozik, mert nem is akar. Ha a Rogán által pedzegetett intézkedést meglépik, az garantáltan tovább növeli majd a gyermekszegénységet, amely már így is drámai az országban. A 35 százalékos gyermekszegénységi rátánkkal ugyanis Romániát is alulmúljuk: egész Európában csak Bulgáriában rosszabb a helyzet.

Téveszmék fogságában

Az Orbán-kormány szociálpolitikájának végső célja, hogy lehetőség szerint ott szülessenek gyerekek, ahol magas a jövedelem és ott ne, ahol szegénység van. Ennek érdekében azonban ahelyett hogy az alul lévők mobilitási esélyeit segítenék, inkább a meglévő szűk közép- és felsőközéposztályt erősítik tovább.

Pogátsa szerint a költségvetés rengeteg potenciális bevételt nem szed be (progresszív SZJA, korrupció és offshore megszüntetése, áfacsalások, stb), és felesleges kiadásokra költ. A beszedett pénzekből pedig a kormány ahelyett, hogy az alul lévők fölzárkóztatásával bővítené a rendkívül szűk középosztályt, inkább az alul lévőket dönti mélyebb szegénységbe, hogy tovább gazdagítsa az amúgy is tehetőseket. Mindeközben több ezermilliárdra rúgó potenciális és rosszul elköltött források vannak, amelyekből bőven meg lehetne oldani egy jóléti állam oktatását, szociálpolitikáját, közösségi közlekedését, fölemelni az alul lévőket. A hajszálvékony már létező középosztály segítése nem járható út: egész egyszerűen nincsenek elegen, hogy a vállukon elvigyenek egy országot.

Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt

Inkább a lovakat etessük

Orbán Viktor egy feudalista, premodern társadalomképpel rendelkezik – ezt már Dessewffy Tibor szociológus, egyetemi tanár állítja, aki szerint a jelenlegi hatalomnak a saját uralkodói osztály kiépítése jelenti a legfőbb prioritást. Emögött egy számtalanszor megbukott közgazdasági filozófia áll: a lecsorgás elmélete, amely a leggazdagabbakat támogatja annak reményében, hogy a fogyasztásuk és vallakozásaik révén majd a társadalom alsó rétegeihez is lecsorog valami. „Inkább a lovakat etessük, akkor majd jut a verebeknek is”, vagy ahogy Orbán Viktor egy ízben költőien megfogalmazta: a dagály majd mindannyiunk hajóját megemeli.

A szociológus szerint a valódi kérdés, hogy az emberek miért tűrnek el egy olyan perverz újraelosztási politikát, amelyik szisztematikusan a társadalom felső 15-20 százalékot preferálja, a 80-85 százalékát rosszabb körülmények közé taszítja, az alsó 35-40 százalék számára pedig kifejezetten ellehetetleníti az integrációban való részvételt.

Dessewffy úgy látja: Orbán Viktor két dologgal képes pacifikálni ezt a többséget. Az egyik az állandó szabadságharc, amelyben egyre abszurdabb ellenségek merülnek fel (norvégok, Ökotárs, amerikai nagykövetség), a másik elem pedig a rezsicsökkentés gesztusa, amelyik azt az illúziót közvetíti az elesettek felé: a kormány velük van.

A szociológus a legnehezebben az oktatásra költött péntek visszavágását tudja értelmezni. Dessewffy szerint felfoghatatlan, miért gondolja a kormány, hogy az egyébként államosított oktatást tovább lehet sanyargatni, miközben már így is durván a felét elvették az öt évvel ezelőtti ráfordításoknak. Kiemelte: még George W. Bush is, aki egyébként gazdagoknak kedvező politikát folytatott, óriási pénzeket fordított oktatásra, kutatás-fejlesztésre.

A szociológus szerint a költségvetés legdrámaibb üzenete, hogy bizonyos társadalmi csoportokat teljesen leírt a kormány. Cinikusan azt gondolják: mivel a legszegényebbek úgysem járnak szavazni, ezért egy fillért sem szabad rájuk költeni.

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.