A piliscsabai asszony két hete, szombaton reggel lett rosszul: gyomorfájás gyötörte, hasmenéssel küszködött, ám mivel más panasza nem volt, az ügyeletes orvos diétára fogta. Csakhogy Marika néni estére belázasodott, és már felkelni sem tudott – derül ki a Blikk cikkéből.
Az idős nő lánya szerint az ügyeletes orvos nem mérte meg a lázát, nem hallgatta meg a szívét, csupán annyit kért az édesanyámtól, nyújtsa ki a nyelvét! Ebből megállapította, hogy csakis fertőzése lehet. Ezekkel a panaszokkal pedig Központi Ágynyilvántartó szerint a több mint száz kilométerre levő, balassagyarmati Dr. Kenessey Albert Kórházhoz, nem pedig egy közelebbi, fővárosi kórházhoz tartozik.
Bár Piliscsaba közelében több mentőállomás is található, az Országos Mentőszolgálat csaknem száz kilométerrel távolabbról, Szobról indította el a mentőkocsit. Az Pesten átment a Megyeri hídon, majd visszakocsikázott Piliscsaba felé, 86,2 kilométert megtéve, majd visszaindult a hídra, s onnan irány Balassagyarmat: ez újabb 101 kilométer.Marika nénihez éjfél előtt nem sokkal értek oda a mentők, és még másfél órát utazott, végül fél kettőkor tolták be a balassagyarmati kórházba.
Az Országos Mentőszolgálat szóvivője szerint a feladat elvégzése szempontjából megfelelő választás volt a szobi mentőgépkocsi indítása, amelyik meghatározott időn belül a betegnél volt. „Egy stabil állapotú, diagnosztikai problémát sem jelentő esetben a sürgősségi osztályra szállítás szakmailag indokolatlan lett volna” – magyarázta Győrfi Pál miért kellett ilyen hosszú utat megtenni.
