A 2013 eleji adatfelvételen alapuló uniós támogatással létrejött mérés szerint a 2009 után kivándorlók 80 százaléka 40 éven aluli, és a magyarországi 18 százalékos átlagnál jóval magasabb, 30 százalék körüli, közöttük a diplomások aránya.
A három legjelentősebb kivándorlási célország Németország, Ausztria és az Egyesült Királyság.
Idén nyáron a téma egyik hazai szakértője, Hárs Ágnes, a Kopint-TÁRKI vezető kutatója a Világgazdaságnak elmondta, hogy a kivándorlásban a fordulópontot a 2007-es megszorító csomag jelentette. A viszonylag magas életszínvonal, a várakozások és a biztató kilátások, valamint a meglehetősen nagyvonalú munkanélküli és szociális rendszer ugyanis korábban visszafogta a migrációt.
A 2007-es csomagra ráerősített az egykulcsos adó 2010-es bevezetése, majd 2011-től a jóléti és szociális rendszerek drasztikus megnyirbálása. Ezt követően felgyorsult a munkaerő-migráció Magyarországról, és az előreszámítások szerint lassan közelítjük a lengyelországi arányt, ahol a népesség 4–5 százaléka dolgozik külföldön.
