A kérdésekből kettőt-kettőt-kettőt a jobbközép néppárti, a liberális, valamint az euroszkeptikus frakció tagjai tettek fel. Navracsics Tibort csütörtöki meghallgatásán a Norvég Alapról, a magyar antiszemitizmusról és a médiatörvényről is faggatták.
A biztosi meghallgatásokat követően Navracsics Tibor jövője a legbizonytalanabb – értékeli az eddigi fejleményeket pénteki kiadásában a Financial Times brit gazdasági, politikai napilap. A lap szerint a magyar jelölt helyzete elsősorban a múltban vállalt, vitatott kormányzati szerepe miatt kétséges. Emiatt ugyanis úgy tűnik, a többség készen áll, hogy visszautasítsa a jelölését.
Hat, a munkája során követendő kiemelt célt nevezett meg a kijelölt biztos. Elsőként a növekedés és munkahelyteremtés beindítását szolgáló politikák gyújtópontjába helyezné az oktatást. Mint mondta, erre minden évben figyelmet fog fordítani, amikor az Európai Bizottság összeállítja a tagállamoknak címzett, úgynevezett országspecifikus ajánlásokat. Ezzel nyomás helyeződik a tagállamok kormányaira, hogy invesztáljanak az oktatásba, képezzék a tanárokat, korszerűsítsenek – hangoztatta Navracsic Tibor.
Másodikként arról beszélt, hogy az európai kultúrának és oktatásnak a digitális korszakban is virágoznia kell. Mint mondta, egyetlen kereskedelmi tárgyalás sem áshatja alá a kultúra szerepét, s idézte Jean-Claude Juncker szavait is, melyek szerint Európa kulturális sokszínűsége nem feláldozható a kereskedelem oltárán. Harmadikként Navracsics Tibor azt mondta, el akarja érni, hogy Európa egyetemei a legjobbak között legyenek a világon, mert a társadalom tartóoszlopainak tekinti őket, s a rendszerváltás előtt Kelet-Európában a szabad gondolat bástyái voltak. Úgy fogalmazott, szeretné az üzleti szféra, a kutatási-tudományos szektor és a felsőoktatás alkotta tudásháromszöget valódi partnerséggé tenni.
Negyedikként a magyar kijelölt biztos ígéretet tett arra, hogy az ifjúsági munkanélküliség felszámolása érdekében szorosan együtt fog működni Marianne Thyssen foglalkoztatási ügyekért felelős biztossal. Ötödikként elmondta, be akarja vonni a fiatalokat a politikakészítésbe, és olyan platformot fog kidolgozni, amelynek segítségével a következő öt évben egymillió fiatalt lehet megszólítani.
Végül pedig a magyar kijelölt biztos szólt arról is, hogy szeretne új értelmet adni az európai polgárság fogalmának, mert az több mint egy közös útlevél vagy pár sor az uniós szerződésben. Mint fogalmazott, azt akarja, hogy ez egy olyan intézmény legyen, amelyet az emberek megélnek és átélnek. Az Európai Parlament október 22-én szavaz a teljes bizottságról, de addig az egyes jelölteket koordinátorok értékelik a bizottság előtt nyújtott teljesítményük alapján és döntenek, hogy szakmailag és politikailag támogatják-e. Ez a döntés Navracsics esetében csütörtökre várható.
