A páneurópai piknik a huszadik század kiemelkedő fontosságú, sorsfordító eseménye volt, nemcsak elindítója, hanem szerves része is az európai és a magyar megújulásnak – hangoztatta Fodor Tamás (Fidesz-KDNP), Sopron polgármestere a Liszt Ferenc Konferencia és Kulturális Központban rendezett megnyitón, mintegy kétszáz ember előtt.
Emlékeztetett: a negyed századdal ezelőtti esemény hozzájárult a hidegháború és a kommunista világrend felszámolásához, Sopront a hűség mellett a szabadság városává is téve.
Az első szakadás a vasfüggönöny kiállítás
Magas László, a Páneurópai Piknik ’89 Alapítvány elnöke Angela Merkel német kancellár szavait idézve “a történelem legsikeresebb piknikjének” nevezte az 1989-es rendezvényt, amely után voltak ugyan jelei annak, hogy a hatalom megpróbálja megakadályozni az NDK állampolgárainak Nyugatra távozását, de Németh Miklós miniszterelnök “Európát választotta”, és kiengedték az országból Ausztriába a keletnémeteket.
Klaus Riedel, a budapesti német nagykövetség ügyvivője a korszak és a páneurópai piknik eseményeit felelevenítő tárlat megnyitóján arról szólt: át kell adni a negyed századdal ezelőtti élményeket, emlékeket a felnövekvő nemzedékeknek.
Hildigund Neubert, a németországi Türingia tartomány miniszterelnökségének államtitkára arra hívta fel a figyelmet: ma is leselkednek veszélyek – például az ukrajnai események képében – Európa békéjére, szabadságára, és nem szabad megengedni, hogy a tárgyalóasztal helyett ismét csatamezőn dőljenek el ezek a kérdések.
Gazdag programmal emlékeznek
A következő két nap programjában konferencia és emlékrendezvény szerepel. Hétfőn az Antall József Tudásközpont, a Konrad Adenauer Alapítvány, Sopron önkormányzata és a Páneurópai Piknik ’89 Alapítvány szervezésében tartják meg a Sopron: kapu a szabad Európa felé című rendezvényt.
Kedden rendezik a Konrad Adenauer Alapítvány és a Polgári Magyarországért Alapítvány Kapu Európába című konferenciáját. Szintén kedden kezdődik az estig tartó családi nap Sopronpusztán, a Páneurópai Piknik Emlékparkban, ahol a 25 évvel ezelőtti események szereplői elevenítik fel emlékeiket. A délutáni másfél órás beszélgetésen vesz részt Orbán Viktor miniszterelnök is. Az 1989 – a csodák éve című eseményen Rákay Philip, az MTV Nonprofit Zrt. vezérigazgató-helyettese beszélget a kormányfővel.
Az 1989. augusztus 19-én Sopronkőhida és az ausztriai Szentmargitbánya között megrendezett páneurópai pikniken több száz NDK-állampolgár használta fel a határ átmeneti megnyitását arra, hogy Nyugatra szökjön.
Ez történt 25 éve
A közép- és kelet-európai történelmi változások egyik fontos eseménye volt, amikor 1989. május 2-án megkezdték a magyar-osztrák határon a műszaki határzár bontását, majd június 27-én Horn Gyula magyar és Alois Mock osztrák külügyminiszter átvágta a drótakadályokat, felszámolva ezzel a negyvenéves európai megosztottság szimbólumát, a Churchill által elnevezett vasfüggönyt. Ezután naponta 60-100 keletnémet állampolgár szökött át Ausztriába, majd onnan a Német Szövetségi Köztársaságba. Az NDK kormánya ugyanis az utazásokat a szocialista országokba – ha korlátozásokkal is – engedélyezte.
Budapesten eleinte a viszonylag kicsi nyugatnémet követségen tartózkodtak a menekülők, de számuk hamarosan több ezerre duzzadt, így táborokban helyezték el őket, az első nagyobb csoportot annak a zugligeti Szarvas Gábor utcai templomnak a kertjében, amelynek papja Kozma Imre atya, az 1989 februárjában megalakult Magyar Máltai Szeretetszolgálat vezetője volt.
A páneurópai pikniket, azaz egy osztrák-magyar határ menti baráti találkozót a debreceni Mészáros Ferenc találta ki 1989 júniusában a Habsburg Ottónak, az Európai Parlament (EP) tagjának debreceni előadását követő vacsorán. Az ötletet a Magyar Demokrata Fórum helyi elnöksége is támogatta, egyben javasolták, hogy megvalósításába vonják be a Martonvásáron szervezett “Sorsközösség tábor” résztvevőit is. A páneurópai piknik a tábor augusztus 20-i programzáró rendezvénye lett volna Fertőrákoson, védnöknek Pozsgay Imrét és Habsburg Ottót kérték fel, és felvették a kapcsolatot a Soproni Ellenzéki Kerekasztallal. Az emblémát, a szögesdrótot átszakító fehér galambot Varga Ákos grafikus készítette, a plakátokat is ő szitázta és nyomtatta ingyen. A debreceniek vállalták, hogy a felhívást kinyomtatják ötezer példányban és előállítják a piknikes trikókat.
A határok nélküli Európa mielőbbi létrejöttét, a közös európaiság kialakulását szorgalmazó augusztus 19-i találkozó alkalmából Ausztria és Magyarország is beleegyezett, hogy három órára szimbolikusan megnyissanak egy határátkelőt a burgenlandi Szentmargitbánya (Sankt Margarethen) és Sopronkőhida között. A szögesdrótot jelképesen a Páneurópai Unió főtitkára, Walburga Habsburg Douglas vágta át, majd egy magyar küldöttség átment a határ osztrák oldalára. Ott szimbolikusan kaput nyitottak, majd a delegáció a szabad határon át osztrák polgárokkal együtt érkezett vissza a népünnepség színhelyére. Ezután hangzott el Habsburg Ottónak, az EP képviselőjének, a Páneurópai Unió elnökének és Pozsgay Imre államminiszternek az üzenete és a találkozót rendező Magyar Demokrata Fórum és a Páneurópai Unió felhívása.
Az ideiglenes határnyitást kihasználva több száz keletnémet állampolgár tódult át Ausztriába, hogy onnan a “másik” Németországba távozzon. A határőrök tanácstalanok voltak, mivel a határnyitás nem az NDK-sok kiengedésére szolgált, így sem a megállításukra, sem átengedésükre nem kaptak utasítást. A helyi parancsnok, Bella Árpád határőr alezredes – a váratlan helyzetben nem kevés bátorsággal – megtiltotta az akkor még érvényben lévő fegyverhasználatot, így a felszabadult ünneplés nem fordult tragédiába.
A piknik nyújtotta távozási alkalom nem oldhatta meg az összes, Magyarországon tartózkodó, Nyugatra vágyó keletnémet ügyét, jóllehet még a rendezvény utáni napokban is több százan mentek át a zöld határon.
A magyar hatóságok azt is engedélyezték, hogy a budapesti nyugatnémet követségen tartózkodók közül több mint százan kiutazhassanak, de még így is több ezer NDK-állampolgár sorsa maradt megoldatlan. A keletnémetek helyzetéről a magyar vezetés folyamatosan tárgyalt az NSZK-val, majd szeptember 10-én bejelentették a magyar kormány döntését, hogy ideiglenesen felfüggesztik az 1969-ben kötött magyar-NDK megállapodás határátlépésre vonatkozó pontjainak hatályát. Ezzel lehetőség nyílt arra, hogy a sok ezer NDK-állampolgár távozzon Ausztrián át a Német Szövetségi Köztársaságba. A páneurópai piknik és az azt követő határnyitás a vasfüggöny lebontása után újabb mérföldkő volt a kelet-európai rendszerváltás folyamatában.
A páneurópai piknik helyén ma emlékpark van. 1996-ban a Sopron melletti Fertőrákoson felállítottak egy tíz méter magas acélplasztikát, Gabriela von Habsburg alkotását. A szobor egy darab szögesdrótot jelképez, amely távolról nézve kereszt alakot mutat. A páneurópai piknik huszadik évfordulójára felavatták az európai szabadság szobrát, Melocco Miklós Áttörés című alkotását.
