A Policy Agenda szerint választási és kormányprogram híján nehéz felmérni, mi várható a következő négy évben. Iránytűnek marad a költségvetés és a konvergenciaprogram. A kutatók emlékeztetnek rá, hogy a Fidesz-KDNP semmilyen választási programnak látszó dokumentumot nem mutatott be, Orbán Viktort úgy választották meg kormányfőnek, hogy nem mutatta be kormánya programját. Az EU-nak benyújtott konvergenciaprogram viszont konkrét számokat tartalmaz költségvetési tervezési irányokról, gazdasági, társadalmi fejlődést bemutató tervekről. Az anyag a Policy Agenda szerint 4 pontban értelmezhető a kormányzati program szempontjából:
Nem lesz rezsicsökkentés
A kutatók szerint idén három különböző időpontban még csökken az áram, a gáz és a távhő ára, de további rezsicsökkentéssel nem számol a kormány, a 2013-ban megkezdett folyamat megáll, azt sem tervezik, hogy az állami közműszolgáltatás olcsóbb lenne, mint a jelenlegi rendszer. „Ellenkező esetben ennek a lakossági megtakarításokra gyakorolt hatását biztosan feltüntették volna, mivel ez a fogyasztás erősödését, a gazdaság fejlődését vetítené előre.”
Nem lesz több pénz közmunkára
A kormány a választások után döntött arról, hogy havi átlagban 200 ezer nyolc órában foglalkoztatott közmunkást alkalmazna idén. Ez a jelenlegihez képest mintegy 100 milliárdos többletköltséget jelentene a tervezetthez képest. Ugyanakkor a konvergenciaprogramban nem szerepel, hogy további forrásokat csoportosítanának át e területre. „Pedig ez alapvetően érintené az idei költségvetés fenntarthatóságát és a jövő évi terveket.”
Várni kell a 9 százalékos szja-ra
Noha Varga miniszter korábban a 9 százalékos szja-kulcsot már 2015-re bevezethetőnek tartotta, a konvergenciaprogram 2017-ig kitekintően a jövedelem és vagyonadók GDP szerinti nagyságát 6,7%-ra becsüli. Ez jelenleg 6,9%. A 9%-os SZJA évente 500 milliárd forinttal csökkentené az adóbevételt. „Ez pedig a jelenlegi számok szerint csak akkor valósítható meg, ha az állam a vagyonadó ágon szedné be ezt a pénzt. Ezt nem fogja felvállalni a kormány.”
2016 lesz a kormány mélypontja
A beruházások motorját eddig az uniós támogatások jelentették. A kormány is számolt azzal, hogy 2016-ban kifut a mostani programok hatása, ami az állami beruházások visszaesését jelenti. Ez leginkább az építőiparra hat. Amennyiben addigra nem pörög fel a gazdaság, „a versenyszféra saját forrású beruházásai nem veszik át az állam helyét, akkor biztosan további nehézségek elé néz a gazdaság és a várt növekedés elmarad. Ez pedig politikailag a ciklus közepén komoly problémát jelent majd a kormánynak.
Fotó: Kummer János
A Policy Agenda fontosnak tartja felhívni a figyelmet arra, hogy a korábbi változások konszolidációja, korrekciója meglepően kevés lenne a kormányzattól az előző ciklushoz képest, és nem is jelentene olyan vezérfonalat, mint a rezsicsökkentés volt. Amennyiben a gazdaság nem lesz képes kiszolgálni „a még nem ismert kormányzati (vágy)álmokat, akkor maradnak a ma is már szép számmal látható szimbolikus ügyek, a háborús retorika, amely majd megpróbálja lefedni a menedzserüzemmódba kapcsolt kormányzati munkát”.
